A címvédő olasz Vincenzo Nibali nyerte pénteken a Tour de France országúti kerékpáros körverseny 19. szakaszát, amelyen fél perccel csökkent az éllovas brit Chris Froome előnye legfőbb üldözőjével, a kolumbiai Nairo Quintanával szemben.
A Saint-Jean-de-Maurienne és La Toussuire-Les Sybelles közötti 138 km-es alpesi etapon négy hegyre kellett feltekernie a mezőnynek. A tavalyi győztes már a másodikon meglépett riválisaitól és a harmadik tetején utolérte az addig egyedül szökésben lévő Pierre Rollandot.
A célba vezető 18 km-es emelkedőn Nibali leszakította francia vetélytársát és sokáig őrizte két és fél perces előnyét a legjobbakat magában foglaló csoporttal szemben, mígnem - öt kilométerre a céltól - a második helyen álló Quintana ritmust váltott. A tavalyi Giro d'Italia bajnokának támadására egyedül a második Tour-sikerére hajtó Froome tudott reagálni, de ő is kissé leszakadt róla, a többi kerekes viszont, köztük a harmadik Alejandro Valverde és a hozzá hasonlóan spanyol Alberto Contador jócskán lemaradt. Nibali végül kevesebb mint egyperces előnnyel ért célba, de összetettben a hetedikről így is feljött a negyedik helyre.
Quintana 32 másodpercet faragott hátrányából az ezúttal harmadik Froome-mal szemben, de a megmaradt 2:38 perc így is tetemesnek tekinthető azt figyelembe véve, hogy már csak a szombati, utolsó hegyi szakaszon lehet reálisan időt nyerni.
A vasárnapig tartó viadalon szombaton a Modane és Alpe d'Huez közötti 110,5 kilométeres alpesi szakasz vár a mezőnyre.
Christian Prudhomme, a Tour versenyigazgaztója: „Bár 24 órával a párizsi befutó előtt másszák meg, az Alpe d’Huez könnyen megkeverheti az összetettet. Amíg a sárga trikóra esélyesek még elhiszik, hogy megnyerhetik, folyamatosan menni fognak a támadások a Col du Télégraphe-on, a Galibier-m és az Alpe d’Huez-en. Más szavakkal: 100 kilométernyi dráma!”
Christian Prudhomme mindezt még a Nagy Rajt előtt mondta; ekkor még nem tudhatta, hogy a szervezők hegyomlás miatt mind a Galibier-t, mind a Télégraphe-ot kivették a programból az előző szakaszon már megmászott Croix de Fer-rel helyettesítve.
Modane csak egyszer látta vendégül a Tour de France-t, egy félig olasz szakasz keretében. Az elhelyezkedése miatt mindig is kapcsolatot jelentett a két ország között, különösen mióta a Fréjus alagút megépült.
2014-ben fejezték be az olasz Bardonecchiában végződő Fréjus alagút ásását, teljesen azonban csak jövőre lesz kész. A 13 kilométeren keresztül húzódó alagút Európa leghosszabb földalatti útja. A tervek szerint kettő párhuzamos, egymástól független alagút lesz a két irányban, mindegyik mellett egy-egy biztonsági úttal, amely a Mont-Blanc alagúti baleset után vált kötelezővé.
A Chapelle du Charmaix-ban egy fekete Madonna szobor található, de kultuszának eredete már elveszett a múltban.
Két erőd: a Fort Saint-Goban és a Replation tlálható Modane-ban. Előbbi a második világháborúban épült; utóbbi a 19. századi vasúti alagút védelmére.
Specialitásai a Modane kenyér (gyümölcsökkel van töltve) és a Beaufort sajt.
Az Alpe d’Huez a Tour de France talán leglegendásabb hegye: 21 hajtűkanyar vezet fel átlagosan 9%-os emelkedőn. Elsőként, 1952-ben Fausto Coppi hódította meg a csúcsot, utoljára, 2013-ben pedig az AG2R-es Christophe Riblon. Ekkor, a 100. kiadás alkalmából kétszer mászták meg a hegyet.
Az Alpe d’Huez nem csak a kerékpárosok körében ismert: egyik sípályája, a 16 kilométer hosszú Sarenne, Európa leghosszabb fekete pályája. Ahhoz, hogy egész télen havasan tartsák 72 hógép fújja folyamatosan az út lentebbi részét; a teteje elég magasan van ahhoz, hogy természetes hó borítsa. A gépek a vizet a L’Herpie-ből merítik, amely Európa legmagasabban fekvő mesterséges tava.
Egy közeli hegycsúcsról, a Pic Blanc-ról gyönyörű kilátás nyílik. Felvonó vezet fel a 3330 méteres panoráma-megállóra, amely a Guide Michelin-től három csillagot kapott. A leghíresebb hegyek mindig látszanak: a Muzelle, a Mont Blanc, a Mont Ventoux és a Belledonne, azonban napos időkben egész Franciaország egy ötödére nyílik kilátás.
Brandes Európa mindenidők legmagasabban fekvő bányászfaluja, és az egyetlen az Alpokban található középkori maradvány. Ezüstöt bányásztak erre.
Útközben átmennek Saint-Michel-de-Maurienne-en, ahol 1917-ben a francia történelem legnagyobb vasúti balesete történt, 425 ember életébe került.
