2018. január 19.

A bayeux-i kárpitot Angliában állíthatják ki

A bayeux-i kárpitért cserében Nagy-Britannia Napóleon lovának csontvázát, vagy a rosette-i követ adná Franciaországnak kiállításra.


Több mint kilenc évszázados történetében először Nagy-Britanniában állíthatják ki a bayeux-i kárpitot, Anglia normann meghódításának történelmi forrásaként is nyilvántartott hímzett "képregényét".

A normandiai Bayeux múzeumában kiállított páratlan műalkotás időleges átadása Emmanuel Macron francia elnök és Theresa May brit miniszterelnökkel találkozóján merült fel.

A brit és a francia kulturális minisztérium szakértői már hónapok óta egyeztetnek a kárpit nagy-britanniai kiállításáról. Jóllehet az időpontot és a kiállítási helyszínt még nem határozták meg, a The Times forrásai szerint azonban az ősi mestermunkát legkorábban öt év múlva szállíthatják át Nagy-Britanniába. A kárpitot várhatóan a londoni British Museumban állítanák ki, ahol a rosette-i követ is őrzik.

A 68 méter hosszú, fél méter széles hímzés 58 képben, magyarázó latin szövegekkel mutatja be Anglia normann meghódítását, az ahhoz vezető történelmi eseménysort és az 1066 októberében megvívott, normann győzelemmel végződött, hat évszázadnyi angolszász uralomnak véget vető hastingsi csatát, amely után két hónappal, 1066 karácsonyán Hódító Vilmost, Normandia hercegét Anglia királyává koronázták a londoni Westminster apátságban.

A rendkívüli szakértelemmel megalkotott hímzésmunka keletkezésének helyszíne és ideje nem teljesen egyértelmű, de a szakértők többsége szerint a kárpit nem Franciaországban, hanem Angliában készülhetett az 1070-es évek végén, nagy valószínűséggel Bayeux püspöke, Odo - Vilmos féltestvére - megbízásából.

Az angol földön aratott leghíresebb francia katonai győzelem hímzett történelmi krónikáját Nagy-Britannia már legalább kétszer megpróbálta kölcsönkérni Franciaországtól: először 1953-ban, II. Erzsébet királynő koronázásának évében, majd 1966-ban, a hastingsi csata 900. évfordulóján, de a kezdeményezés mindkét alkalommal elhalt.

A bayeux-i múzeum igazgatója a The Times beszámolója szerint most is kijelentette, hogy a kölcsönadási ajánlat megvalósítása függ azoktól a vizsgálatoktól, amelyek azt hivatottak megállapítani, hogy a XI. századi alkotás szállítható állapotban van-e. Antoine Verney a brit lapnak kijelentette: egyelőre "háttérbeszélgetések" folynak a britekkel, de "a végleges döntés nem holnap lesz".

A The Times brit napilap szerint Napóleon császár kedvenc lovának, Marengónak a londoni National Army Museumban őrzött csontváza és a British Museumban őrzött Ptolemaiosz-kori rosette-i kő lehet azon a műtárgyak egyike, amelyeket felajánlanának kiállításra a francia félnek.   

A sötétszínű grániton V. Ptolemaiosz egyiptomi király Kr. e. 196-ban kelt rendelete olvasható. A rosetti-kő a szöveg három fordítását tárja fel, egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal. E kő volt a kulcs 1822-ben Jean-François Champollion és 1823-ban Thomas Young számára a hieroglifák megfejtéséhez. A követ Pierre-François Bouchard (1772-1832) francia kapitány fedezte fel Rosette (ma Rashid) egyiptomi kikötővárosában 1799-ben, Napoleón egyiptomi hadjárata idején. Amikor a francia hadseregnek vissza kellett vonulnia, a kő brit kézbe került. A British Museum 1802 óta őrzi.

Napóleon császár kedvenc hátaslovát, amely a győztes marengói csatáról kapta nevét, 1799-ben Egyiptomból vitték francia földre. Az arab telivér számos híres csatában vett részt gazdájával, még az orosz hadjáratot is túlélte. A waterlooi csatában került fogságba, ekkor vitték Angliába. Az 1831-ben elpusztult ló csontvázát a londoni National Army Museumban őrzik, amely közölte, hogy egyelőre nem kapott felkérést arra, hogy kiállításra kölcsönözze azt.