» Görögország

» Görögország » Attika


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Marathon ma kis falu az országút mentén, a marathoni futóverseny starthelye.

Erről a történelmi helyről indultak a versenyzők az első nyári olimpiai játékokon, 1896-ban a cél, az athéni Olimpiai Stadion felé. 

Ma már a klasszikus marathoni táv nem tartozik a hivatalos versenyszámok közé, és Attikában évenként csak amolyan "össznépi" futóversenyeket rendeznek. Ennek ellenére gyakran látni futókat a pályán, főleg a cél közelében. Ők csak rövid távot futnak és kizárólag a kamerák kedvéért. Az autóbuszok ezrével ontják a külföldi turistákat és mi lehetne csábítóbb annál, mint a papa, a mama vagy a gyerek a célvonalban, mögöttük az Olimpiai Stadionnal.

Évek óta már a görög marathoni versenyeket sem itt, hanem északabbra, Szaloniki közelében bonyolítják le. A Marathon-Athén szakasz gyakorlatilag halott, Marathonnak már csak a mítosza él.

A klasszikus marathoni futópálya az első öt kilométer után letér az autóútról és elhalad Tombosz mellett, ahol egy tíz méter magas emlékoszlop alatt nyugszik az a 192 athéni, akik életüket adták a hazáért a 600 hajóval érkezett perzsák ellen i.e. 490-ben vívott győztes csatában. A perzsa sereg egyes történetírók szerint 200 000 főnyi, mások szerint háromszázezres volt, velük szemben alig tízezer athéni állt csatasorba. A végzetesnek tűnő túlerő láttán Miltiadesz görög vezér leggyorsabb futóját indította útnak Spártába, hogy segítséget kérjen. Filippidesz, a futár - ahogy Herodotosznál olvashatjuk - nem egészen két nap alatt tette meg a kétszáz kilométeres utat, de dolgavégezetlenül tért vissza - a szövetséges Spárta a legkülönbözőbb kifogásokkal tért ki az elől, hogy az athéniek segítségére siessen.

Az athéni falanx megfutamította a perzsákat, akik gyorsan hajóra szálltak, hogy még idejében elérjenek a védtelenül hagyott Athénhez. A görögök azonban megelőzték őket, mire a támadók elhajóztak. Herodotosz még ugyanabban az évszázadban részletesen leírta mindezt, csak arról az athéniról nem tesz említést, aki a legenda szerint Marathonból megállás nélkül futott Athénba, hogy megvigye a győzelem hírét, és megérkezve holtan rogyott le. Ez a legenda hatszáz évvel később egy Lukianosz nevű szír írnoktól származik, és elterjedésében része volt a római Plutarkosznak is. A legendás hőssé vált futó neve azonban mindmáig ismeretlen. Egyesek szerint ugyanaz a Filippidesz volt, akit Spártába küldtek, mások szerint Diomedon, ismét mások szerint Arisztion volt a neve.

Az ókori Marathon 37 kilométerre volt Athén központjától és 1896-ban kerek 40 kilométert tettek meg a
versenyzők. Az azóta hivatalosan megállapított 42.195 méteres távot Londonban határozták meg, az 1908-as Olimpián. Hogy miért? A királyi család tagjai windsori kastélyuk ablakából akarták a rajtot végignézni. Az amúgy is megerőltető távot tehát több mint két kilométerrel meghosszabbították...

Az Akropolisztól alig egy kőhajításnyira feltűnik az óhajtott cél, az Olimpiai Stadion, amely 1896-ban ugyanabból a márványból épült, mint a Parthenon. A dúsgazdag görög Avroff pontosan ugyanazon a helyen építtette fel, ahol az ókorban a pánathéni játékokat tartották. A márványból készült padokon 70 000 néző foglalhat helyet, és ennyien ünnepelték 1896-ban a görög Szpiridont, aki az újkori olimpiák első aranyérmét szerezte a marathoni futásban.

Akkoriban a szabályok még nem voltak olyan szigorúak, mint ma. Szpiridon, ez a vidám pásztor például állítólag futás közben nem egyszer jóllakott sajttal és kortyolgatott borából is, a harmadiknak célbaért ugyancsak görög versenyző pedig a táv egy részét kocsin tette meg. Nem volt ilyen szerencsés viszont az olasz Pietri Dorando, aki az 1908-as londoni olimpián elsőnek szakította át a célszalagot, de diszkvalifikálták, mert két angol úriember támogatásával tudott csak célba érni, és ráadásul rábizonyították, hogy doppingszerrel élt. 

Tartomány:Attika
Cím:Marathon
GPS: 38° 9′ 24.32484″, 23° 57′ 39.8232″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó