Görögország
» Görögország

» Görögország » Közép-Makedónia » Makedónia


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

A Görögország északi részén található Aigai (Vergina) Makedónia első fővárosa, a magukat Héraklésztől eredeztető argoszi dinasztia székhelye volt. Itt gyilkolták meg II. Philipposzt, Nagy Sándor apját. Verginában 1977-ben fedezték fel a makedón királysírokat, köztük II. Philipposz temetkezési helyét.


A mai Vergina területén állt az ókori Aigai, a makedón királyság fővárosa, amely a i.e. VI-V. században élte virágkorát. A i.e. IV. században azonban a királyság fővárosát Pellába helyezték át, Aigait i.e. 168-ban lerombolták a rómaiak.

II. Philipposz (382-336) és fia, III. Alexandrosz, azaz világhódító Nagy Sándor (i.e. 356-323), a i.e. VII. századtól a Kr.e. IV. századig uralkodott. 1977-ig, míg fel nem tárták II. Philipposz és unokája, IV. Alexandrosz végső nyughelyét, a világ viszonylag keveset tudott Aigairól. A folyamatos ásatásoknak köszönhetően egyre másra kerültek napvilágra a csodálatos antik műtárgyak - szemkápráztató arany ékszerek, ezüst étkészletek, szobrok, mozaikpadlók és épületmaradványok. Aigai igazi gazdagsága az elmúlt húsz évben mutatkozott meg.

Az uralkodó temetése, amelynek "forgatókönyvét" fia, Nagy Sándor írta meg, rendkívüli esemény volt. Elhamvasztották, majd hamvait a sírkamrába helyezték a király hősiességét, hatalmat jelképező szimbólumokkal együtt. A sírkamrából került elő egy lélegzetelállítóan szép, színaranyból készült "tölgyfalevél-koszorú".

A temetkezési tárgyak - a Kharónnak szánt obulus és a kupák, amely segítségével túlvilági útjuk során az elhunytak szomjukat olthatták. A sírkamrákból előkerült huszonhat életnagyságú, meglepően realisztikus szoborfejek is.

II. Philipposz palotája

A II. Philipposz palotája a Parthenont kivéve a klasszikus kori Görögország legnagyobb épülete volt.

Makedóniai Fülöp i.e. 350-ben kezdte építtetni palotáját, s a munkálatok i.e. 336-ban fejeződtek be. A korabeli feljegyzések szerint az épületegyüttes háromszor nagyobb volt az athéni Aropolisznál.

A palota restaurálása során számos érdekesség derült ki az ókori makedón építészetről. A palotát ugyanis annak átadása óta soha nem építették át, semmiféle későbbi beavatkozás nyomai nem fedezhetők fel rajta.

Külön érdekességgel szolgált az ókori építészetet tanulmányozó kutatók számára sztoa, a palota homlokzati oldalán lévő kétemeletes oszlopcsarnok. Mindeddig ugyanis úgy tartották, hogy a sztoa csupán a i.e. II. században jelent meg a görög építészetben, II. Philipposz palotája viszont a Kr. e. IV. században épült.

A régészek meggyőződése szerint a palota Pütheosz tervei alapján épült - a i.e. IV. században élt görög építész és szobrász nevéhez fűződik a Halikarnasszoszi mauzóleum. Az aigai palotán dolgozhatott Leókharész is, a kor egyik legkiemelkedőbb görög szobrásza, aki szintén részt vett a mauzóleum szobordíszeinek elkészítésében.

II. Philipposz

II. Philipposz, Makedónia királya, i.e. 355 és 336 között uralkodott. Két házasságából hat gyermeke született, egyikük a "világhódító" Nagy Sándor volt.

Trónra kerülve azonnal hozzálátott hatalmának megerősítéséhez: új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett, amellyel sikert sikerre halmozva gyarapította országa területét. II. Philipposz modernizálta a hadviselést, tökéletesítette a falankszot, az ókori Görögország gyalogsági alapegységét. Ez olyan több sor mélységű, nehézfegyverzetű gyalogosokból álló hadrendet jelölt, ahol az arcvonal szélessége nagyobb, mint a mélysége. A nyolcsoros mélységű klasszikus falanksz akár 1-1,5 km hosszú is lehetett.

Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították a hadjáratokhoz szükséges anyagi forrásokat. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. Görög riválisait gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme.

A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket és fellázadtak Philipposz uralma ellen. A i.e 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipphosz fényes győzelmet aratott a görög seregeken, ezután pedig minden figyelmét Perzsia felé fordította.

II. Philipposz vezetésével i.e. 338-ban, a Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson megalakult a pánhellén szövetség. i.e 337-ben egy hadsereget is küldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert i.e 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen a saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta. A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz, azaz Nagy Sándor követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.

Tartomány:Közép-Makedónia
Cím:Vergina
GPS: 40° 29′ 13.60896″, 22° 19′ 2.18964″
Honlap: http://www.aigai.gr/en

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó

arrow_upward