Gemenc: Indulnak a szarvasbőgés-hallgató túrák

A túra résztvevői erdei vasúttal juthatnak el a “leghangosabb” erdőrészekbe, ahol nagy eséllyel lehet szarvasbőgést hallani.

A túra előtt megtekinthetik Frigyes Főherceg napokban átadott és felújított monumentális millenniumi pavilonjában a „Legenda és valóság: a gemenci gímszarvas” című interaktív állandó kiállítást is, amely bemutatja a gímszarvasok életét, három gemenci kötődésű világrekord trófea másolatát, valamint híres vadászoknak állít emléket.

A millenniumi pavilon 1894-ben Habsburg-Tescheni Albrecht főherceg megrendelésére vörösfenyőből készült és először Lembergben (Lviv - Ukrajna) állították fel a Lengyel Nemzeti Kiállításon, hogy lengyel területek kulturális, gazdasági eredményeivel ismertesse meg a látogatókat.

Albrecht főherceg halála után unokaöccse és örököse, Habsburg Frigyes neve fémjelezte a pavilont, amely Budapestre, az ezredéves kiállításra, majd Szekszárdra, Keselyűsre, Bárányfokra került. A közelmúltban már elhagyatottan álló építményt 2019-ben a Gemenc Zrt. vásárolta meg és Pörbölyön építette, újította fel.

A kivitelezés során kicserélték a pavilon korhadt vörösfenyő elemeit, palatetejének helyére az eredetinek megfelelő fazsindelyes tető került, elvégezték a faanyagvédelmi, festési és épületgépészeti munkákat, s biztosították, hogy fűthető és hűthető falakkal, hőszigetelő nyílászárókkal megfeleljen a 21. századi elvárásoknak.

Az épület átadásával egyidejűleg az ökoturisztikai központban nyílt meg a Gemenc egykori fővadászáról, Party Istvánról elnevezett vadászattörténeti tanösvény.

Habsburg Frigyes főherceg felújított millenniumi pavilonja, az 1896-os Ezredéves Országos Kiállítás egyik látványossága a Gemenc Zrt. ökoturisztikai központjában, 2021. augusztus 25-én. MTI/Kiss Dániel

Augusztus végétől október közepéig a szarvasbőgés időszakában az országutakon, különösen az erdős, ligetes szakaszokon fokozottan számítani kell a gímszarvasok megjelenésére, amelyre rendszerint vadveszélyt jelző tábla is figyelmeztet.

A szarvasbőgés a természetföldrajzi jellemzőktől, az ökológiai adottságoktól és az időjárástól függően először az ország déli és nyugati részein kezdődik, először Baranya, Somogy, Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében hallatják a bikák a hangjukat, és folyamatosan észak, észak-keleti irányba haladva általában a zempléni tájegység gímszarvasai zárják a sort. A bőgési időszakban a szarvasok izgatottabbak, jóval aktívabbak, veszélyérzetük csökken, ezért könnyen kiszaladhatnak a közútra.

A szarvasok élénkebben viselkednek, késő délutántól kora délelőttig aktivitásuk fokozódik. A hidegre forduló időjárás növeli a bőgés intenzitását, fő bőgésben a szarvasok egész nap mozgásban lehetnek.

A szarvas elütése súlyos következményekkel járhat, nemcsak a vad sérülhet, hanem a jármű vezetője és utasai is. A viszonylag magas testfelépítésű szarvas a szélvédőbe csapódva az utastérbe juthat. A gázolás következtében a nagy erőhatás miatt annyira megsérülhet a karosszéria, hogy az autó akár totálkárosra is törhet.

Az autósok vadgázolások elkerülése érdekében szürkülettől, illetve az erdős környezetben vezető utakon egyéb időben is, mérsékeljék a sebességet, így csökken a féktávolság. Ha pedig vadat látnak, akkor érdemes lassítani, mert a vad viselkedése kiszámíthatatlan, megugrására, gyors, hirtelen irányváltására bármikor számítani lehet, és arra is, hogy egyszerre több egyed is felbukkanhat.

Ha mégis megtörténik a baleset, az elütött vadhoz nem szabad hozzányúlni, lehúzni az útról, mert ha még nem múlt ki, akkor az agancsával, rúgásával, vagy harapásával súlyos sérüléseket okozhat.

Baleset esetén hívni kell a 112-es segélyhívó számot és meg kell várni a rendőri intézkedést.

Az elpusztult vadat nem szabad a helyszínről elszállítani, az a helyileg illetékes vadászatra jogosult tulajdona, elvitele lopásnak minősül.

(Címlapfotó: MTI/Kovács Attila)