Friss információk 2023: beutazási, közlekedési hírek és benzinárak

2023. február 1.

print MTI/Hetedhétország.hu

Friss információk 2023: beutazási, közlekedési hírek és benzinárak

Hírösszeállításunkban igyekszünk a legaktuálisabb utazási információkat megosztani.

2023. február 3.

Új vonatjegyek a rendszeresen Magyarországról Ausztriába utazóknak

A MÁV-START 2023. február 1-től új régiós ajánlatot vezet be a Bécs és Győr között közlekedő regionális EURegio és távolsági EuroCity és Railjet express vonatokra. Az új kedvezménycsalád neve: START Regio Ausztria.

A régi EuroRegio ajánlatokhoz képest újdonság, hogy a hetijegy és havibérlet már minden vonatra egységesen érvényes lesz. Emellett a hetijegy és havibérlet már a gyermekek, és az érintett osztrák városokban tanuló diákok számára is, még kedvezményesebb áron érhetőek el. A hetijegy és havi bérlet esetén már a távolsági vonatokra kedvezményes kerékpárjegy is megvásárolható, és a START Regio ajánlatokat megkapják a Klimaticket tulajdonosok is. A menetjegyek és bérletek online is megválthatók.

A csak EURegio vonatokon érvényes egyúti normál menetjegy ára 16 euró, míg KlimaTickettel már 6,1 euróért elérhető. A kerékpárszállítás díja: 1 euró, valamint mind távolsági, mind regionális vonatokon érvényes normál hetijegy 2., illetve 1. osztályon 66,6, illetve 119 euróba kerül. KlimaTickettel pedig 28,5 és 42,8 euró. A kerékpárszállítás díja EURegio vonatok esetén: 1 euró/út vagy kerékpár hetijegy vásárolható 9 euróért; a távolsági vonatokon 5 euró/út, (bérlet váltása nem lehetséges).

Mind távolsági, mind regionális vonatokon érvényes normál havijegy ára 2., illetve 1. osztályon 235 és 420 euró, KlimaTickettel pedig 99,9 és 149,8 euró. Gyermekek a kedvezményes felnőtt menetdíj felét fizetik mindegyik termékre a SCIC-NRT szerinti életkorhatárok figyelembevételével (6-15 éves korig).

A START Regio AT viteldíjakról bővebben ide kattintva található tájékoztató.

2023. február 2.

Ismét kedvezményes közlekedési bérletet vezetnek be Németországban

Ismét kedvezményes bérletet vezetnek be a helyi és a térségi közösségi közlekedésben Németországban az általános drágulás hatásainak ellensúlyozására, a kormány elfogadott törvényjavaslata szerint

a havi bérlet 49 euróba kerül majd.

A Németország-menetjegy (Deutschlandticket) elnevezésű bérletet a tervek szerint májusban vezetik be, havonta fizethető és bármikor lemondható éves közlekedési bérletként.

Az okostelefon-alkalmazással, chipkártyaként vagy kinyomtatott QR-kódként használható bérlet az egész országban érvényes a helyi közösségi közlekedési vállalatok járatain és a Deutsche Bahn vasúttársaság regionális járatain.

A 49 eurós ár komoly megtakarítást jelent, tekintve, hogy például Berlinben 86 euróba kerül a havi bérlet. Az alkalmazottaknak öt százalék kedvezmény is jár, ha munkaadójuk fizeti az új típusú bérlet árának legkevesebb 25 százalékát.

Az elképzelés szerint a szövetségi kormány évi 1,5 milliárd euróval támogatja a rendszer fenntartását, a 16 tartomány pedig együtt ugyancsak 1,5 milliárddal. A törvényhozás (Bundestag, Bundesrat) várhatóan nagyobb változtatások nélkül fogadja el a kormány javaslatát.

A Deutschlandticket elődje az úgynevezett 9 eurós menetjegy (9-Euro-Ticket), amelyet 2022-ben vezettek be a nyári hónapokra, a június-augusztusi időszakra. Az energiaárak és az infláció emelkedésének ellensúlyozását szolgáló támogatások egyikeként bevezetett kedvezményes nyári havi bérletből 50 millió kelt el.

2023. február 2.

Szigorú büntetés jár a behajtási tiltást megszegő dízel autóknak Münchenben

Február 1-jétől nem hajthatnak be München belső részébe az Euro 4-es vagy annál rosszabb kibocsátási normának megfelelő dízelüzemű járművek. Ősszel tovább szigorodnak a behajtási feltételek, október 1-jétől már az Euro 5-ös dízelautókat is kitiltják majd a belső kerületekből.

Az új szabályt megsértők 100 eurós, vagyis nagyjából 39 ezer forintos bírságra számíthatnak.

A behajtási tiltás nem vonatkozik többek között a szállítójárművekre, a helyi lakosokra és a mozgáskorlátozottakra, valamint az oldtimer minősítésű kocsikra. Azokat sem büntetik, akik a Großmarkthalléhoz, az Ostbahnhofhoz vagy az Olympiastadion felé hajtanak régi dízel autójukkal.

Az elavult dízelüzemű kocsival Münchenbe utazni kívánóknak az úgynevezett Umweltzone határán kívüli P+R parkolók és a tömegközlekedés használatát javasolják.

Az Euro 4 kibocsátási norma 2005 januárjában, az Euro 5 pedig 2009 szeptemberében lépett érvénybe. A modernebb Euro 6-os dízelekre nem vonatkozik behajtási tilalom.

2023. február 1.

Megszűnt a maszkviselési kötelezettség a németországi közösségi közlekedésben

Az FFP2 minősítésű maszk viselését előíró szabályt a távolsági közlekedésben a szövetségi kormány szüntette meg.

A berlini vezetéshez csatlakozott az a kilenc tartomány is, amiben még érvényben volt a helyi és térségi közösségi közlekedésre vonatkozó maszkviselési előírás, így közel 3 év után ismét országszerte lehet az orrot és a szájat eltakaró maszk nélkül közlekedni, bár a szövetségi kormány és a tartományi kormányok is kérik az utazóktól, hogy viseljenek önként FFP2-es maszkot.

2023. január 26.

Spanyolországban megszűnik a kötelező maszkviselés a tömegközlekedésben

Spanyolországban hamarosan megszűnik a kötelező maszkviselés a tömegközlekedési eszközökön, a kormány február 7-i ülésén dönt a szaktárca javaslatáról.

Spanyolországban a koronavírus-járvány miatt 2020 nyarán tették kötelezővé a maszkviselést. A korlátozást szabadtéren tavaly februárban szüntették meg, két hónappal később pedig a zárt nyilvános helyek is mentesültek az előírás alól.

2023. január 19.

Visszakapcsolják éjszakára az autópályák világítását Szlovéniában

A szlovén autópálya kezelő vállalat (DARS) úgy döntött, visszakapcsolja éjszakára az autópályák világítását Szlovéniában, mert túl nagy az energiatakarékosság kockázata - közölte szerdán a szlovén köszszolgálati televízió.

A DARS az energiaválság enyhítése céljából kapcsolta le az éjszakai világítást három hónappal ezelőtt azokon az autópálya-szakaszokon, ahol ezt a törvény lehetővé tette.

A lámpák 60 százalékát kapcsolták le az autópályák és gyorsforgalmi utak le- és felhajtóin, valamint nyílt szakaszain. Az alagutakban, a csomópontokon, a fizikailag elválasztott sávos utak kereszteződéseiben és a pihenőhelyeken pedig a minimális követelményekhez igazították.

A cél az volt, hogy évi 2000 megawattóra villamosenergiát takarítsanak meg, vagyis a szokásos fogyasztás tíz százalékát. A DARS közlése szerint a vállalatnak 700 000 eurót sikerült megspórolnia az elmúlt időszakban.

A szlovén autó és motorkerékpár szövetség (AMZS) azonban arra figyelmeztetett, hogy az ilyen energiamegtakarítás túl nagy kockázattal jár.

Tavaly magasabb volt az autópályákon a halálos áldozatok száma, mint az elmúlt években, ezért ott nem szabad kísérletezni a világítással- idézte az AMZS-t a 24ur.com című szlovén internetes portál.

Bojan Kumer infrastrukturális miniszter a portálnak úgy nyilatkozott: tavaly október óta valóban változott a helyzet. "Akkoriban a két legnagyobb erőművet lekapcsolták a hálózatról, bizonytalan tél elé néztünk, és talán mások voltak a körülmények, mint ma" - mondta.

A DARS-nak most eltökélt szándéka, hogy más módon takarítson meg energiát, ideértve a LED-es világításra való átállást is - közölte a vállalat.

2023. január 13.

Megszüntetik a maszkviselési kötelezettséget a németországi távolsági közlekedésben

Visszavonják a koronavírus-járvány lassítását szolgáló maszkviselési kötelezettséget a németországi távolsági közlekedésben.

Az FFP2 minősítésű maszk viselését előíró országos szabály február 2-tól nem érvényes.

Így már csak az egészségügyi intézményekben - kórházakban, rendelőkben, ápolási otthonokban - kell majd maszkot viselni Németországban február elejétől, az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) helyi szétterjedésének harmadik évfordulójától.

A helyi közlekedésre vonatkozó járványvédelmi előírásokat a tartományi kormányok alakítják Németországban. Több tartományban - köztük Bajorországban és Schleswig-Holsteinban - már eltörölték a maszkviselési szabályt, amely azonban az ország nagy részén, például Berlinben, Hamburgban és Baden-Württembergben még érvényben van.

2023. január 11.

Az olaszországi benzinkutaknak fel kell tüntetni a hatósági árat is

Átlátható és ellenőrzött árpolitikát akar teremteni Olaszországban a Giorgia Meloni vezette kormány szerdától életbe léptetett rendelkezésével, miszerint az üzemanyag-állomásokon fel kell tüntetni a benzin és gázolaj napi átlagos árát is.

A benzinkutak kijelzőtábláinál azt az úgynevezett literenkénti árátlagot is ki kell írni, amelyet a környezetvédelmi minisztérium határoz meg naponta. Így a fogyasztók azonnal látják a különbséget a tárca által kalkulált összeg és a kútnál értékesített üzemanyag pillanatnyi ára között.

Az intézkedést nem teljesítő kutak üzemeltetői pénzbírságot kockáztatnak, ha pedig többszörösen megsértik a rendelkezést, a hatóságok felfüggeszthetik az állomás tevékenységét hét naptól akár kilencven napig terjedő időszakra.

A kormány egy úgynevezett riasztási bizottság létrehozásáról is döntött, amelynek az üzemanyagárak ellenőrzés alatt tartása mellett feladata lesz az árak okozta esetleges feszültségek kezelése is.

A tervek között szerepel az autósztrádákon értékesített üzemanyag felső árhatárának megszabása is.

A Meloni-kormány kedd este vezette be a törvényerejű rendeletet, miután az ünnepek alatt számos olaszországi kútnál az üzemanyagár hirtelen literenként két euró fölé emelkedett. December utolsó napjaitól a benzin ára literenként közel húsz eurócenttel nőtt. A kormányülés előtt Giorgia Meloni Giancarlo Giorgetti gazdasági miniszterrel, valamint a pénzügyőrség parancsnokával, Giuseppe Zafarana tábornokkal egyeztetett.

A rendeletet részletező közlemény szerint a kormány az üzemanyagárak átláthatóságát akarja elérni az alkalmazott árak ellenőrzésének megerősítésével.

A kútüzemeltetőket tömörítő szövetség (Faib) elnöke, Giuseppe Sperduto szerint nem helyes "spekulánsokként" feltüntetni az üzemanyagtöltő állomásokat, miután az árak azt követően emelkedtek, hogy a kormány megszüntette a korábbi állami támogatási rendszert. A Faib azonnali egyeztetést sürgetett a kormánnyal.

Az ukrajnai háború tavaly februári kirobbanása után az akkori - Mario Draghi vezette - kormány literenként 0,30 euróval csökkentette az üzemanyagra kivetett adók mértékét. A kedvezményt ősszel a felére csökkentették, majd január elsejétől a Meloni-kormány eltörölte.

A környezetvédelmi minisztérium adatai szerint a benzin literenkénti fogyasztói árának több mint felét az adók teszik ki.

2023. január 9.

Ausztriában az üzemanyagárak az uniós átlag alatt vannak

Európai összehasonlításban Ausztria továbbra is azon országok közé tartozik, ahol a benzin és a gázolaj olcsóbb, mint az EU-27 átlaga. Ausztriában egy liter gázolaj közel nyolc centtel kerül kevesebbe, mint az uniós átlag, és olcsóbb, mint tizenegy uniós országban, az Eurosuper pedig olcsóbb, mint 17 másik uniós országban - derül ki az Osztrák Közlekedési Klub (VCÖ) aktuális elemzéséből, amely az EU Bizottság adatain alapul.

Az év elején Ausztriában átlagosan 1,685 euróba került egy liter gázolaj, az uniós tagállamokban pedig átlagosan 1,76 euróba. A legmagasabb dízelárak Svédországban (2,152 euró) és Finnországban (2,081 euró) vannak.

Ezt követte Olaszország 1,891 euróval és Németország 1,85 euróval. Magyarországon is körülbelül tíz centtel kerül többe a gázolaj, mint Ausztriában.

Az Eurosuper 17 uniós országban többe kerül, mint Ausztriában. Ausztriában az Eurosuper literje 1,492 euróval 18 centtel olcsóbb volt az év eleji uniós átlagnál. Dánia (1,939 euró) és Finnország (1,910 euró) után Görögországban a harmadik legmagasabb az ár (1,846 euró), megelőzve Olaszországot (1,827 euró) és Hollandiát (1,795 euró). A legalacsonyabb benzinárak Bulgáriában vannak, megelőzve Szlovéniát és Romániát.

2023. január 5.

Autópályadíjak a környező országokban

  • Magyarország: éves: 120,80 euro (49 190 Ft), 10 napos: 13,54 euro (5500 Ft)
  • Ausztria: éves: 96,40 euro, 10 napos: 9,90 euro
  • Csehország: éves: 61,80 euro (1500 czk), 10 napos: 12,78 (310 czk)
  • Szlovénia: éves: 110 euro, 10 napos: 15 euro
  • Szlovákia: éves: 50 euro, 10 napos: 10 euro
  • Románia: éves: 28 euro (137,94 lei), 7 nap: 3 euro (14,78 lei)

2023. január 4.

Így váltható be a horvát kuna euróra

Magyarországon már nem váltják át a bankok a kunát euróra, így akinek maradt régi horvát pénze, annak Horvátországba kell utaznia vele. Egy eurót 7,5345 kunáért cserélnek be vasárnaptól. Az ország ATM-eit is nagyrészt átállították eurósra, már január 1-jén is az automaták 70 százaléka csak eurót adott ki. A kétféle pénz január 15-ig forog párhuzamosan az országban, vagyis a boltokban addig lehet fizetni a megmaradt kunákkal. A vásárlók visszajáróként azonban már eurót kapnak. 

Az ezt követően megmaradt kunákat az Európai Központi Bank tájékoztatása szerint 2023. december 31-ig csak a horvátországi postákon, kereskedelmi bankokban és a Pénzügyi Ügynökség (FINA) egységeiben lehet átváltani euróbankjegyre és -érmére. Tranzakciónként 100 kunabankjegy és 100 kunaérme feletti átváltáskor a kereskedelmi bankok plusz térítést kérhetnek.

Aki 2023-ban nem utazik Horvátországba, viszont maradt kunája, 2024-től már csak a Horvát Nemzeti Banknál válthatja be a megmaradt pénzét. A bankjegyeket időkorlát nélkül átváltja a jegybank, az érméket 2025. december 31-ig cseréli be. Az átváltható összeg ügyfelenként és tranzakcióként legfeljebb napi 8000 kuna lehet. Mivel Magyarország nem tagja az eurózónának, ezzel a lehetőséggel a magyarok nem élhetnek a Magyar Nemzeti Banknál.

2023. január 3.

Horvátországban a kereskedők megpróbálják becsapni a vásárlókat

A kereskedelmi láncok hónapról hónapra emelik az árakat, most pedig az euró átváltásánál próbálják meg becsapni a vásárlókat - jelentette ki Davor Filipovic gazdasági miniszter kedden, az említett láncok vezetőivel tartott találkozót követően.

Horvátország január 1-jén csatlakozott az euróövezethez. Sajtóhírek szerint a legtöbb kereskedelmi lánc felfelé kerekítette az árakat az átváltás során, de nem csak a kereskedők, hanem a vállalkozók és a különböző szolgáltatók is, akik 10-15 százalékkal emelték a díjaikon.

A tárcavezető sajtótájékoztatóján kiemelte: az infláció 13,5 százalék, amire legnagyobb hatással az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára van hatással.

"Mindenkinek mondom, aki az állampolgárok rovására akarja felhasználni az átváltást, hogy ez nem fog működni" - húzta alá.

Hozzátette: partnerként tekintenek a kiskereskedelmi láncokra, és jóhiszeműen jártak el, de erre nem számítottak.

Elmondta, hogy egy találkozón megkérdezett kereskedőket arról: miért nem csökkentették az árakat, miután az üzemanyagok ára olcsóbb lett, miért nem hat az áraikra, hogy Szlovéniában az elektromos áram ára 60 százalékkal drágább, mint Horvátországban. Szavai szerint egyik kérdésére sem kapott választ.

A miniszter bejelentette, hogy kereskedelmi felügyelőség és a fogyasztóvédelmi szervezetek már a terepen vannak, és hamarosan pontos jelentést adnak.

A lehetséges lépésekkel kapcsolatban elmondta: a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatti úgynevezett feketelistától az árak széleskörű befagyasztásáig, minden terítéken van.

"A válság terhét mindenkinek viselnie kell" - hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: elfogadhatatlan, hogy a válságban valaki a nyereségét próbálja meg növelni az állampolgárok terhére.

2023. január 2.

Emelkedtek a parkolási díjak Bécsben

Az év elején megemelték a parkolási díjakat Bécsben: 2023. január 1-től fél óra 1,25 euróba kerül, az egy óra pedig 2,50 euróba.

A parkolóórákból származó bevételeket elkülönítik és közvetlenül a tömegközlekedésre, a közlekedésbiztonságra és a kerékpározásra fordítják. A régi parkolójegyek 2023. június 30-ig érvényesek.

2023. január 1.

Horvátországi január elsején csatlakozik az euróövezethez és schengeni térséghez

A horvát-magyar határátkelőkön a schengeni szabályok érvényesek éjféltől.

Horvátország vasárnap nulla órától tagja a schengeni övezetnek, így a horvát-magyar határátkelőket is megállás és ellenőrzés nélkül vehetik igénybe az utazók.

Horvátország schengeni övezetbe belépésével a horvát-magyar határon 15, a horvát-szlovén határon pedig 58 átkelőhelyen szűnt meg az ellenőrzés.

Horvátországban az árakat szeptember 5-étől kunában és euróban is ki kell írni. Az árak kettős kijelzése 2023 végéig marad érvényben. A kunát - az euró hivatalos bevezetésének időpontjától - költségek nélkül beváltják a bankok, a Horvát Posta és az állami pénzügyi intézet (FINA). A Horvát Nemzeti Bankban (HNB) pedig korlátlan ideig, ingyen lesz átváltható.

2023. január 1.

Drágul a benzin és az autópályák Olaszországban

Január 1-jétől drágul a benzin és az autópályadíj Olaszországban. Az áremelkedés elsősorban az üzemanyagárakat érinti. Az elmúlt kilenc hónapban részesültek a jövedéki adók csökkentéséből, amelyről a Mario Draghi vezette kormány márciusban döntött, majd a Giorgia Meloni vezette kormány részben megerősítette. Mivel a jövedékiadó-csökkentést az új évben nem hosszabbítják meg, a benzinárak automatikusan emelkedni fognak.

A benzin és a gázolaj esetében az elmúlt hónapokban a csökkenés összesen 30,5 centet tett ki literenként. December elejétől ez 18,3 centre csökkent. A környezetvédelmi minisztérium legfrissebb heti felmérései szerint a zöld benzin országos átlagára jelenleg 1,625 euró literenként, ami 2021 júniusa óta a legalacsonyabb, míg a gázolaj ára 1,689 euró, ami közel egy éve a legalacsonyabb.

Az olaszországi autópályadíjak is emelkednek. Az árakat hagyományosan minden év elején frissítik, de az elmúlt négy évben, a genovai Morandi-híd 43 halálos áldozatot követelő összeomlása után befagyasztották őket. 2023-ban 2018 óta először lehet növekedés.

Olaszország legnagyobb autópálya-társasága, az Autostrade per l'Italia (ASPI) két százalékos emelést kért, míg a többi üzemeltető magasabb százalékot.

2023. január 1.

Drágul az autópálya-matrica Ausztriában

December 1. óta már érvényesek az új 2023-as lila autópálya-matricák, vagy a digitális autópályabérletek Ausztriában. A bérleteket az ország mintegy 6000 pontján értékesítik. A barack színű 2022-es bérletek még január 31-ig érvényesek.

Az autópálya díjak a fogyasztói árindex alapján 2,8 százalékkal emelkedtek. Az éves autópálya bérlet személyautókra 96,40 euróba, motorkerékpárokra 38,20 euróba kerül a 2023-as évre.

Az Asfinag autópálya üzemeltető vállalat szerint, a vásárlók 67 százaléka választja a digitális autópálya bérletet. A cég felhívja az ügyfelek figyelmét, hogy az online, az interneten megvásárolt autópályabérletek csak a megvásárlás pillanatától számított 18 nap múlva aktiválódnak. Az éves autópálya bérletek legfeljebb 14 hónapig érvényesek. Ha azonban az ÖAMTC vagy az ARBÖ autókluboknál váltunk digitális bérletet, akkor azok már azonnal használhatóak.

Autópálya matricák esetében a matricát jól látható helyre, a szélvédő bal oldalára, vagy a visszapillantó tükör mögé, de a szélvédő sötétített részén kívül kell felragasztani. A régi, lejárt matricákat el kell távolítani. 120 eurós pótdíjat kell fizetnie annak, aki érvényes autópályabérlet nélkül hajt fel az autópályára.

2023. január 1.

Eltérő mértékben drágulnak az autópálya-matricák 2023-ban

A 2023. január 1-jétől érvényes országos éves autópálya-matricáért személygépkocsik esetében 49 190 forintot kell fizetni, mintegy 5 százalékkal többet az idei 46 850 forintnál, a jövő évi éves megyei matricák ára pedig 5720 forint az idei 5450 forint után.

A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. oldalán közzétett díjtáblázat szerint jelentősebben nő a rövidebb időszakokra szóló jogosultságok ára. A személygépkocsik esetében (D1 díjkategória) a havi matrica ára 8900 forint lesz jövőre az eddigi 5210 forint után, a tíz napig érvényes matrica pedig 5500 forintra drágul az idei 3820 forintról.

Az éves országos és megyei matricák a díjköteles gyorsforgalmi úthálózaton az év első napjától, illetve a tárgyévben a vásárlás időpontjától a következő év január 31-én éjfélig használhatók.

Jövőre nem csak a matricák, hanem a büntetések is drágulnak. A díjköteles utak matrica nélküli használata esetén a D1 kategóriában például 60 napon belüli fizetésnél 18 750, azon túl 74 970 forintra nő a büntetés összege. Ez ebben az évben 16 220, illetve 64 850 forint volt.

A kiszabott pótdíjak a fizetési felszólítást követően kiválthatóak éves országos matrica utólagos megvásárlásával is.

Az általában rövidebb időszakokra vásárlóknak is érdemes fontolóra venni az éves jogosultság megvásárlását: 2023-ban 9 darab heti matrica ellenértéke megegyezik az éves jogosultság árával.

2022. december 9.

Átadták az Eszék (Osijek)-Pélmonostor (Beli Manastir) közötti, 24,5 kilométer hosszú autópálya-szakaszt 

Átadták a forgalomnak az észak-déli európai közlekedési folyosó, az úgynevezett korridor 5C horvátországi, Eszék (Osijek)-Pélmonostor (Beli Manastir) közötti, 24,5 kilométer hosszú autópálya-szakaszát pénteken, a magyar határig fennmaradó öt kilométeres rész pedig 2024-ben készül el.

A magyar határig húzódó fennmaradt néhány kilométer megépítése a jövő év elején elkezdődik és várhatóan 2024-ben be is fejeződik.

A forgalomnak átadott autópálya-szakasz használata január elsejéig ingyenes lesz. Az autópálya része az impozáns Dráva-híd, amely 2507 méter hosszúságával Horvátország leghosszabb hídja, megelőzve így a nyáron átadott Peljesac-hidat.

A 702 kilométer hosszú, a tervek szerint Budapestről induló és Szarajevón keresztül Ploceig tartó közlekedési folyosó horvátországi szakasza 88,6 kilométer, amelyből 83,6 kilométer már elkészült. A fennmaradó öt kilométer megépítésével Horvátország teljesíti vállalásait.

A horvát-boszniai Svilaj határátkelőnél elkészült hidat tavaly szeptemberben adták át.

Az összesen 320 kilométerből, amely a páneurópai folyosó boszniai szakaszán húzódik, eddig 114,5 kilométer autópálya-szakasz készült el: északon Svilaj-Odzak, középen Zenica-Szarajevó-Tarcin és délen Medugorje-Bijac között.

Az 5C folyosó Bosznián átvezető teljes északi szakasza, a horvát határtól egészen Szarajevóig 2025 végéig készül el.

2022. december 8.

Januártól nem kell megállni a határon a Horvátországba utazóknak

Megszűnik a határellenőrzés Magyarország és Horvátország 344 kilométer hosszú határszakaszán január elsejétől, miután az európai uniós tagállamok belügyminiszteri tanácsa jóváhagyta Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez.

A schengeni övezetnek jelenleg 22 uniós ország, köztük Magyarország, valamint 4 nem uniós ország - Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein - a tagja.

Január 1-jétől 73 határátkelőhelyen szűnik meg az ellenőrzés a horvát-magyar és a horvát-szlovén határon: a horvát-magyar határon 15, a horvát-szlovén határon 58 átkelőhelyen szűnik meg az ellenőrzés.

A belső szárazföldi és a tengeri határokkal ellentétben, a légi határokon az ellenőrzéseket csak 2023. március 26-tól szüntetik meg.

2022. december 2.

Vasárnap zárva lesznek a boltok Horvátországban

A horvát kormány döntött az üzletek részleges vasárnapi zárva tartásáról.

A törvénymódosítási javaslat szerint, amelyet még a parlamentnek is el kell fogadnia, néhány kivételt leszámítva legfeljebb 16 hétig engedélyezik a boltok vasárnapi nyitva tartását, továbbá, vasárnap vagy munkaszüneti napokon 50 százalékkal megnövelik az alapbért.

A jogszabálytervezet a kivételek között említi a benzinkutakat, valamint a kórházak, repülőterek, busz- és vasútállomások területén működő üzleteket. A trafikok és a pékségek vasárnap 7-től 13 óráig lehetnek nyitva.

2022. december 1.

Marad a kötelező maszkviselés Bécsben

Még hosszabb ideig érvényben maradhatnak a koronavírus továbbterjedése elleni intézkedések Bécsben. Michael Ludwig (SPÖ) polgármester közölte, hogy a tervek szerint egész télen át marad a maszkviselési kötelezettség a tömegközlekedési eszközökön.

Az egészségügyi- és szociális intézményekre vonatkozó járványügyi intézkedések szintén érvényben maradnak. A látogatók továbbra is csak korlátozott számban, negatív PCR-teszt felmutatással és FFP2-es maszkban léphetnek be ezekbe az intézményekbe.

Michael Ludwig abból indul ki, hogy az intézkedések a hideg évszak végéig biztosan érvényben maradnak. A korlátozások feloldásáról az erre a célra kinevezett szakértői csoporttal történt konzultációt követően dönt majd a tél végén Bécs polgármestere.

2022. december 1.

Hamarosan lehet a repülőkön internetezni

Az Európai Bizottság frissítette a repülőgépek fedélzeti mobilkommunikációs spektrumáról szóló határozatát, amelynek keretében kijelöltek több frekvenciát is az 5G számára. A döntés a korábbi mobiltechnológiákra is kiterjed.

Az Európai Unióban közlekedő repülőjáratok utasai hamarosan akár az 5G-t is használhatják, így akár utazás közben is fogyaszthatnak online tartalmakat modern mobilhálózati technológián keresztül.

Az 5G-s szolgáltatást a repülőgépeken hálózati berendezésekkel, úgynevezett pikocellák segítségével nyújthatják majd az utazás során. Az utasok ennek köszönhetően hívást indíthatnak, SMS-t küldhetnek és böngészhetnek is. A kapcsolat műholdas segítséggel fog létrejönni a repülőgép és a földi mobilhálózat között.

Az Európai Bizottság bejelentése felidézte: 2008 óta biztosítanak bizonyos frekvenciákat a repülőgépeken történő mobilkommunikáció számára.

A Bizottság egyúttal egy 5 GHz-es frekvenciákkal kapcsolatos határozatot is módosított: ennek értelmében már a közúti közlekedésben, így az autókban és buszokon is elérhetővé kell tenni ezt a frekvenciasávot a wifi-hálózatok számára. Az uniós tagállamoknak legkésőbb 2023. június 30-ig elérhetővé kell tenniük ezt a közúti járművek számára.

2022. november 28.

Jelentős könnyítés jön a brit reptereken

Új, csúcstechnológiás 3D szkennereknek köszönhetően már 2024-ben megszűnhet az az intézkedés az Egyesült Királyságban, hogy a biztonsági ellenőrzéskor ki kell pakolni a laptopokat és a folyadékokat a kézipoggyászból.

A brit kormány eddig az időpontig új 3D-szkennereket állítana üzembe a repülőtereken, amelyekkel rendkívül tiszta képet lehet majd alkotni a táskák tartalmáról.

Az intézkedésnek köszönhetően az utazók korlátozás nélkül tarthatnak majd folyadékot a kézipoggyászukban, valamint magukkal vihetik a gépre a laptopjukat és a tabletjüket is. Az intézkedés a várakozások szerint érzékelhetően lerövidíti majd a beléptetési időt.

A repülőgéppel utazók 2006 novembere óta legfeljebb 100 milliliteres tartályban vihetnek fel magukkal folyadékot a fedélzetre. A tartályt egy legfeljebb egy liter űrtartalmú, átlátszó műanyag tasakba kell tenni, és külön fel kell mutatni az ellenőrzésnél.

A 100 milliliteres szabályt azután hozták meg, miután sikerült olyan merényleteket meghiúsítani, amelyeket palackokba rejtett, folyékony halmazállapotú robbanóanyaggal követtek volna el terroristák.

A londoni Heathrow repülőtér tapasztalatai szerint a biztonsági ellenőrzésnél azok az utasok okozzák a legtöbb késlekedést, akik nem veszik ki a tiltott tárgyakat a kézitáskájukból vagy több folyadékot akarnak felvinni magukkal, mint megengedett.

A repülőtéren 2017-ben kezdődött a 3D-szkennerek tesztelése. A brit kormány eredeti tervei szerint 2022. december 1-jéig vezették volna be az eszközök alkalmazását, de a világjárvány miatt későbbre tolták a határidőt.

2022. november 19.

A magyar turisták személyi igazolvánnyal is beléphetnek Törökországba

A magyar turisták személyi igazolvánnyal, útlevél nélkül is beléphetnek Törökországba - közölte az üzbegisztáni Szamarkandban tartózkodó Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán.     

2022. november 15.

Lekapcsolják Vallónia autópályáinak kivilágítását

Lekapcsolják Vallóniában, Belgiumi déli, francia nyelvű régiójának legtöbb autópályája éjszakai kivilágítását az energiamegtakarítás és a megnövekedett energiaszámlák csökkentése érdekében.

A rendelkezés a vallon autópályák mentén elhelyezett mintegy 20 ezer lámpatestet érinti az összesen csaknem 25 ezerből.

A csomópontok, beleértve az autópályák le- és felhajtóit, amelyek fokozott balesetveszélyt jelenthetnek, este tíz óra és reggel öt óra között továbbra is megvilágítva maradnak. A megvilágítás útszakaszonként bármikor felkapcsolható, például rendkívüli időjárási körülmények, vagy baleset esetén.

Becslések szerint a vallon autópályák kivilágításának lekapcsolása évente mintegy 2670 MWh áramfogyasztás-csökkenést tesz lehetővé, azaz a jelenlegi árakon az év hátralevő részében több mint 400 ezer eurós (mintegy 160 milliárd forint) költségvetési megtakarítást jelent.

Vallónia 2019-ben kezdte meg autópályáinak úgynevezett intelligens kivilágításának kiépítését. Az új rendszer szerint a ledlámpák alapesetben csökkentett fénykibocsátása csak akkor vált erősebbre, ha egy gépjármű behajt az érintett útszakaszra. A 2023 végig befejezni tervezett, 2700 kilométer közutat és autópályát érintő beruházás a számítások szerint legkevesebb 76 százalékos energiamegtakarítást fog eredményezni.

2022. augusztus 13.

Nébih: a kisállatok utaztatásához kötelező az útlevél

Sokan szeretnék házi kedvencüket magukkal vinni a külföldi nyaralásra. A kötelező kisállat útlevél mellett a kisállat utaztatásának az Európai Unióban egységes szabályai vannak, a különböző országok pedig speciális feltételeket is előírhatnak.

A kiskedvencek EU-s tagállamok közötti szállításának alapfeltétele, hogy az állatok rendelkezzenek mikrochippel és érvényes veszettség elleni védőoltással. A feltételek teljesítéséhez a szolgáltató állatorvostól kérhetnek segítséget a tulajdonosok.

Fontos, hogy a veszettség elleni védőoltás akkor tekinthető érvényesnek, ha az állat az oltást megelőzően már rendelkezett mikrochippel és évente megkapta a kötelező védőoltást. Első oltás esetén a védettség kialakulásához meg kell várni a 21 napos várakozási idő leteltét az utazáshoz.

Példaként említik, hogy az Egyesült Királyságba, Írországba, Finnországba és Máltára utaztatáshoz szükség van állatorvos által elvégzett féreghajtásra is. A kezelést a célországba történő belépés előtt legfeljebb 120, de legalább 24 órával kell elvégeztetni, amit az orvos az állat útlevelében is rögzít.

Ha a kisállat még nem rendelkezik útlevéllel, azt az állatorvos az állat oltási könyvébe bejegyzett adatok alapján állítja ki. Az utazáson mindkét iratnak ott kell lenni. A kisállatot az útlevélben feltüntetett tulajdonosnak vagy a tulajdonos által írásban megbízott személynek kell kísérnie. A Nébih szerint azt is fontos tudni, hogy öt kisállatnál többet egyszerre nem lehet kivinni az országból, ugyanis az már kereskedelmi célú utaztatásnak minősülne, melynek további feltételei vannak.

2022. július 26.

2023-tól az uniós turistáknak is beutazási engedélyt kell igényelniük az Egyesült Királyságba

Priti Patel belügyminiszter azt is bejelentette, hogy az Egyesült Királyság 2024-től "érintésmentes" határátlépést vezet be a brit repülőtereken. A rendszer célja, hogy csökkentse a sorban állást a határon, és segítsen felgyorsítani az Egyesült Királyságba történő törvényes beutazást.

A beutazási engedély lehetővé teszi majd egyes utasok számára, hogy elektronikus útlevélkapu használata vagy a hatóságokkal ellenőrzése nélkül lépjenek be az országba. Ehelyett egy fényképet kell majd feltölteniük magukról és benyújtaniuk az utazási igényt a Belügyminisztériumnak, mielőtt elindulnának - írja az Euronews.

A rendszer célja, hogy csökkentse a sorban állást a határon, és "segítsen felgyorsítani az Egyesült Királyságba történő törvényes beutazást."

A kormány szerint az utazók "előszűrésen" esnek majd át, ami lehetővé teszi, hogy "a határon a legmodernebb technológia segítségével azonosítani lehessen őket."A brit és ír útlevéllel rendelkezőknek nem kell majd semmit tenniük, de mindenki másnak vagy vízumot vagy az említett "elektronikus utazási engedélyt" (ETA) kell majd igényelnie beutazás előtt. Minden olyan látogatónak, akinek jelenleg nincs szüksége vízumra az Egyesült Királyságba való beutazáshoz - beleértve az EU-ból érkezőket is - a jövőben ETA-t kell majd igényelnie, ami körülbelül 18 fontba (21 euróba) kerülhet. A belügyminisztérium tervét részletező dokumentum szerint a látogatóknak meg kell majd adniuk életrajzi, biometrikus és elérhetőségi adataikat, valamint válaszolniuk kell egy rövid "alkalmassági kérdéssorozatra."

A rendszer nem vízum, inkább az amerikai elektronikus utazási engedélyezési rendszerhez (ESTA) hasonlítható, amelyet a 9/11-es terrortámadások után vezettek be az USA-ban.

A rendszert a tervek szerint 2023 márciusától tesztelik a Kuvaitból, Katarból, az Egyesült Arab Emírségekből, Szaúd-Arábiából, Ománból és Bahreinből érkező látogatókkal. Ezután a rendszert a világ többi részéről érkezők számára is bevezetik, még a jövő év vége előtt.

2022. június 28.

Egy évvel meghosszabbítják az uniós védettségi igazolványokat

Az EU Tanácsa hozzájárult az uniós védettségi igazolványok érvényességének meghosszabbításához.

Az Európai Unió Tanácsa kedden hozzájárult a koronavírus elleni védettséget igazoló uniós tanúsítvány létrehozásáról szóló, június 30-án lejáró rendelet érvényességének egyéves meghosszabbításához.

A rendelet érvényének kiterjesztése biztosítani fogja, hogy az uniós utazók, valamint az arra jogosultak továbbra is használhassák uniós digitális Covid-igazolványukat az EU-n belüli utazásokhoz azokban a tagállamokban, ahol ezekre a dokumentumokra még szükség van. A szabályozás azt is lehetővé teszi a tagországok számára, hogy új típusú antigén teszteken alapuló vizsgálati tanúsítványokat állítsanak ki.
    
A koronavírus elleni védettséget igazoló uniós tanúsítványt létrehozó, jelenleg hatályos rendeletet 2021. június 14-én fogadták el. Az Európai Bizottság február 3-án javasolta a rendelet érvényességének meghosszabbítását

egy évvel, azaz 2023. június 30-ig.

Ha az egészségügyi helyzet lehetővé teszi, a rendelet korábban is hatályon kívül helyezhető.

 




Legfrissebb hírek

Hetedhét kereső:

Töltsd le a Hetedhét kereső mobil applikációt!

  • Egyszerű használat
  • Megmutatja, mi van a közelben
  • Utazáshoz nélkülözhetetlen: Magyar és külföldi úticélok 
Szerezd meg: Google Play