Zeppole di San Giuseppe - Szent József fánkja egy többszázéves dél-olasz sütemény. Dél-Olaszország több tartományában szokás volt, hogy a tehetősebb családok kora tavasszal valóságos lakomákat rendeztek, ahová meghívták a szegényebb sorban élőket, a házigazdák pedig, saját maguk szolgálták fel a különféle fogásokat. Ez az ősrégi rítus, a történelem „leghíresebb” édesapja, Szent József - a szegények védelmezője - tiszteletére született és a mai napig megrendezik Pugliában.
A híres „Szent József lakmározások” alkalmával hagyományos, helyi finomságokat, különlegességeket készítenek és a pazar étkezések végére a koronát természetesen a Zeppole teszi fel.
1968 óta Szent József napja (március 19.) Olaszországban Apák Napja (Festa del Papa) is. Nekik készítik el a nem éppen fogyókúrás süteményeket. Égetett fánk, sűrű krém, amarena meggy és porcukor jár az apáknak.
A legenda szerint ezt a receptet használta maga József is, amikor Máriával és a kis Jézussal Egyiptomban fánkot árult, hogy eltarthassa a családját. A zeppola szó az olasz zeppa azaz „ék” szóból ered, amely József mesterségére utal. Az első Szent József napi zeppola receptjét 1837-ben a híres nápolyi gasztronómus Ippolito Cavalcanti, Buonvicino hercege írta le.
Manapság a zeppolának rengeteg változata van. Ezeket általában a krém és a sütés módja különbözteti meg. Létezik vanília vagy csokikrémes, ill. sütőben vagy olajban készült változat is.
1968 óta, amióta Szent József napja Apák Napja lett, a gyerekek megajándékozzák apukájukat. Íme az eredeti, legelterjedtebb pugliai recept.
Hozzávalók 6-8 személy részére:
250 ml víz
150 gr liszt
40 gr cukor
70 gr vaj
3 db tojás
1 db citrom
Porcukor
Olaj a sütéshez
4 dl sárgakrémhez:
5 db tojás sárgája
10 dkg cukor
5 dkg liszt
5 dl tej
1 egész rúd vanília
amarena meggy a díszítéshez
A sárgakrém (la crema pasticcera)
A tojásokat a cukorral verjük kifehéredésig, ezután keverjük bele a lisztet.
Közben a tejet forraljuk fel a kikapart vaníliával, majd adjuk hozzá a cukros-lisztes tojássárgájához. Ezután gőz fölött addig keverjük, amíg annyira besűrűsödik, hogy egy kanál hátulján bevonatot képez. Ha már elég sűrű, vegyük le a tűzről és időnként megkevergetve, hagyjuk kihűlni.
A tészta
Melegítsünk egy mélyebb edényben 250 ml vizet, dobjuk bele a vajat és forraljuk fel. Vegyük le a tűzről, gyors mozdulatokkal keverjük bele a lisztet. Tegyük vissza a tűzre, és pár percig szárítsuk a keveréket. Öntsük ki egy tálba és várjuk meg, míg langyos lesz, ezután adjuk hozzá a cukrot, a citrom lereszelt héját, majd egyenként dolgozzuk bele a tojásokat is. Amikor már egy teljesen homogén tésztát kapunk, adagoljuk egy nyomózsákba, amire csíkos fejet helyezünk.
Vágjunk ki sütőpapírból 8 cm-es négyzeteket, mindegyiket kenjük be egy kis olajjal, és a közepükre nyomjunk spirál alakban egy tésztakupacot. Melegítsünk fel bőséges mennyiségű olajat kb. 170 fokra egy sütőedényben, és a kis négyzet lapocskák segítségével csúsztassuk bele a tészta-halmokat, egyszerre nem több mint 3-4 adagot. Süssük közepes lángon, többször megforgatva, hogy szép egyenletes színt kapjanak.
Szedjük ki a „fánkocskákat” konyhai papírtörlőre, itassuk fel a felesleges zsiradékot, majd töltsük meg mindegyiket krémmel, a tetejükre tegyünk egy szem koktélcseresznyét vagy amarena meggyet, szórjuk meg porcukorral és tálaljuk.