» Horvátország

» Horvátország » Dubrovnik-Neretva » Dalmácia


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

A világ egyik legszebb városának tartott Dubrovnik óvárosa a Világörökség része.

A 7. században alapították görög és római menekültek. A felbomló római birodalom és barbár támadások romjai alól bontakozott ki Raguza, a kereskedő városállam, s ezt a nevet e század elejéig meg is tartotta a mai Dubrovnik. A török birodalom hódítását merészséggel és hatalmas váltságdíjakkal tartotta távol falaitól. A gazdagodó államocska nemegyszer megelőzte korát: 1417-ben megtiltotta a rabszolgakereskedelmet, 1432-ben pedig bevezette Európa első állami egészségügyi szolgálatát.

Dubrovnik, a középkori Raguza a Velencei Köztársaság riválisa is volt. I. Lajos magyar király 1358-ban megszerezte Velencétől és egészen 1526-ig a magyar korona tulajdona volt. A fennhatóság elismerésének jeléül harminc gálya kiállítására kötelezték magukat, 500 aranyforintot fizettek Mátyás királynak és a magyar király tiszteletére ünnepeket tartottak.

A raguzai kereskedők messzi tengereket bejártak. Tizenkét hadihajóval támogatták a spanyol Armada támadását Anglia ellen
1588-ban.

1667. április 6-án hatalmas, 7,6-os erősségű földrengés rázta meg Dubrovnikot, majdnem az egész várost elpusztította. A lakosság fele, mintegy 3000 ember vesztette életétét.

Városállami státusát Napóleon 1808-ban megszüntette, 1814-ben pedig Ausztria kaparintotta meg.

Függővasúttal a város felett

Dubrovnik ismét megtekinthető madártávlatból. Helyreállították ugyan is a függővasutat, amely kabinonként 30 utast szállítva kevesebb, mint négy perc alatt ér fel a 405 méterrel a tengerszint fölött magasodó Srđ hegyre, melyről lélegzetelállító, feledhetetlen panoráma nyílik Dubrovnikra.

A dubrovniki idegenforgalom 1969-ben épült egykori jelképének tartott függővasút az 1991-es háborús események óta szüneteltette működését.

A hegy autóval is megközelíthető.

Szent István-koponyája a Szent Domonkos-kolostorban

A Szent Domonkos-kolostor múzeumának központi termében, külön üvegszekrényben látható Szent István magyar államalapító király koponyaereklyéje. A 12 centiméter magas ereklyetartó közép-európai barokk alkotás a 18. századból, súlya a koponyacsonttal együtt 1070 gramm, kerülete 59 centiméter. Koponyaformájú, vésett, metszett, kovácsolt ezüst és arany kerettel rendelkezik az ovális hegyikristály betét körül, ami alatt látszik az ereklye. Az alsó része tányér, a koponyát borító felső rész pedig félgömb alakú. A két részt ezüst tűvel zárt bilincs fogja össze.

A relikvia valószínűleg Nagy Lajos király ajándékaként került Raguzába (Dubrovnikba), ahol a székesegyház kincstárában a mai napig nagy tisztelettel és megbecsüléssel őrzik.

Szent László jobbja a Ferences kolostorban

A Ferences-kolostor múzeumában ezenkívül régi mesterek képeit, 1317-es orvosi leltárt és arany eszközöket találunk. A Ferences-kolostor és templom a Strandunon keresztül érhető el.

Szabó Lőrinc emléktábla

Szabó Lőrinc gyakran járt Dubrovnikban, és több emlékezetes verset írt (például Beszélgetés a tengerrel, Egy raguzai leanderhez stb.).[

Vízköpőfej az óváros főutcáján

A híres vízköpő Dubrovnik legszélesebb és legismertebb utcáján, a Stradun-on található, amely egy kőfalból áll ki. A legenda szerint, aki a falból 15 cm magasságban kiálló kőfejre rá tud állni, az a szerelemben szerencsés lesz.

A Stradun, avagy Placa Dubrovnik 500 éves, 300 méter hosszú főutcája kávézókkal és üzletekkel, melyek megőrizték korabeli kinézetüket. A Stradun az egyetlen széles utca az óvárosban.

Matuzsálem ázsiai platánfa

Az az ázsiai platánfa, amely Dubrovnik óvárosi kapuja előtti téren, a Pilán áll, és az ottani történelmi kertből egyedüliként maradt meg, az UNESCO védnöksége alá kerül mint a parképítészet különleges emléke. A faóriás 30 méter magas, és a XVIII. századtól áll az óváros előtt. A hatalmas fát 2007 óta rendszeresen ellenőrzik, és Pila egykori kertes előváros jelképeként gondozzák.

Trsteno Arborétum

Ez a világ legrégibb arborétuma, melynek története 1492-nél korábbra nyúlik vissza.

Testvérkék Temploma

Dubrovnik büszkélkedhet a világ harmadik legrégibb apotékájával, amely 1317 előtt épült, és még ma is működik a Testvérkék templomában.

Városfal

A városfalat a 13. és a 17. század között építették, 1940 méter hosszú és 25 méter magas. Vastagsága 4–6 méter, a tengernél 3 m körüli. Több erődöt is építettek hozzá.

A Minčeta-erődöt 1319-ben fejezték be, majd 1464-ben bővítették. A Bokar-erőd a városfal nyugati oldalán van, csillagnak is hívják. 1461 és 1463 között építették.

A Szt. Iván-erőd a város délkeleti felén van, a 16. században építették. Az erődben rendezték be Tengeri Múzeumot, ahol tengerrel kapcsolatos tárgyak vannak kiállítva. Ugyanitt található a Tengeri és tengerparti Akvárium és Intézet. A 27 akváriumban halakat, kagylókat és korallokat és egyéb tengeri élőlényeket láthatunk.

Lovrijenac-erőd a nyugati fal külső felén található egy 36 méteres sziklán, a 14. században építették. Revelin-erőd a város keleti felén fekszik és 1462-ben építették.

A városba két kapun lehetett bejutni. A Pile kapu, vagyis a nyugati kapu és a Pločai kapu a város keleti végénél található, és a 15. században építették. A Pile kapu két részből áll: a belső gótikus, amely 1460-ban épült, és a külső reneszánsz kapu, amely 1537-ben. A középkorban itt volt a felvonóhíd.

A városfalra 150 kuna (6 ezer forint ) a belépő.

Visia Dubrovnik5D museum

Ebben a múzeumban inventív módon ötvözték a Disneyland és a Gardaland szerű szórakoztató parkok jellegzetességeit a modern múzeumok elemeivel. Dubrovnikban az óvárosi fölújított Szent Klára kolostorban a látogatók az 5D és a Virtual Reality technikák segítségével ismerkedhetnek meg a város és környéke történelmével, kultúrájával, Epidaorusz lerombolásától, Szent Balázs megjelenésétől kezdve a szlávok és avarok ideérkezésén, az arabokkal vívott harcokon és a keresztesek át egészen a Honvédő háborúig és a Stradunon megejtett Szent Balázs-körmenetig, amely mintegy végpontja ennek a történelmi ívnek. A látogatók ily módon a város múltjának tizennégy kardinális eseményének „szívében” találhatják magukat.

A multiplex mozikból ismert háromdimenziós, térhatású (3D) vetítéseken túl a horvátok vándorlásának bemutatásánál velebiti szél fúj, az 1667-es nagy földrengést és az erős északi szelet is érzékelheti a látogató. Éppen ezért használják a múzeum elnevezésében az 5D kifejezést a 3D helyett. Érdekesnek ígérkeznek az Ivan Gundulićot és más hírességeket felidéző holográf vetítései is. Gundulic Szabadság himnuszát is megtanítják lézer- és videótechikával, illetve Dubrovnik bombázását is felelevenítik, sőt Dubrovnik és környéke népi táncát, a lindzsót, az ugróst is megtanítják a látogatóknak, mivel az interaktív párok a nézők tapsára mozdulnak, így minden lépésük követhető lesz.

Mielőtt azonban a látogatók belefeledkeznének a dubrovniki és a horvát múlt feltérképezésébe, a TM Világhálózat virtuális kreációján keresztül örökíthetik meg látogatásukat. Az ideérkezők ugyan is itt hagyják tenyerük lenyomatát, annak az országnak a nevét, melyből érkeztek, illetve választhatnak egyet a békére, megértésre és toleranciára buzdító üzenetek közül. A szervezők ezzel a, mint a legtöbb résztvevőt mozgósító „kreáció” szeretnének bekerülni a Guinness rekordok könyvébe. A virtuális múzeum 23 millió kunába került, s létrehozásában Branko Lustig, a horvát születésű Oscar-díjas hollywoodi filmproducer is részt vett.

Túl sok a turista Dubrovnikban, ezért korlátozzák a városközpontba látogatók számát

2017 áprilisától kamerákon figyelik az óváros kapuin be- és kilépő turisták számát. Nyaranta ugyanis annyian látogatják a UNESCO-világörökség részét képező, fallal körülvett városrészt, hogy a tömeg néha már elviselhetetlen. Ennek egyik oka, hogy ilyenkor több óriási tengerjáró megáll itt, amelyek esetenként akár 15 ezernél is több utast zúdítanak az ódon utcákra. 2016-ban 1 millióan látogatták meg Dubrovnikot. 

Az új előírások 8 ezer főben korlátozzák a városfalon belül tartózkodó turisták számát. Ezt egyébként nemcsak a józan ész diktálta, de az UNESCO is kérte a várostól, hogy a látogatók ne okozzanak kárt a műemlékekben. Hatezer főig nincs korlátozás, utána azonban már lassítják a belépést, így sorok alakulhatnak ki a kapuknál. Ha a bent tartózkodók száma eléri a 8 ezret, csak akkor lehet belépni, ha valaki elhagyja az óvárost. 

Ha valaki nem akarja a véletlenre bízni a belépést, van mód a látogatás bebiztosítására. A Dubrovnik City Card megvásárlása, amelynek egynapos változata online 6400 forintnak megfelelő összegbe kerül, elsőbbségi belépést nyújt.  

A létszámstop mellett a vendéglátó helyek kevesebb széket és asztalt tehetnek a közterületekre, így több lesz a hely a sétára. Számos forgalomkorlátozást is bevezetnek, valamint megemelik az árakat is: a dubrovniki városfalra 150 kuna (6 ezer forint ), míg a múzeumokba 120 kuna (5 ezer forint) lesz a belépő.

Filmhelyszín

A Trónok harca helyszínei: a Lokrum-szigeti Benedek-rendi kolostor, a dubrovniki városfalhoz tartozó Bokar és Minčeta-erőd, a Rektor-palota, a Sponza-palota és a Lovrijenac-erőd. 

A George R.R. Martin bestsellerei nyomán készült Trónok harca HBO-sikerszériát 2011-ben kezdték forgatni Dubrovnikban. Az adriai város a sorozat 2. évadában szolgált Királyvár, a Hét Királyság és egyben Westeros fővárosa helyszínéül. 

Az Adria gyöngyének nevezett híres kikötőváros reneszánsz épületei többször is kulisszául szolgáltak a sorozat jeleneteihez. A gazdag és kivételesen jó állapotban megőrzött kulturális és építészeti örökség kiválóan illeszkedett Királyvár középkori városképébe, ami miatt a dubrovniki várfal (Lovrijenac) és Lokrum szigete visszatérő elem lett a filmben.

A látottak mély benyomást tettek a nézőkre, ami növelte Dubrovnik hírnevét, és növelte a település nevezetességei iránt érdeklődő turisták számát is. 

Dubrovnikban az utóbbi időben több nagyléptékű produkciót is forgattak: a városban vették fel a Star Wars legutóbbi epizódjának számos jelenetét és Leonardo DiCaprio rendezésében a Robin Hood: Origins (Robin Hood: Kezdetek) című játékfilm egyes részeit is. 

Kirándulások Dubrovnikból

Lokrum sziget

A Dubrovniki öbölben, a parttól 600 méterre található a 72 hektáros, fával borított Lokrum sziget, ahol a legenda szerint Oroszlánszívű Richárd is kikötött, miután 1192-ben hajótörést szenvedett.

A kis mészkősziget legmagasabb pontja a Glavica (96 m). A dubrovnikiak kedvelt kirándulóhelye, parkosított sétányai, arborétuma és kolostorromja is vonzó látványosságnak számítanak. Partvonalát festői sziklaívek és barlangok tagolják, délnyugati részén pedig több, strandolásra is alkalmas partszakasz található, s ugyanitt van a tengerrel összeköttetésben álló kis tó, a Holt-tenger (Mrtvo more) is. Nyaranta rendszeres vízitaxi-járatok kötik össze a dubrovniki régi kikötőt a szigettel, ahova külön belépődíjat is kell fizetni.

Napoleon-kori emlék a szigeten a francia erőd (Fort Royal), ami akkor épült amikor a 19. század elején Napóleon seregei elfoglalták Dubrovnikot.

Egy legenda is fűződik a sziget történetéhez, nevezetesen a lacromai szerzetesek átkának mindmáig élő legendája. Eszerint a szigeten élő és arra alapvető jogot formáló bencések még a 12. században átkot mondtak mindazokra, akik birtokukba vennék Lokrumot. A 19. században egymást váltó tulajdonosok tragikus sorsát ezzel az átokkal magyarázza a közhit, s a babonásabb dubrovnikiak körében ma is istenkísértésnek számít akárcsak egyetlen éjszakát is eltölteni a szigeten.

Konavle

Konavle Horvátország legdélebbi részén helyezkedik el, a mai dubrovniki riviéra délkeleti részén. Olyan területről van szó, melynek a XV. században történt megvételével a valamikori Dubrovniki Köztársaság területét komplettálta.

Maga a Konavle név a latin «canale», «canalis» szavakból származik – melyeket a helyi dialaktusban «konali»-nak és «kanali»-nak ejtettek ki -, s melyet azon vízvezetékkel hoztak kapcsolatba, amely a római korban az epidaurusi – mai Cavtat - Vovovađa-ból indult ki.

Konavle különleges természeti szépségekkel és ellentétekkel rendelkező hely: dombos és sík vidékek, hegyi és sziklás területek, a kék és zöld színek kontrasztjai váltják egymást, vagy ahogy ezt a helyi lakosok emlegetik a Felső és Alsó Területek. 

Északon dombok határolják, délen pedig az Adriai-tenger, keleten a bokakotori öböl bejáratáig és a Prevlaka-félszigetig terjed ki, nyugati irányban pedig Cavtat és Obod helységek szelíd öblöcskéiig húzódik. Központi részét a konavle-i mező alkotja. Konavle-t az alábbiak teszik egyedülállóvá és különlegessé: a természet megőrzött szépségei, a kiemelkedő és nagy értékű rurális építészet, az e vidék ezeréves történelmének számos emléke, a népművészetben évszázadokon keresztül megőrzött hagyományok, az egyedülálló konovle-i népviselet és hímzés, az ember és a természet együttélésének összhangja.

Konavle Járás központja a középkori Cavtat városkája, mely Dubrovniktól 19 kilométerre található, déli irányban. Ezen területeken valamikor az antik Epidaurum nevezetű jelentős római kolónia volt, mely a szláv népek és az avarok előretörésével indult pusztulásnak, Lakói a szomszédos Laus Rave Ragusa nevű faluhelyre menekültek, melyből később Dubrovnik jött létre.

Dubrovnik közelsége, a gazdag történelmi és kulturális örökség, valamint a széleskörű turisztikai ajánlat Cavtat városkáját az Adria part egyik legvonzóbb idegenforgalmi célállomásává teszik. A látnivalók közül mindenképpen megtekintésre érdemes Vlaho Bukovac, az egyik legjelentősebb horvát festő szülőháza a múzeummal, a műteremmel és műveit bemutató galériával, továbbá a Račić család mauzóleuma a Szent Roko temetőben, melyet Ivan Meštrović szobrász készített, a helyi Szent Nikola templom képgyűjteménye, ahol értékes keresztény emlékgyűjtemény található, valamint Baltazar Bogišić gyűjtemenye, mely értékes grafikákat, numizmatikai érdekességeket, ritka könyveket, képeket és bútorokat tartalmaz. 

A városban számtalan palota is látható, valamint a római korból származó emlékek, mint például a Villa Rustica színház és a várfalak maradványai. Cavtatban kilenc szálloda található, melyek közül egyik az ötcsillagos Croatia, továbbá itt van két négycsillagos hotel, a többi pedig a háromcsillagos kategóriába tartozik. A kis halászati – idegenforgalmi, Molunt nevű helységben, mely Cavtattól 20 kilométerre, déli irányban fekszik, négy autós-camping áll a turisták rendelkezésében. Ezen falucska lehetőséget nyújt az érintetlen természet ölén való pihenésre és kikapcsolódásra.

A Cavtat és Molunt előtti tenger kifejezetten alkalmas a búvárkodásra. A közvetlen közelben, a Cavtathoz tartozó Mrkan, Bobara és Supetar nevű szigetek mellett néhány antik lelőhely található a tengervíz szintje alatt, mely lelőhelyek az Adria legnagyobb és legvonzóbb, de magán a Földközi-tengeren is a nagyobb lelőhelyek közé tartoznak. Leírhatatlan értékűek azon lelőhelyek, ahol az időszámításunk előtti I. évszázadtól az időszámításunk szerinti I. és II. évszázadik terjedő időszakból származó több mint 1800 amfóra és ősi tároló edény található. A cavtati tengerfenéken rengeteg, gyönyörű tenger alatti falmaradványt láthatunk – melyek egészen száz méteres mélységig terjednek -, továbbá vízalatti barlangokban, és az antik időktől egészen napjainkig elsűllyedt hajók maradványaiban gyönyörködhetünk.

Čilipi-re nyugodtan mondhatjuk, hogy Konavle kulturális központja, ahol a turisták a közismert népművészeti rendezvények során megismerkedhetnek a konavle-i hagyománnyal és az ezen vidékre jellemző arany-hímes népviselettel. A konavle-i népviselet és hímzés, e vidék jellemzője, nemcsak Horvátországban, hanem az egész világon ismert. Maga a népviselet Konavle lakosainak – ez főleg az asszonyokra vonatkozott – pénzügyi és szociális státuszát jellemezte. A konavle-i hímzés a női ruhák olyan díszítő alapeleme, melyet a női népviselet ruháinak mellrészére és ujjára vittek fel. Az eredeti hímzés olyan selyemszállal történt, melyet a selyemhernyók termeltek, s mely selymet természetes színekkel festették. Selyemhernyó-tenyésztéssel szinte minden család foglalkozott.

Čilipiben található a konavle-i Emlék Ház, azon múzeum, melyben e vidék gazdag etnográfiai gyűjteményét őrzik. A természet szerelmesei részére Čilipi és Cavtat között rendezett gyalogló ösvény és kerékpár-út áll rendelkezésre, melyen végighaladva a környéket jellemző növényvilággal, valamint védett, ritka állatfajokkal ismerkedhetünk meg.

A Pridvorje nevű faluban, a legmagasabb konavle-i csúcs, az 1.234 méter magas «Snježnica» (Havaska) lejtőin a XV. században hercegi palotát építettek, ahol a hercegek laktak. A kovavle-i Paloták természetvédelmi terület, a Ljuta nevű folyó felső medrének forrásánál, mely folyón számtalan kis malom és a Dubrovniki Köztársaság idejéből fennmaradt oszlop található. 1550. után kialakításra került az un. «alsó malmok» rendszere, mely megőrzött állapotban, napjainkban is a védett kulturális emlékek körébe tartozik.

A hegyi hágón – Bosznia irányában – helyezkedik el a «Sokol» illetve «Soko Grad» nevű vár, (Sölyomvár) mely szintén a Dubrovniki Köztársaság idejéből származik. A vár felújításra került, és a látogatók számára gyönyörű látványt nyújt az egész konavle-i területre. A Prevlaka nevű félsziget, mely a bokakotori öböl bejáratát zárja le, természeti értékei és különleges mikroklímája miatt külön védettség alatt áll. Az «Oštro» nevű fokon lévő várat a XIX. század közepén építették, az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legjelentősebb vára a horvát tengerparton.

Konavle azon turistáknak, akik az aktív pihenés kedvelői, három, összességében mintegy 60 kilométer hosszúsában kiépített kerékpár-utat nyújt, de a kalandos kikapcsolódás kedvelői is találnak majd maguknak elfoglaltságot. A szabad hegymászás számára kiépített szikla a konavle-i Mihanići és Pridvorje nevű falvak felett található, de itt vannak a Jeep Safari, és az ATV Safari által nyújtott kirándulások, valamint a rekreációs lovaglás programja is a Popovići nevű faluban.

Sólyom-torony (Soko kula)

A torony első írásos említése 1391-ből való, noha már korábban is létezett. A Sólyom-várat egy egykori illír erőd-település, későbbi római, bizánci, dukljani és boszniai erőd helyén emelték. A dubrovnikiak 1420 és 1482 között ismét felépítették, s egészen 1672-ig használták is. Stratégiai elhelyezkedésénél fogva a Ragúzai Köztársaság folyamatosan fejlesztette a Sólyom-erődöt, s így a monumentális védelmi rendszer ciszternával, lőszer raktárral, sőt bor- és élelmiszer raktárral is rendelkezett. Volt itt várnagyi lakás, több őrhely, a katonák számára szolgáló épület, valamint a környező falvakból való nők és gyermekek elhelyezésére szolgáló menedékhely is, háborús veszély, illetve a rablóbandák portyázása esetére, melyek nem ritkán hatoltak be a Konavle-i térségbe.

A munkálatok befejeztével a Sólyom-torony egy csomó érdekes dolgokkal várja az idelátogatókat. Az emlékszobában a vár környékén fellelt kerámia-, fém-, üveg- és vastárgyak maradványai, egy 11. századi, kerekded glagolita írással írt értékes felirat, valamint további érdekes holmik kerültek kiállításra. Az emlékszobán felül a Sólyom-toronyban egy szuvenírüzlet is helyet kapott, illetve kialakítottak egy sétányt és egy kilátóhelyet, ahonnan a látogatók a konavlei tájra nyíló szép kilátásban gyönyörködhetnek. A Sólyom-torony látogatói ezen felül megismerkedhetnek a vár megannyi érdekes történetben bővelkedő gazdag múltjával.

A torony a Dubrovnik közeli konavlei térséghez tartozó Dunavében található.

Tartomány:Dubrovnik-Neretva
Település:Dubrovnik
Cím:Dubrovnik
GPS: 42° 39′ 2.37816″, 18° 5′ 39.92568″
Honlap: http://dubrovnik-visitors.hr/

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó