Balatonfüred

Balatonfüred vendégéjszakáinak száma 2008 óta a negyedével nőtt, 2019-ben már megközelítette a 734 ezret. A város vendégforgalmában 12 évvel ezelőtt még a külföldiek domináltak, 2019-ben viszont a kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakák kétharmadát már a belföldi vendégek adták.

LÁTNIVALÓK

Tagore sétány

A Balaton leghíresebb vízparti sétányát Rabindranáth Tagore Nobel-díjas indiai költőről nevezték el, aki a Szívkórházban nyerte vissza egészségét. Példáját követve számos híresség ültetett fát az allén, ahol ma szobrok és emléktáblák mesélnek a város történelméről és neves vendégeiről. A „Balaton főutcáján” számos étterem, kávézó és fagyizó várja a vendégeket, az egyik legújabb látványosság a Bodorka Látogatóközpont és a gyönyörűen felújított Vitorlás tér Bujtor István szobrával.

Anna-bál

Az első Anna-bált 1825. július 26-án rendezték Szentgyörgyi Horváth Fülöp János balatonfüredi fogadójában, a házigazda leánya tiszteletére. Az ifjú Anna Krisztina azon az estén ismerkedett meg későbbi férjével, Kiss Ernő huszárkapitánnyal, az 1848-49-es szabadságharc aradi tábornok vértanújával. Az Anna-naphoz legközelebb eső szombaton rendezett balatonfüredi bálok, ahol a bálkirálynőt 1862 óta aranyalmával is jutalmazzák, hamar országos hírűvé lettek, a nemzeti öntudat zsinóros dolmányokban, gyöngyös pártákban is kifejezésre jutott.

Az egykoron neves személyiségeket Széchenyi Istvánt, Wesselényi Miklóst, Kossuth Lajost, Deák Ferencet, Vörösmarty Mihályt, Jókai Mórt, Blaha Lujzát - vonzó mulatságok fénye a két világháború között kissé megkopott, reneszánszuk 1954-ben kezdődött. A színhely előbb a Balaton étterem volt, 1957-től pedig a felújított egykori Kúrszalon, a mai Anna Grand Hotel.

Balatonfüredi Állami Szívkórház 

A Balatonfüredi Állami Szívkórház története a 18. századra nyúlik vissza, mivel az 1716-os tihanyi apátsági birtokösszeíráskor feljegyezték, hogy Füreden savanyúvizek vannak. A kórház helyén Tenkovits Miksának másfél holdas telke volt, ezen fakadt az a forrás, amelyhez fürdőházat építtetett, és tíz fürdőkádban kazánnal melegített savanyúvízben biztosított fürdést a vendégeknek.

Később a fürdőházat tovább bővítették, majd 1869 és 1871 között Cometter Bernát terve szerint eklektikus stílusban felépült a Balatonra néző új szárny, az úgynevezett Erzsébet udvar. Később az egész épületegyüttest Erzsébet szanatóriumnak nevezték.

1912-1913-ban az úgynevezett Tibor fürdő épületszárnyával kialakult az egységes épület, és a homlokzatokat is átformálták, szecessziós ízlésben, ekkor már nemzetközileg is híres szanatóriumnak számított. 1949-ben állami kezelésbe került az intézet, 1970 óta végzi az országos és regionális ellátás keretében a szív- és érrendszeri betegek rehabilitációs kezelését.

Balatonfüredi savanyúvíz

A négy füredi savanyúvízvételi hely – a Berzsenyi-, a Polányi-kút–Szekér Ernő-forrás, valamint a Kossuth-forrás és az abból a Tagore sétányra kivezetett Schneider Ferenc-kifolyó – külön-külön vízbázisból ered, így beltartalmuk is némileg különböző.

Bármilyen elterjedt is a híre, a balatonfüredi savanyúvíz nem gyógyvíz, korlátlan fogyasztása nem ajánlott.

A balatonfüredi savanyúvízre évszázadokig valóban gyógyvízként tekintettek. A vizet a 19. században, illetve a 20. század első felében az Osztrák–Magyar Monarchián kívül is forgalmazták.

A 2004. évi uniós csatlakozás után az új egészségügyi szabványok átvétele miatt néhány paraméter fogyaszthatósági határértéke alacsonyabbra került, vagyis nem felelt meg az európai szabványnak.

Mivel túl sok benne az arzén, a mangán és a vas, elveszítette a gyógyvíz besorolást. Csak kezeletlen ásványvíznek minősül.

A nagy forgalmú füredi kifolyókhoz érkezőket erre már táblák is figyelmeztetik:

A Berzsenyi-savanyúvízkút vízhozamának jelentős csökkenése miatt a kút vizének beltartalmában a korábbi évekhez képest kedvezőtlen változást tapasztaltunk… A vízből napi egy liternél több fogyasztásra közegészségügyi szempontból nem javasolt…

– olvasható Balatonfüred egyik leglátogatottabb savanyúvíz-kifolyója fölött.

Bár Balatonfüred savanyúvizét az uniós csatlakozás megfosztotta a gyógyvíz minősítéstől, a város továbbra is jogosult a gyógyfürdő és gyógyhely besorolásra. A kifolyókból pedig tovább folyik a messze földön híres füredi savanyúvíz.

Bujtor István szobor

Balatonfüred a magyarországi vitorlázás bölcsője és fellegvára. A szobor a Vitorlás-téren áll, Balatonfüred e pontjáról kiválóan látszik Tihany. Bujtor István híres vitorlás volt, Balatonfüred és Tihany sokszor megjelenik filmjeiben. A szobor Farkas Ádám Munkács-díjas szobrászművész alkotása.

Vaszary-villa

Jókai Mór Emlékház

Az 1870-ben épült villa, Jókai Mór egykori füredi villája 1889-ig volt az író tulajdonában. Jókai Mór több mint két évtizeden át minden esztendőben Balatonfüreden töltötte a tavaszt és a nyarat, feleségével Laborfalvy Rózával. Számos műve itt született, itt írta az Aranyembert is. Az emlékmúzeumban ma is őrzik az író bútorait, használati tárgyait, és néhány kéziratát is.

Városi Múzeum

Aranyember-tanösvény

A balatonfüredi Tamás-hegy déli lejtőin található a csaknem egy kilométer hosszú tanösvény. A sétautat ezúttal a hegy növényzetét, állatvilágát és más természeti értékeit bemutató hét táblával egészítették ki. Az aranyember útjának öt padját pedig Jókai Mór regényének hőseiről nevezték el.

Koloska-völgyi Vadaspark

A balatonfüredi Koloska-völgyben található vadaspark 2,21 hektáron terül el.

A park, amely a családokat, a gyermekcsoportokat és a turistákat egyaránt várja, természetes környezetében, megfelelő méretű életteret biztosítva mutatja be Magyarország vadfajainak egy részét, azok megfigyelését testközelből teszi lehetővé.

A látogatók elé táruló domboldal nyolc vadfajnak, a gímszarvasnak, a dámszarvasnak, a muflonnak, az őznek, a fürjnek, a fogolynak, a fácánnak és a tőkésrécének ad otthont, mellettük a terület rovar- és növényvilága is említésre méltó.

A látogatók az ajánlott útvonalat követve mindegyik vadfajjal megismerkedhetnek, a magaslesekre felmászva pedig kiváló fotók készíthetők. A vadaspark egész éven át, időjárástól függetlenül megközelíthető és ingyenesen látogatható.

Az állatbemutató helyszínétől nem messze tanösvény, tornapálya és nordic walking útvonal is található, valamint a közelben van a Lóczy-barlang és a Jókai kilátó.

Jókai-kilátó

A balatonfüredi Jókai kilátó a Tamás-hegy csúcsán áll. Derűs idő esetén a Jókai kilátóról Balatonkenesétől egészen Keszthelyig tekinthető át a Balaton.

A háromemeletes, fából készült kilátóhoz jelzett turistaút vezet fel, több irányból is megközelíthető.

Kékszalag sétány

2021 nyarára elkészült a Füred Kemping előtti útszakasz felújítása, azaz a Kékszalag sétány kialakítása. Az 550 méter hosszú, új sétány egy impozáns sétálóút, pihenő padokkal, sok zöldfelülettel, hangulatos szigetsávokkal, a tókerülő vitorlás versenyt megidéző látványelemekkel.

Az új sétány a Kempinget köti össze a Széchenyi sétányon keresztül a Tagore sétánnyal, így egy impozáns, egységes arculatú, egybefüggő sétálórész jött létre a város parti részén. A formavilágában és anyaghasználatában a meglévő vízparti sétányokhoz igazodó új szakasz a legendás vitorlás versenyről kapta a nevét, amelyet különböző elemekkel be is mutat, így egyben turistalátványosság is.

A Kékszalag tematikát követve a kemping bejáratának két oldalán installációkat helyeztek el, amelyek az utcabútorok funkcióján túl bemutatják magát a vitorlásversenyt, a mindenkori győzteseket, a legendás hajókat.

A sétányon úgynevezett hajó-padokon lehet pihenni, ezek formájukban a klasszikus vitorlások fafedélzetének vonalait idézik meg.

Az árnyékolásról stílszerűen nagy vitorlavásznak gondoskodnak, ezeken szöveges és képes információk áthatók a hajókról, hajóosztályokról.

Látványos a kő hasábokból álló, megvilágított üveg sávokkal tagolt, a versenyek évszámait és győzteseit megjelenítő idővonal, illetve a híres Nemere-II élethű hajótest részlete, amely pihenőtérként is használható.

2021 szeptemberében pedig elkezdődött a kemping bejáratát és a kikötőt összekötő 270 m hosszú belső sétány kialakítása. A vízparthoz való lejutást biztosító szakasz várhatóan a 2022. évi szezonra készül el.

Arácsi Tájház

A tájház bútorai, tárgyai, a kiállított dokumentumok egy, a 20. század első felében élt család lakóhelyét mutatják be. A tisztaszoba és konyha a századfordulótól a harmincas évekig jellemző berendezést idézi meg.

Arács központjában a 19. század közepén már állt a lakóház. Építésekor a településen körülbelül 600-n éltek. Az épület az elmúlt századok során folyamatosan lakott volt. Az utca felőli házrész még a teleksoros úti falvak építészeti hagyományait mutatja. A későbbi hozzáépítések már a későbbi századokra jellemző közös udvarok rendszere szerint épült meg.

Eredetileg a ház szabadkéményes konyhával rendelkezett, amelynek archaikus hatást keltő boltozata még most is látható. A többszöri átépítések és hozzáépítések során alakult ki a 20. század elejére a végleges épület, amelynek a felújítás során a megmenthető részletei a kiállítótérben, illetve a közösségi terekben láthatóak.