Békéscsaba

Békéscsabán minden fontos látnivaló sétatávolságra van, de a belváros felett mindenképp a hatalmas Evangélikus Nagytemplom uralkodik. 

Az egykori Árpád-liget ma is álló fái alatt a betonmedencés Árpád Gyógy- és Strandfürdőből mostanra korszerű termálfürdő lett öt nyitott és hat fedett medencével, pezsgőfürdővel és óriáscsúszdával, nagyvárosi téli-nyári strandélménnyel.

A gyulai és a csabai kolbász természetesen kihagyhatatlan, ha a környéken járunk, hiszen nemcsak ízletesek, de mindkettő hungarikum is. A gyulai kolbász páros és vékony, míg a csabai vastag, és nem páros. Az erősen paprikázott, pirosas-barnás színű, keményfán füstölt és szárított csemegét vékony szeletekre vágva fogyasszuk.

Evangélikus templomok

A törökdúlás során elnéptelenedett vidékre 1718-ban költöztek a Felvidékről szlovák evangélikusok, akik vallásszabadságot és földet kaptak.

A Csabai házak almanachja című kötet írása szerint a békéscsabai evangélikus kistemplom 1745-ben épült fel idősebb Tessedik Sámuel lelkész tevékenységének köszönhetően. Ez volt az első téglából épült evangélikus istenháza a Tiszántúlon a törökök kiűzését követően. 1773-ban bővítették két oldalszárnnyal, 40 méter magas tornya - ahol három harang található - 1783-ban épülhetett meg.

Egy idő után azonban a kistemplom a bővítés ellenére sem tudta kiszolgálni a növekvő közösség igényeit. Ezért megvásárolták a templomukkal szemközti telkeket, és 1807-ben kezdték el építeni a Nagytemplomot, amelynek ltárépítményét öt szekérrel hozták Pestről és egy hónapig tartott, míg összeszerelték, méretes orgonájának és remek akusztikájának köszönhetően rendszeresek itt a komolyzenei hangversenyek is.

Épül a Munkácsy-negyed kulturális központ

Több mint két hektáron, tíz helyszínen megvalósuló Munkácsy-negyed központja a legtöbb eredeti Munkácsy-festménnyel rendelkező Munkácsy-múzeum lesz. Felújították a Munkácsy Emlékházat és az Ursziny-Beliczey-kúriát, ahol új bábszínház épül; fejlesztések lesznek a megyei könyvtár udvarán, és mások mellett megújul három híd is. Kihelyeznek a köztérre számos Munkácsy-alkotást ábrázoló művet, tervezik az Ásító inas, a Köpülő asszony és a Rőzsehordó nő festmények térbeli megjelenítését.

A negyed részeként közterületeket, parkokat újítottak fel, a Munkácsy Mihály Múzeumban a két épületrész összekötésével egy új termet építettek, új állandó kiállítások nyíltak az intézményben. Épül a Napsugár Bábszínház leendő otthona az Urszinyi-Beliczey-kúria felújításával, bővítésével. Hidak újultak, újulnak meg.

Munkácsy Mihályra és műveire számos új szobor emlékeztet a negyedben. A festőfejedelem egészalakos szobra került a múzeumi lépcsőre, a Rőzsehordó az Aradi vértanúk ligetében. A Kisasszony című Miklya Gábor-alkotása - amelyet Munkácsy Monceau-i parkról készített festménye ihletett az Emlékház udvarán áll.

Munkácsy Mihály Múzeum

A múzeum új állandó kiállítása, a Munkácsy Mihály - Egy géniusz diadala a virtuóz tehetség festészetébe és életébe enged bepillantást.

Az új tárlat 19 eredeti alkotást mutat be, amelyek összértéke közelíti az ötmilliárd forintot. Hat festményt a Magyar Nemzeti Galériától (MNG) kaptak tartósan kölcsönbe, három portrét felmenőikről a Vidovszky-család ajánlott fel a világ legnagyobb Munkácsy-hagyatékát kezelő intézménynek.

Munkácsy Emlékház

Az emlékházként funkcionáló Steniner-Omaszta-kúria a békési megyeszékhelyen formálódó komplex Munkácsy Negyed "sokadik mérföldköve".
     
Steiner Jakab, aki a nagyapponyi gróf Apponyi család uradalmi tiszttartója volt, 1843 és 1850 között építtette a ma a Munkácsy Emlékháznak otthont adó rezidenciát. Munkácsy (Lieb) Mihály és testvére, Gizella a szüleik halálát követően kerültek a rokonokhoz Csabára: a fiú a nagybátyjához, Reök Istvánhoz, a lány nagynénjéhez, Reök Karolinához (Saroltához), Steiner Jakab feleségéhez. Reök István a délelőtti munkát és tanulást követően a kis Miskával naponta ellátogatott nővéréhez ebédre.

Az épületet 1994-ben vásárolta meg az akkori városvezetés, és Munkácsy születésének 150. évfordulója alkalmából nyitotta meg itt az emlékházat, amelyet most építészetileg is felújítottak, és amelyben új, innovatív eszközökkel gazdagított kiállítást hoztak létre.

Békéscsabán negyven eredeti Munkácsy Mihály-kép található, a múzeumban 19, az emlékházban 21, amelyből tíz a város tulajdona.
     
Az emlékház épületében a vármegyei kisnemesség sokszínű életét és a kúriák üzemszerű működését mutatják be, mert ez érdekli leginkább a látogatókat. 

Az első terem egy ebédlő, a megérkezés pillanatát idézi fel, bemutatva, milyen lehetett, amikor vendéget fogadtak, és hogyan érezhette magát itt gyermekként a festőfejedelem. Az épületben látható, hogy milyen lehetett egy korabeli szabadkéményes konyha, be lehet kukkantani az éléskamrába, és láthatóak olyan, a tiszta vászon- és fehérneműkhöz nélkülözhetetlen kellékek, amelyek a kisnemesi életmód státuszszimbólumainak számítottak.

Egy gyerekszoba is az érdeklődők elé tárul, akik megtudhatják, hogy 1855 elején a kis Miskát - aki saját bevallása szerint sem szeretett tanulni - Reök István inasnak adta Lang György asztaloshoz, és szemügyre vehető számos eszköz, amelyeket a mesterek és tanítványaik használtak a munka során.

Több rétegben igyekeztek felépíteni a kiállítást: egyszerre mutatják be a kúria és a Steiner-Omaszta-család történetét, végigkövetik Munkácsy életét, megmutatják, milyen volt az 1850-es években a mezőváros Békéscsaba, és kitérnek az anekdotákra is.

1852. december 6-án betyártámadás érte a kúriát, ekkor a kis Miska is itt tartózkodott - derül ki abból az animációból, amely a betyárvilágot bemutató, illetve az akciót megidéző helyiségben hangzik fel. Hat rabló jelent meg, és bántalmazták a nagynénit, aki pár héttel később belehalt sérüléseibe.

A kúriában kávézót, cukrászdát, egy rendezvényteret és új múzeumpedagógiai foglalkoztatót is kialakítottak.

A Munkácsy Emlékház felújítására és az új állandó kiállítás létrehozására mintegy 350 millió forintot fordítottak.

Csabai szélmalom

A több mint 150 éves békéscsabai szélmalom jelenleg gabonamúzeumként üzemel.

A szélmalom eredetileg 1856 és 1860 között épült Makó határában, a Csókási pusztában állt, a malomkövét Sárospatakról hozták. 1953-ig működött, és akkora volt a kapacitása, hogy száz tanya termését tudta megőrölni.

A Gyulai úton található szélmalom holland típusú, négyszintes. Ezekre jellemző volt, hogy forgatható volt a tetőszerkezetük, a szél felé fordították azokat; a vitorlák pedig 4-5 méter/másodperc sebességgel pörögtek.

Wenckheim-kerékpárút

A Wenckheim-kerékpárút a Békéscsaba belvárosát érintve kerékpár- és turistaúttal köti össze a szabadkígyósi, a gerlai, a pósteleki és - az M44-es elsőrendű főút szervizútján keresztül - a gyulai Harruckern-Wenckheim-Almássy-kastélyokat. Békés megyében 31 kastély van, ezek közül 17-et a Wenckheimek építtettek.

A projekt 20 kilométeren érintette a kerékpárutat, amelyből nagyjából tíz kilométer újonnan épült, tíz kilométeren pedig a már meglévő kerékpárút újult meg. Az út egyes szakaszokon (például a bányatavaktól a szabadkígyósi kastélyig) nem klasszikus kerékpárút, hanem mezőgazdasági járművek által is használható szakasz.

A kerékpárúton elérhető Békéscsabáról a dobozi Wenckheim-kripta is. Az útvonal bejárása során az építészeti hagyaték mellett a Munkácsy-negyed, valamint a békéscsabai bányatavak gazdag madárvilága is megtekinthető, utóbbi helyen egy madárles is épült. A pósteleki kastélyrom elé egy kronoszkópot telepítettek, amely megmutatja, hogyan nézett ki az épület homlokzata a fénykorában, a 20. század elején.

A teljes útvonalon egyedi tervezésű fedett pihenőhelyeket, valamint pumpa- és szervizpontokat alakítottak ki, Pósteleken úgynevezett dirt biciklis akadálypálya is épült. A projekt részeként kerékpárokat is vásárolnak, amelyeket majd kölcsönözni lehet.

A Békéscsaba és Gyula között található pósteleki erdőtömb Békés megye egyik leglátogatottabb kiránduló célpontja. A teljes egészében NATURA 2000-es védettséget élvező erdőben gyalogos-, kerékpáros- és lovas túraútvonalak biztosítanak kikapcsolódási lehetőséget a megyeszékhelyről és az üdülővárosból idelátogató vendégeknek. Póstelek a Weinckheim család gerlai birtokának része volt. Rangját a múlt század elején épült kastély, valamint a körülötte kialakított park adta. Különleges fafajai között él a megye legnagyobb vasfája, de vérbükköt, mocsári tölgyeket és hatalmas kocsányos tölgy egyedeket is megcsodálhatnak az ide látogatók.

Kolbászfesztivál

A négy napig tartó mulatságot hagyományosan október utolsó hetében rendezik meg. Magyarország egyik legjelentősebb gasztronómiai fesztiválján belekóstolhat a vidéki életbe. A főszerep természetesen a csabai kolbászé és a hazai ízeké, de számos zenés-táncos, képzőművészeti és gyerekprogram is várja a látogatókat.

CSABAI KOLBÁSZFESZTIVÁL

Október 19-én rajtol a 26. Csabai Kolbászfesztivál

Október 19-22. között 26. alkalommal rendezik meg a Csabai Kolbászfesztivált a CsabaParkban, ahol fellép többek közt a Halott Pénz, Dzsúdló, Rúzsa Magdi, Boban Markovic és Azahriah is.

A fesztivál legnagyobb attrakcióinak évről évre a különböző gyúróversenyek számítanak, amelyekre összesen ezernél is több csapatot várnak.

A csütörtöki nyitónapon - amikor egész nap ingyenes a belépés -, az óvodások és általános iskolások töltenek kolbászt. Száz csapat számára ingyenessé tették a versenyen az indulást, ezeket a helyeket már lefoglalták.

Aznap - amikor a csarnokban megnyílik a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kiállítás és vásár - az ünnepélyes megnyitó keretében adják át a nemzetközi szárazkolbászverseny díjait. Tavaly száznál többet neveztek, a szervezők idén is hasonló számú kolbász beérkezését várják.

Pénteken a középiskolások és az egyetemisták gyúrnak, az 50 ingyenes asztalt már jó előre lefoglalták. Szombaton tartják a nemzetközi kolbászgyúró versenyt; vasárnap pedig a nyugdíjas klubok, egyesületek, civil szervezetek, nagycsaládosok és hátránnyal élők támogatott gyúróversenyét rendezik meg.

Vasárnap a mangalica kerül a középpontba, Hégely Sándor fesztiváligazgató ugyanis úgy véli, a mangalica méltánytalanul szorult egy időben háttérbe, a Csabai Kolbászfesztivál pedig felvállalta ennek az értékes húsú, szalonnájú, az egészségtudatos táplálkozásban fontos szerepet játszó fajtának a bemutatását, népszerűsítését.

A versenyek zsűrielnöke Prohászka Béla Venesz-díjas mesterszakács, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének alelnöke lesz. A fesztivál történetében először az óvodások és általános iskolások versenyén saját korosztályukból is lesznek zsűritagok. Prohászka Béla hangsúlyozta, a zsűri értékeli majd a kolbászkészítés folyamatát, a nyerskolbász esztétikai megjelenését, a megsütött kolbász ízét, állagát, az asztal dekorációját.

A töltöttkáposzta-főző versenyen vasárnap, a zárónapon a szabadtéri színpad előtti téren főnek majd bográcsokban a disznótorok elmaradhatatlan ételei.

A disznóvágás sem hiányozhat a programból, a Csabai Kolbászklub segítségével csütörtökön egy, pénteken és szombaton kettő, vasárnap pedig ismét egy hízót dolgoznak fel a fesztiváli sátornál. A vendégek végigkísérhetik a feldolgozás menetét, a kolbász- és egyéb disznótoros ételek elkészítését, és kóstolhatnak is az elkészült ételekből.

Színes lesz a fellépők névsora is: koncertet ad mások mellett a Halott Pénz, Dzsúdló, Fásy Ádám és a Gypsy Kings Experience, Rúzsa Magdi, Boban Markovic, a Neoton Família és Azahriah.

A belépődíjas rendezvény részletes programja a www.csabaikolbaszfesztival.hu oldalon tekinthető meg.