2022. április 12.

Különleges kiállítás Budapesten: Ámulatba ejt az 1920-as évek extravagáns világa

Az MNG legfrissebb tárlata egy életstílust, egy ízlésvilágot állít központba: a húszas-harmincas évek Budapestjére oly jellemző art decót.


Mintegy 250 plakáton, bútoron, öltözéken, iparművészeti alkotáson és más műtárgyon keresztül idézi meg az 1920-as, 1930-as évek Budapestjének vizuális kultúráját a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Art Deco Budapest - Plakátok, tárgyak, terek (1925-1938) címmel keddtől látható kiállítása.

Régen adott otthont az MNG hasonló kiállításnak, ahol ennyiféle tárgy kap helyet a gyíkbőr táskától a kerámia teáskészletig, a fametszetes könyvtől a ruhákig; a kiállítás hangsúlya ennek ellenére a plakátművészeten maradt.

Az art deco kifejezést valójában csak a hatvanas években alkották meg, azzal a céllal, hogy leírják ezt a sajátos stílust, amely felhasználta az avantgárd és a Bauhaus eredményeit, de lényegi eleme maradt a dekorativitás, a könnyedség és az elegancia.

Ez a sok forrásból táplálkozó ízlésvilág elsősorban a nagyvárosi középosztály révén terjedt el, de - például a moziplakátok révén - minden társadalmi rétegre hatott.

A húszas évek elejére radikálisan átalakult a női divat. Eltűntek a fűzők, rövidebbek lettek a ruhák, így minden addiginál fontosabbá vált a sport, a diéta, a szépségápolás, de sminket sem csak a "félvilági" nők használtak már; mindez pedig jól nyomon követhető a korszak plakátjain is.

Az art deco betört a polgári otthonokba is, a Bauhausnál lágyabb vonalú bútoraival vagy olyan emblematikus tárgyakkal, mint a kiállításon látható Orion rádió. Az Orion kiváló példája a korszak gondolkodásának, hiszen az Egyesült Izzó a márka elindításakor nemcsak egy logót terveztetett - a jellegzetes, három arcú fejjel -, hanem már egy egész arculatot.

A nagyvárosi élet szimbolikus helyszínei mégis a nagyáruházak voltak, amelyek szintén nagy gondot fordítottak plakátjaik, csomagolóanyagaik, papírzacskóik tervezésére is.

Ekkoriban élte aranykorát Hollywood, minden társadalmi réteg számára elérhető szórakozást nyújtva. A húszas évekre már kialakultak a filmművészet zsánerei és megvoltak ezek sztárjai - például a romantikus hős Valentino vagy a naiva Bánky Vilma -, érdekesség azonban, hogy minden külföldi film is helyi tervezésű plakátot kapott Magyarországon.

A moziplakátok egyik kiemelkedő darabja Bottlik József Fritz Lang Metropolis című filmjéhez tervezett remeke. Ezt az alkotást ma is gyakran reprodukálják a nemzetközi művészettörténetben, de eredetiben csupán egy példány maradt a plakátból: az OSZK által őrzött nyomattal a látogatók is találkozhatnak.

Budapest mulatói és revüi Európa-szerte ismertek voltak ebben a korszakban, olyan legendás intézményekkel, mint a Nagymező utcai Arizona. Ezt a gazdag éjszakai életet jelmeztervek, plakátok és egyéb műtárgyak idézik meg az augusztus 28-ig látható kiállításban.

(Címlapfotó: Plakátok az Art Deco Budapest - Plakátok, tárgyak, terek (1925-1938) című kiállításon a Magyar Nemzeti Galériában. (c) MTI/Koszticsák Szilárd)