» Magyarország

» Magyarország » Budapest » Budai-hegység


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

A libegő üléseiből páratlan kilátás nyílik a tájra és a városra. Felső állomása a János-hegyi plató, innen közelíthető meg a hegy tetején álló Erzsébet-kilátó.

1970. augusztus 20-án nyílt meg a nagyközönség előtt a főváros egyik nevezetessége, a Libegő.

A drótkötélpályás felvonó (függővasút) építését a Krupp cég drótkötele tette lehetővé. Az első ilyen pályát Németországban építették meg 1873-74-ben a Halle melletti Teutschenthalban. Hazánkban ifjabb Hantos István tervezett először kötélpályát a Zugliget és a János-hegy között, amire 1939-re engedélyeket is kapott, de a munkálatokat a világháború meghiúsította.

A háború után több vonalat javasoltak: a Hármashatár-hegyre, a Kis-Svábhegyre és a Sas-hegyre vezető pályákat, a hegycsúcsokat azonban a hadsereg stratégiai okokból nem engedte megközelíteni. Végül 1967-ben a Főváros XII. kerületi tanácsa határozatot hozott kötélvasút létesítéséről, a tervezéssel az Út- Vasúttervező Vállalatot (UVATERV) bízták meg.

A tervezők több lehetőséget vizsgáltak meg, és - főleg gazdasági okokból - az egyköteles, iker-ülőszékes kialakítás mellett döntöttek. Az alsó állomás a Zugligeti út-Csiga út sarkára (az egykori 58-as villamos, ma a 291-es busz végállomása közelében) került, a felső állomásnak a János-hegyi platót választották, amely a hegy tetején álló Erzsébet-kilátó alatt, a Hármaskút-tetőn fekszik.

A 14 millió forintos építkezés 1969. március 24-én kezdődött, az építkezés fővállalkozója az Országos Bányagépgyártó Vállalat volt. A Tatabányai Szénbányászati Vállalat által gyártott acéloszlopokat felülről, csörlő segítségével, szánokon eresztették a helyszínre, a kötelet és a függőszékeket Ausztriából szerezték be.

A Libegő két állomása a Pest megyei Közúti Építők Vállalat kivitelezésében épült. Az alsó állomás 228 méteres magasságban fekszik, a felső 490 méteren, a főváros legmagasabb pontja, az 529 méter magas János-hegy csúcsa közelében. Az itt lévő hajtómű mozgatja a végtelenített, 2600 méter hosszú kötelet, amelyen 102 kétüléses függőszék szállítja az utasokat. A kötél 15 tartó- és 2 lenyomóoszlop gumibetétes görgői közt halad.

A kötélpálya nevére a tanács pályázatot írt ki, végül a zsűri a javaslatok között nem szereplő Libegő nevet adta a pályának. Az ötletet valószínűleg a "Lebegő" névjavaslat adta. A hivatalos név "Jánoshegyi Légpálya" lett. Az új közlekedési eszközt hamar megkedvelték a budapestiek, már az első tíz évben 4,5 millióan utaztak rajta.

A Libegőt 1976. december 31-ig a kerületi tanács üzemeltette, majd a Budapesti Közlekedési Vállalat vette át. Az üzemeltetési jog - egy magáncéggel kötött tízéves bérbeadási szerződés lejártával - 2010-ben került vissza a BKV-hoz.

A Libegő szerkezetét rendszeresen felülvizsgálják, ilyenkor kicserélik a csapágyakat és görgőket, és ha kell, rövidítenek a megnyúló kötélen. A kötelet mozgató villanymotor mellett tartalék erőforrás is rendelkezésre áll, így áramszünet esetén sem áll le a pálya; erre eddig csak egyszer volt szükség. A baleset elkerülte a Libegőt, amely Budapest legbiztonságosabb közlekedési eszközének számít.

Az ülésekből páratlan kilátás nyílik a tájra és a városra. Felső szakasza a János-hegy meredek lejtőinek erdejében, alsó szakasza a zugligeti villanegyed utcái és kertjei fölött halad. A Libegő napközben egész évben üzemel, de a nyári időszakon kívül rendszeresen tartanak üzemszünetet.

2018-ban megújult a Libegő János-hegyi végállomásának környéke. Pihenőpark létesült mobil pavilonokkal, valamint az egykori Jánoshegyi vendéglő volt teraszrészén kilátópontot alakítottak ki, amely kerekesszékkel is megközelíthető. A terület központi része a volt parkoló területe. Ott helyeztek el mobil pavilonokat, asztalokat és padokat. A területen játszótér és illemhely is van.

Tartomány:Budapest
Település:Budapest
GPS: 47° 30′ 59.69171″, 18° 58′ 28.15928″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó