» Magyarország

» Magyarország » Fejér » Székesfehérvár


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Székesfehérvár egyik leggazdagabb múltú magyar város: a középkori Magyar Királyság egyik fővárosa, királyi székhely, koronázóváros.


Királysírok: Középkori Romkert - Nemzeti Emlékhely 

Romjaiban, részlegesen feltárva is lenyűgöző a Szent István király által alapított székesfehérvári Szűz Mária királyi prépostság temploma a mai városközpontban. Az építményről meggyőzően ír Szent István XI. századi életrajzírója. "Nagy és csodálatos mívű bazilikát kezdett építtetni, a kórus falán tarka vésetekkel, márványlapokból kirakott padlóval... oltárdísz és más ékesség, az oltárok körül színaranyból kalapált tábla" - szól István nagyobbik legendája.

István király 1018-ban helyezte át székhelyét Székesfehérvárra és végső nyughelyének is e helyet választotta. A sírtemplomként épített királyi bazilika hatalmas méretei ellenére a király magánkápolnája volt. Őrzőhelye a királyi kincstárnak és ereklyekincseknek, az ország levéltárának. István még éltében kijelölte a templom és a hozzá tartozó prépostság jövendő pályáját. A bazilika alapításától a török hódításig a középkori magyar történelem legfontosabb, legszentebb helye volt. Itt koronázták és temették el királyainkat, itt nyugodtak Szent István hamvai.

Székesfehérvár 1601-es ostromakor, amikor is a keresztény seregek visszafoglalták az 1543 óta török kézen lévő várost, a lőporraktárnak használt templom felrobbant. Kövei szétszóródtak, romjai a XVII. század végéig álltak, egyes kápolnáit még a XVIII. század végéig használták. Végső pusztulása a püspöki palota építéséhez kapcsolódik, akkor, 1800 körül tűntek el a föld színéről maradványai.

Az egykori koronázó templom első tudományos leírása a romok elbontásának idejére esett (1806, 1818, 1827). Ezt követően 1848 decemberében ásatást vezetett Érdy János, a Magyar Nemzeti Múzeum őre. Ekkor leltek rá III. Bélának és feleségének, Antiochiai Annának érintetlen sírjára. A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére Henszlmann Imre folytatta a szabadságharc miatt félbeszakadt kutatásokat a bazilika területén 1862-ben, 1874-ben és 1882-ben, feltárva a templom jelentős részét és egyéb épületrészeket is, például Mátyás király sírkápolnáját. A következő ásatási dátum 1936-37, ekkor a Műemlékek Országos Bizottsága ismét feltárta és konzerváltatta a bazilika romjait. Szent István halálának 900.századik évfordulóján, 1938-ban nyílt meg a főhajót és az északi mellékhajót bemutató romkert. Kralovánszky Alán nevéhez fűződnek az 1965-től 1993-ig tartó munkálatok, amelynek eredményeképpen csaknem a teljes épület egésze ismertté vált, ő határozta meg Szent István és Imre sírját is.

A történelem viharaiban csak egyetlen királysír maradt sértetlen a bazilikában: III. Béla és felesége, Châtillon Anna sírját 1848-ban találtak meg a templom déli oldalhajójában csatornaásás közben. Az azonosítás viszont bizonytalan, több jel mutat arra, hogy a királyi csontok Könyves Kálmánnak és hitvesének, Hauteville-i Felíciának a maradványai. Erre utal egy a sírban talált körmeneti kereszt, amit csak püspökök sírjába volt szokás temetni, és Kálmán király volt az egyetlen uralkodó, aki megkoronázása előtt püspök volt.

Árpád-ház kutatóintézet és látogatóközpont

A tervek szerint 2022 végére készül el az Árpád-ház kutatóintézet és ideiglenes látogatóközpont Székesfehérváron.

"Az ország bölcsője" kiemelt alprogram első szakaszának részeként létrejövő kiállítótér 3,963 milliárd forintos támogatásból valósul meg. 

A volt Köztársaság mozi helyén kialakítandó kiállítótér és látogatóközpont területén lesz az Árpád-ház kutatóintézet is, amely a Városi Levéltár és Kutatóintézet részeként fog működni. A kiállítótérben a királyi koronázó templomot fogják megidézni az eredeti kövek felhasználásával.
    
A projekt célja egy olyan kulturális és információs pont kialakítása, mely a székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyhez kapcsolódva bemutatja annak történelmi, társadalmi, földrajzi és építészeti jelentőségét, továbbá megfelelő munkakörülményeket biztosít a történészek, régészek, művészettörténészek, muzeológusok és időszaki kutatók részére.

Az épület alatt 350 négyzetméteres pinceszint létesül, amelyen az értékes kőanyagok és a kutatóintézet iratanyagai kapnak helyet, valamint ruhatárat és mosdókat is kialakítanak. A földszinten lesz a hajdani nézőteret idéző, 400 négyzetméter alapterületű, változó belmagasságú, íves falú kiállítótér, amely a bazilika alapítójának, Szent Istvánnak az alakját és az alapítás időszakát idézi meg. A kiállításon kívül itt lesz egy könyvtár, rendezvényeknek helyet adó tárgyaló, foglalkoztató tér, továbbá egy kutatóintézeti irodaegység.

Az első emeleti kiállítás időrendben mutatja be az egymást követő két gótikus építési periódus jellegzetességeit. A második emeleten lesz egy kétirányú múzeumpedagógiai foglalkoztató, valamint a prépostság és a bazilika kutatástörténetét bemutató tárlat.

Aranybulla-kiállítás 2022-ben: Királyok és Szentek - Az Árpádok kora

Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára a tervek szerint márciusban nagyszabású nemzetközi kiállítás nyílik.

Ezzel a kiállítással nyitja meg kapuit a Szent István Király Múzeum számára 5,3 milliárd forintból felújított és részben átalakított székesfehérvári egykori ciszterci rendházépület. A kormány a tárlat megvalósítására 506 millió forintot, üzemeltetésére 120 millió forintot adott.

A kiállítást várhatóan hatalmas viták övezik majd, mivel a kiállítás megnyitója előtt 3 hónappal Kásler Miklós miniszter menesztette a tárlaton addig dolgozó történészeket és régészeket. Helyükre pedig a Magyarságkutató Intézet kétes hírű szakembereit állította. Valószínűleg ideológiai okok állhattak a beavatkozás mögött: a Magyarságkutató Intézet gyakorlatilag Kásler házi intézete, a cél pedig sokszor a hun-magyar prekoncepciók igazolása.

Tartomány:Fejér
Település:Székesfehérvár
GPS: 47° 11′ 27.66084″, 18° 24′ 38.9196″

Még nem érkezett hozzászólás!

Hetedhét kereső:

Töltsd le a Hetedhét kereső mobil applikációt!

  • Egyszerű használat
  • Megmutatja, mi van a közelben
  • Utazáshoz nélkülözhetetlen: Magyar és külföldi úticélok 
Szerezd meg: Google Play

Régióválasztó

arrow_upward