» Olaszország

» Olaszország » Sicilia » Szicília


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

A város rendkívül gazdag építészeti emlékekben. Palermo arab-normann építészete a Világörökség része.

A 725 000 lakosú Palermot Conca d'Oro-nak, azaz arany kagylónak is nevezik. A város Monreale mögötti hegyek és Monte Pellegrino között fekszik. A Monte Pellegrinóról pompás kilátás nyílik a városra.

LÁTNIVALÓK:

Catacombe dei Cappuccini

A palermói katakombákat a világ legfélelmetesebb helyei között tartják számon, nem véletlenül, ugyanis körülbelül nyolcezer mumifikálódott holttestet őriznek, melyek közül az elsők a 15. századból származnak. A Convento dei Cappuccini (Kapucinus katakomba) Palermo legszokatlanabb és legkomorabb nevezetessége.

Amikor a kapucinus szerzetesek évszázadokkal ezelőtt építési telket kértek Palermo vezetőitől kolostoruk számára, látszólag a legrosszabb földdarabot kapták a szűkmarkú városatyáktól. Utóbb azonban kiderült, hogy aranybányára építkeztek, hisz a kolostor alatt húzódó pincerendszerben eltemetett első barát teste hosszú évek múltán se akart elbomlani. A különös esetet isteni jelként értékelték a szicíliaiak, akik ettől kezdve - legalábbis azon nemesek és gazdagok, akik megtehették - minden követ megmozgattak, hogy itt temetkezhessenek el. Végrendeletükben nemcsak azt hagyták meg, hogy milyen öltözékben temessék el őket, hanem azt is, hogy egy bizonyos idő elteltével cseréljék le a ruházatukat.

Az idők során egyre szervezettebbé vált a földalatti temető működése: hamar kialakult a halottak kategorizálásának szokása, így ma külön folyosója van a férfiaknak, a nőknek, a gyerekeknek, a szüzeknek, a papoknak, valamint a különböző foglalkozások képviselőinek - orvosoknak, politikusoknak, festőknek.

A katakombákban holttestek sorai lógnak vagy dőlnek ijesztő helyzetekben. Híres lakói is vannak, közöttük Lorenzo Marabitti és Filipo Pennino szobrászok, Tunisz királyának katolikus hitre áttért fia, illetve Velázquez, a spanyol festő és felesége.

Bár az itt megtett séta az út minden pontján vérfagyasztó és megrázó, a katakombalakói közül a gyermekek holttestei jelentik a legmegrendítőbb élményt, közöttük is a kis Rosalia Lombardo, aki játékbabaként fekszik üvegkoporsójában, mintha ma is csak aludna. A kislány az első világháború végén született, s szülei egyetlen öröme volt. 1920-ban azonban tüdőgyulladást kapott, s antibiotikumok hiányában meghalt. Mivel Szicíliában a halottakra afféle "kicsi szentekként", a család túlvilági védelmezőjeként tekintenek, apja, Mario Lombardo elhatározta, hogy az élettelen testet bebalzsamoztatja, s ezáltal halhatatlanná teszi. A műveletet Alfredo Salafiára, a kor egyik híres gyógyszerészére és balzsamozómesterére bízta, aki a jelek szerint kitűnő munkát végzett.

Museo Archeologico Regionale

Régészeti múzeum, az ország egyik leggazdagabb gyűjteményével, etruszk, karthágói, római és görög anyagokkal.

Botanikus kert

A palermói botanikus kertet 1779-ben alapították. (részletek)

2015-ben világörökségi címmel gazdagodott Szicília normann építészetének legszebb emlékei az olasz világörökség 51. helyszíneként: Palermo arab-normann része - két palota, három templom, egy katedrális és egy híd -, valamint Cefalú és Monreale katedrálisa.

Palermo arab-normann része

Palermót I. Roger (olaszul Ruggero) vezetésével 1072-ben foglalták el a normannok, megszüntetve az addigi arab fennhatóságot. A normannok első intézkedése a kereszténység visszaállítása volt hivatalos vallásként - mecsetek nagy részét keresztény templomokká alakították át - és Palermót a sziget fővárosának tették meg. 1130-ban II. Roger a városban megkoronáztatta magát Szicília királyának.

Santa Maria dell'Ammiraglio

Az Admirális Szűz Mériájának nevezett templomot 1143-ban építtette Antiochiai György, II. Roger király tengernagya. A templom másik neve - Martorana - azokról a szerzetesnővérekről kapta, akikfeltalálták a sziget híres édességét, a frutta martoranát, ezeket a gyümölcsöket formázó marcipánsüteményeket. A 12. századi mozaikokon látható II. Roger egyetlen fennmaradt képmása.

Palazzo dei Normanni és Capella Palatina

A város legszebb arab-normann műemléke a Capella Palatina, és a neki otthont adó Palazzo dei Normanni. Az óváros legmagasabb pontján épült palota kora legfényesebb európai udvarának adott helyet, legszebb része II. Roger lakosztálya, 12. századi mozaikokkal.

Az 1130-40 között épült Capella Palatina teljes egészében eredeti formájában maradt meg, az arab, bizánci és normann építészet ötvözésének remeke. (részletek)

Palermói Katedrális

Az egykori bizánci templom és a 9. századi mecset helyén emelt épületet Palermo angol érseke alapította 1185-en. A palermói székesegyház egykor muzulmán mecset volt, 1135-ben alakították át keresztény templommá. A kápolna rejti II. Roger és II. Frigyes síremlékét. II. Frigyes Palermót tette meg a Német-római Birodalom fővárosává, ekkor lett a város a korabeli tudomány és művészet egyik európai központja.

A palermói székesegyházban álló II. Frigyes szarkofágja, a középkori síremlékek egyik legjelentősebbike már puszta külsejével megdöbbentést kelt: a pápákéhoz hasonló bíborvörös síremlék anyagának eredete önmagában is rejtély. A porfir felső-egyiptomi lelőhelyéhez Frigyes halálának idején, 1250-ben ugyanis aligha férhettek hozzá, hiszen az már a VII. század óta iszlám uralom alatt állott. Kézenfekvő tehát a feltevés, hogy II. Roger szicíliai király a két és fél méteres porfir oszlopokat Rómából hozatta és azokból - még Frigyes életében - vájták ki a szarkofágokat az uralkodó család tagjai számára.

Frigyes szarkofágját több mint kétszáz évvel ezelőtt 1781-ben egyszer már felnyitották, amikor a templomon belül áthelyezték azt. Meglepetéssel állapították meg, hogy Frigyes mumifikált teteme meglepően jó állapotban van, de még nagyobb meglepetést keltett, hogy nem egyedül nyugszik a tágas kőkoporsóban: mellette még két holttest maradványait pillantották meg. Frigyes tetemét vörös tunika fedi, rajta arab írásjelekkel, lábain selyemcipő. Oldalán rozsdás kard és országalma, amelyről azonban ismeretlen kezek letörték a keresztet. A császári koronának is hűlt helye, amiből arra lehet következtetni, hogy fosztogatók is megbolygatták már a szarkofágot. Nem tudni mi a magyarázat arra, hogy jóllehet az ismeretek szerint Frigyes úgy rendelkezett, hogy halála után cisztercita reverendában temessék el - és ennek eleget is tettek -, a szarkofágban mégis arab írásjelekkel ékesített tunikában nyugszik.

Ponte dell'Ammiraglio

A hidat II. Roger építtette 1132-ben a hajdani Oreto folyó felett.

San Cataldo templom

Jellegzetes hagymakupolájú templom a 12. század közepén épült.

San Giovanni degli Eremiti templom

Az 1132-1148 között épült templom festői vörös kupolái Palermo legjellegzetesebb látnivalói közé tartoznak.

Palazzo Zisa

A 12. századi palermói Zisa palota a fennmaradt arab-normann világi épületek legszebbje. Elnevezése az arab aziz gyönyörű szóból ered.

Tartomány:Sicilia
Település:Palermo
Cím:Palermo
GPS: 38° 6′ 56.47644″, 13° 21′ 40.56156″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó