3D-s repülés a piramisok fölött, digitalizált fotók, virtuális időutazás az ásatási területen és a sírokban színesítik a bécsi Kunshistorisches Museumban látható kiállítást.
Virtuális sírkamra-látogatással, 3D-s légifelvételekkel és egy 4500 éves szoborral csábit a bécsi Művészettörténeti Múzeum legújabb kiállítása. A Piramisok árnyékában című tárlat az osztrákok Egyiptomban folytatott ásatásaiba enged betekintést.
1912 és 1929 között egy osztrák régész csapat a gízai fennsíkon óegyiptomi sírokat árt fel (Kr.e. 2650-2190). Éppen 101 éve, 1912 januárjában kezdték meg az ásatásokat az Osztrák Tudományos Akadémia munkatársai Kairó közelében, a gízai piramisoknál, ahol főleg magánemberek temetkezési helyeit kutatták a Kheopsz-piramis környékén. A föld alatti sírkamrákat egy áradás mosta ki, ekkor figyeltek fel rájuk az osztrák régészek.
Január 22-től a bécsi Kunshistorisches Museum „Gíza. A piramisok árnyékában” c. kiállításán mintegy 110 kiállítási tárgy – szarkofágok, a halottakkal együtt eltemetett ékszerek, áldozati edények, fényképek, vázlatok, naplóbejegyzések – mentén mutatják be a Gízai-fennsíkon dolgozó régészek munkáját.
A Kheopsz-piramis közelében, 1929-ig folyó ásatást Hermann Junker német régész vezette, ez alatt az idő alatt számtalan értékes műtárgy került napvilágra. A feltárás kultúrtörténeti eredményei hozzájárultak az Óegyiptomi birodalom mélyebb megismeréséhez.
A kiállítás központi eleme Hem-Iunu vezír 4.500 éves életnagyságú szobra, amely az ásatások egyik legfontosabb lelete. Hem-Iunu Kheopsz unokaöccse volt, és ő tervezte a fáraó síremlékét. A szobor egyedülálló, mivel akkoriban az élatnagyságú szobrok csak az uralkodók privilégiumai voltak. A szobrot a hildesheimi múzeum adta kölcsön a kiállítás idejére. 1912-ben, miután megtalálták a szobrot, Hildesheimba, a Pelizaeus-Museumba szállították. Wilhelm Pelizaeus, a múzeum alapítója szponzorálat az ásatást, és ezért részesedést kért a leletekből. Az osztrák régészek által feltárt leletek így részben Kairóhoz, részben az ásatásokat finanszírozó Wilhelm Pelizaeushoz valamint a bécsi Művészettörténeti Múzeumhoz kerültek.
A látogatók virtuális időutazást tehetnek a gízai fennsíkon az Óbirodalom idején. Megismerhetik a feltárt sírkamrák felszerelését, díszítését, építészetét. A virtuális időutazást bécsi műszaki egyetemen fejlesztették ki, ahol építészekből, számítógépesgrafikusokból álló és régészekkel kiegészült csapat rekonstruálta a gízai ásatási területet. A kiállításon a virtuális sírkamrák bejárhatóak, a leletek 3D-ben tanulmányozhatóak. Az érdeklődők a virtuális sírkamrába leereszkedve megnézhetik, hol volt a helye a kiállítási teremben is bemutatott tárgyaknak, vagy lefordíttathatják a falakra festett hieroglifákat.
A tárlat másik érdekessége, hogy a látogatók egy hatalmas videofalon azt is nyomon követhetik, miként nézett ki a gízai mészkőplató 4500 évvel ezelőtt, száz éve, az ásatások idején, és milyen látvány fogadná őket, ha ma arra járnának. Ehhez többek között drónokkal készítettek digitális felvételeket a Gízai-fennsíkról.
A Gízai Nekropolisz ma az egyiptomi Óbirodalom legfontosabb és legpontosabban feltárt temetkezési helyének számít.
A bécsi Kunsthistorisches Museumban érdemes elidőzni, mivel a múzeum rendelkezik a bostoni Museum of Fine Arts, a kairói Egyiptomi Múzeum és a Londoni Szépművészeti Múzeum után a piramisok idejéből származó egyik legjelentősebb gyűjteménnyel.
Kiállítási útmutató
Im Schatten der Pyramiden (Gíza. A piramisok árnyékában). A kiállítás 2013. május 5-ig látható. Hétfő kivételévek naponta nyitva 10-18 óráig, csütörtökön 21 óráig. Belépő 14 euró, 19 éves kor alatt ingyenes. Kunsthistorisches Museum, Maria-Theresien-Platz, Wien