2020. július 9.

Ezeken a helyeken van a vírusokat terjesztő ázsiai tigrisszúnyog Magyarországon

A világ egyik legdrasztikusabban terjedő faja a tigrisszúnyog (vagy ázsiai zebraszúnyogként is ismert), amely pár éve hazánkban is felbukkant.


A szárazság után beköszönő csapadékos, meleg időjárás kedvez a csípőszúnyogok fejlődésének. Ilyen időben tömegesen kezdenek el szaporodni a szúnyogok, köztük nemcsak a hazai, hanem az újonnan megjelent idegenhonos fajok is.

Az ökológusok ezért arra kérik a lakosságot, hogy amennyiben valaki ázsiai tigrisszúnyogot lát vagy elfog, a fogás helyének és idejének megjelölésével feltétlenül tudassa a kutatóintézettel és lehetőség szerint a mintát küldje be.

A felhívás szerint azért fontos a fajjal foglalkozni, mert aktívan csípi az embert, a házi- és vadállatokat, kétéltűeket, hüllőket és madarakat és legalább 22 féle vírust terjeszt. Mint írják, az általa terjesztett veszélyes kórokozók magyarországi megtelepedésének az a feltétele, hogy a fajnak nagy egyedszámú, stabil populációi legyenek Magyarországon. A jelenlegi adatok alapján a kutatók azt feltételezik, hogy ilyen populáció még nincs, de nagyon fontos a folyamat állandó és szakszerű nyomon követése. Ebben kérik a lakosság közreműködését.

"Tavaly a beküldött mintákból 48 bizonyult ázsiai tigrisszúnyognak, a viszonylag szétszórt előfordulási adatok pedig azt jelzik, hogy több megyében is felbukkanhatnak az ázsiai tigrisszúnyog példányai. A beküldött példányokon virológiai teszteket végeztünk, de eddig még mindegyik teszt negatívnak bizonyult a Nyugat-nílusi láz, Usutu-, Chikungunya-láz vírusára" - mondja Soltész Zoltán, az Ökológiai és Botanikai Intézet kutatója.

A tigrisszúnyogot viszonylag könnyen fel lehet ismerni, ugyanis ez a faj nagyon kontrasztos színezetű: fekete alapon hófehér pikkelyekből álló foltok, csíkok szegélyezik a testét, lábain fehér gyűrűk találhatók, hátán egyetlen hosszanti fehér csík húzódik. A tigrisszúnyog kis méretű: testhossza mintegy öt milliméter.

Az enyhébb telek segítik a szúnyogok áttelelését, a hosszabb nyarak pedig lehetővé teszik, hogy évente a korábbiaknál több generáció fejlődjön ki. Az olykor rövid időszakra koncentrált, nagy mennyiségű csapadék növeli az olyan kis vizek (belvízfoltok, vizes árkok, pocsolyák) számát, amelyek a csípőszúnyog-lárvák életterét biztosítják. Ezért a hazánkban őshonos mintegy 50 faj többsége a korábbiaknál nagyobb területen és érzékelhetően nagyobb egyedszámban "zaklatja" az embereket.

Ezzel párhozamosan a nagy távolságú, tömeges teherfuvarozás utat nyit a távoli élőhelyek inváziós szúnyogfajainak hazai megtelepedésére is. A kutatók szerint ezért tudott megjelenni a Kárpát-medencében az ázsiai tigrisszúnyog , amelynek csípése más fajokénál hevesebb allergiás tüneteket válthat ki az emberben. Magyarországon új fajként tűnt fel a koreai csípőszúnyog és az ázsiai bozótszúnyog is. Míg a tigrisszúnyognak még csak szórványosan megjelenő példányait gyűjtötték, az utóbbi két fajnak már önfenntartó népessége él Magyarországon.

Az MTA Ökológiai éa Botanikai Intézete által létrehozott oldalon naprakészen tájékozódhatunk, hogy hol jelent meg az országban a nagyon veszélyes ázsiai tigrisszúnyog.

Az oldal azért jött létre, hogy a kutatók bevonják a lakosságot a megjelenésével potenciális veszélyeket rejtő, számos vírust terjesztő szúnyogfaj monitorozásába. A jelenleg tapasztalható szúnyoginvázió, a nem őshonos fajok jelenléte valamint a tigrisszúnyog dinamikus európai terjedése egyre fontosabbá teszi, hogy az ökológusok a lehető legnagyobb mértékben tisztában legyenek a tigrisszúnyogok hazai elterjedésével.