2023. január 2.

Fényderült egy titokra: Úgy néz ki, a Szent Grál Spanyolországban van

Valencia katedrálisában található egy ereklye, amelyről azt állítják, hogy az a szent kehely, amelyet Jézus az utolsó vacsorán használt.


A spanyolországi Valencia katedrálisában található egy ereklye, amelyet Jézus az utolsó vacsorán használt. Tudományos érvekkel támasztják alá, hogy a megfelelő méret, anyag és történelem alapján csakis ez lehet az igazi Szent Grál -írja a BBC.

A Szent Grál - a szent kehely, amelyből Jézus az utolsó vacsorán ivott - a kereszténység egyik legismertebb szimbóluma.

Évszázadok óta keresik, ennek ellenére senki se tudja, hogy hol van, vagy hogy létezett-e valaha. Spanyolországban, a valenciai katedrálisban azonban úgy vélik, hogy náluk van a valódi Grál.

"Mindig azt mondom, hogy a bizonyítékok olyanok, mint a gallyak a fáról. Ha csak egy vessződ van, az könnyen eltörik. De ha 50-et összeillesztesz, már nem tudod eltörni őket. Itt sok érv van együtt, és már nem könnyű eltörni őket" - mondta José Verdeguer, a valenciai katedrális történelmi-művészeti örökségi kurátora.

Verdeguer egy olyan bizonyítékgyűjteményre utalt, amely egyesek szerint a katedrálisban látható kehely eredetiségét bizonyítja.

Maga a Grál két részből áll: egy vörösesbarna achátkőből készült kehelyből és egy faragott arany ereklyetartóból, amelybe a kehelyt helyezték.

Az 1960-as években egy régészeti tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a kehelyrész a Kr. e. 2. vagy 1. századból származik, és kézzel készült valahol az ókori Palesztina és Egyiptom között. Ez az egyetlen helyen, ahol ez a fajta achát található.

Dr. Ana Mafé művészettörténész kutatásai szerint a kehely mérete és térfogata megegyezik egy hagyományos zsidó kiddush-kehely - egy áldásos kehely - méretével és térfogatával, amelyet Jézus is használhatott az utolsó vacsorán.

Dr. Mafé kutatásai azt is megállapították, hogy az aranyállvány a 11. századból származik, ami arra utal, hogy az akkori mesteremberek tudták, hogy a felső csésze különleges ereklye, és ki akarták állítani.

Annak magyarázatára, hogy a Grál hogyan jutott el Jeruzsálemből Valenciába, Verdeguer arra a keresztény hitre hivatkozik, hogy az utolsó vacsora Szent Márk, Szent Péter egyik tanítványának házában zajlott. Feltételezi, hogy amikor Szent Márknak Kr. u. 70-ben a római invázió miatt el kellett menekülnie Jeruzsálemből, magával vitte az értékes kehelyt. Majd Szent Márk Rómában telepedett le, ahol a kehely különböző pápákhoz, végül pedig Szent Lőrinchez került, aki Spanyolországba küldte, hogy megóvja azt a további háborúktól. Végül az 1400-as években Valenciába, az Aragóniai Királyság fővárosába került.

Azóta az ereklye a katedrálisban kapott méltó helyet, II. János Pál pápa és XVI. Benedek pápa is használta misézésre. A katedrálisban többi ereklyéjével együtt, amelyek között van egy feltételezett tövis Jézus koronájából és a kereszt egy darabja, amelyen keresztre feszítették, minden látogató megtekintheti.

"Ha van olyan kehely, amely a hagyomány szerint Jézus kezében volt, akkor kétségtelenül az egyetlen olyan kehely, amely minden követelménynek megfelel, ha tudományos elemzésnek vetik alá, amely a világon bárhol ugyanolyan eredménnyel megismételhető, az a valenciai székesegyház szent kehelye" - mondta Dr. Mafé.


A Valencia katedrális

Valencia első katedrálisát 1262-ben kezdték építeni.

A katedrális mennyezeti freskóit Francesco Pagano és Paolo de San Leocadio olasz festők 1481-ben készítették. A mestereket Rodrigo Borgia pápai követ (a később VI. Sándor pápa) kérte fel a munkára. Az itáliai művészduó hivatalos pápai festőként dolgozott VI. Sándor pápasága alatt - sőt már korábban is, mikor a pápa még csak Valencia érseke volt. A mesterek munkáját így sok más délkelet-spanyolországi templom is őrzi.

Az iratok szerint az elkészült freskó nem tetszett a templom elöljáróinak, és nem is akarták kifizetni az érte járó 3000 dukátot. A festők ekkor fellebbeztek a Valenciai kormányzathoz, és nyertek. 

A freskó jelentőségét mutatja, hogy az olasz reneszánsz spanyolországi megjelenésének egyik legkorábbi példája. A mesterek által használt freskótechnika - vízfesték felhordása a nedves falfelületre - akkoriban ritka volt Spanyolországban, és ez az alkotás lehet az egyetlen, ami ilyen jó állapotban megmaradt.

(Címlapfotó: Valenciai katedrális (c) wikipedia/Diego Delso)