2012. szeptember 10.

Az Esterházy hercegek asszonyainak lakosztályai Kismartonban

Hercegnői lakosztályok címmel három Esterházy herceg asszonyainak lakrészét mutatják be Kismartonban (Eisenstadtban).


Hercegnői lakosztályok címmel három Esterházy herceg asszonyainak lakrészét mutatják be Kismartonban (Eisenstadtban), az Esterházy kastélyban bútorokkal, festményekkel.

Ezek az asszonyok sokban hozzájárultak férjük karrierjéhez és formálták is a kastély képét, az Esterházy Magánalapítvány vezetői tavaly elhatározták, az ő életükből is ízelítőt adnak és a bútorgyűjteményből berendeznek nyolc szobát, ahol a feleségek és szolgálóik élete zajlott.

 


A tárlaton két osztrák hercegnő és egy angol grófnő lakosztályát mutatják be az 1800 és 1850 közötti időszakból.

Maria Josepha Hermenegilde, született Lichtenstein hercegnő (1768-1845) 1783 szeptember közepén, 15 évesen lépett házasságra II. Esterházy Miklós herceggel, Fényes Miklós unokájával. A szervezett, vagyis előre megbeszélt házasság meglehetősen rossz volt, nagy önuralmat és alázatot követelt a csinos és fiatal nőtől, aki Mária Ludovika császárné barátnője volt. Az asszony zongorázott, nagy tisztelője és támogatója volt Joseph Haydn zeneszerzőnek. Kiterjedt levelezést folytatott, nemcsak jó megfigyelő volt, hanem remek stílusérzékről is tanúbizonyságot tett.

 


A csak Theresének becézett Maria Theresia, született Thurn-Taxis hercegnő (1794-1874) III. Pál Antal herceggel 1812 júniusában kötött házasságot a németországi Regensburgban, ahol apja alapította és üzemeltette a postát és kiérdemelte a hercegi rangot. Rá három évre az ifjú férj a birodalom nagykövete lett Londonban, köszönhetően a Habsburg Birodalom egyik legbefolyásosabb politikusához, Metternichhez fűződő szoros munkakapcsolatának. Therese hercegné a londoni társadalmi élet ünnepelt alakja, nagyvonalú nő volt. Házassága nem volt boldog, pedig Európa egyik legszebb asszonyaként tartották számon, és ez ellenőrizhető a hálószobában függő turbános festményen. Ez a kép díszíti a kiállítás plakátját is.

A londoni arisztokráciához tartozott Sarah Frederica Caroline (1822-1853) grófnő, aki III. Esterházy Miklóshoz ment feleségül, bár az örömapa, Pál Antal herceg, londoni nagykövet kezdetben vonakodott a frigytől, amelyet végül 1842 februárjában megkötöttek a fiatalok. Az előző két Esterházy hercegnével ellentétben igazi szerelmi házasság volt az övék. Harmonikus életüknek Sarah korai halála vetett véget, tüdővész vitte el 31 évesen.

A Vörös szalon a fogadószoba volt, a társasági élet színtere, amelyet a 18. század végén készült vörös mintás tapétával borítottak. Ezeken a falakon látható Ferenc József császár vadászkalapos képe, III. Miklós ugyanis a császár bizalmasa volt és járt nála a kastélyban, csakúgy, mint felesége, Sissi. Róla szintén készült kép és ott látható a Vörös szalonban, mint a IV. Esterházy Miklósról festett arckép, Benczúr Gyula alkotása. A bútorok, a nagy tükör pedig III. Napoleon stílusában készültek mahagóni, ébenfa berakással, a lábakon aranyozott díszítésekkel.

A hercegnői hálószobát ágy nélkül láthatják az érdeklődők. Ugyanakkor a helyiséget 17. századi, kézzel festett - madarakat, növényeket ábrázoló - kínai tapéta borítja, és ott látható két kandeláber kínai mintás kerámiából, a lába aranyozott sárgaréz, csakúgy, mint a tetején levő virágok, amelyek végén égők vannak. Kis és nagy dolgozószoba látható még klasszicista stílusú bútorokkal, öltözőszoba kínai mintás paravánnal, az első komorna szobája komóddal, vasalóasztallal, porcelán mosdótállal, kancsóval és éjjeli edényekkel. A toronyszobákban volt a kiszolgáló személyzet lakrésze.

A kiállítás egész évben tárlatvezetővel - így magyar nyelvűvel is - látogatható.

(MTI)