2016. január 2.

Boldog születésnapot, Amadeus!

260 éve, 1756. január 27-én Salzburgban született Wolfgang Amadeus Mozart. Tiszteletére minden évben megrendezik a salzburgi Mozart-hetet.


Születésnapi Mozart-hét Salzburgban

A Nemzetközi Mozarteum Alapítvány minden év januárjában, Mozart születésnapja (1756. január 27.) környékén rendezi a Mozart-hetet operaelőadásokkal, zenekari, kamarazenei és szóló koncertekkel. A Salzburgi Komolyzenei Téli Fesztivál művészi hírnevét fellépőinek köszönheti, akik között számos világhíresség is szerepel. Ilyenek például Nicolaus Harnoncurt, Schiff András és Marc Minkowski, a Bécsi Filharmonikusok, a Musiciens du Louvre, a Musiciens du Grenoble és a salzburgi Mozarteum Zenekara, a Hagen Quartett és az Artemis Quartett, valamint jó néhány szólista. A hangversenyeknek a Mozarteum Nagyterme, a Mozart-ház, a Großes Festspielhaus (Nagy Fesztiválpalota) és a Mozarteum Egyetem aulája ad otthont.

A Salzburgi Komolyzenei Téli Fesztivált 1956-ban hívták életre. Azóta ez a rendezvénysorozat a Mozart-rajongók és klasszikus zene barátok egyik legkedveltebb csemegéje a nemzetközi koncertprogramból. A Mozart-hét vendégei szívesen jönnek újra és újra a városba, nem utolsó sorban a hófedte, téli Salzburg különleges hangulata miatt is.

A 2016-os Mozart-hét (2016. január 22. - 31.) túlnyomórészt Mozart és Mendelssohn nagy kórus- és zenekari művei köré szerveződik. Mindamellett tovább folytatódik a Mozart élete és alkotásai bemutatására elindított felfedező utazás is. Műsoron szerepel többek között Georg Friedrich Händel mesterműve, az „Acis and Galatea” című daljáték, melyet Mozart 1788-ban dolgozott át, a kor szelleméhez és ízléséhez igazítva.

Érdekes programnak ígérkezik Mozart Requiem-je és C-moll miséje Sir John Eliot Gardiner vezényletével, a Monteverdi-kórus és az Angol Barokk Szólisták előadásában. Ezeken kívül Mendelssohn „Éliás” c. grandiózus oratóriumát és „Mint a szarvas” kezdetű csodálatos zsoltárát is hallhatja a nagyérdemű. Hasonlóan izgalmas esemény lesz a rejtélyes, titkokkal átszőtt életéről és alkotásairól híres zeneszerző, Henri Dutilleux mozgalmas és sokszínű életművének bemutatója is.

A 2016-os Mozart-hét kamarazenei és szólista koncertjei szintén Mozart, Mendelssohn és Dutilleux zenéjét állítják a középpontba. A rendezvények különös érdekessége, hogy soha nem volt még ilyen hatalmas korkülönbség a szereplők között: idén a legfiatalabbakat a Mozart-gyermekkórus képviseli, a legidősebb fellépő a legendás zongoraművész, Menahem Pressler.

Nemzetközi Mozarteum Alapítvány

A Mozart-hét rendezője a Nemzetközi Mozarteum Alapítvány. A salzburgi polgárok által 1842-ben létrehozott alapítvány magán nonprofit szervezetként működik, Mozart örökségét három területen – koncertek, múzeumok, tudomány – ápolja. Az alapítványhoz tartozik többek között Mozart szülőháza, Mozart lakóháza, a Bibliotheca Mozartiana könyvtár és az alapítvány épületének nagyterme.

Új Mozart-portrét sikerült azonosítaniuk a szakembereknek

Az apró 18. századi portré, amely egy kerekfejű, sűrű hajú fiatalembert ábrázol, már évszázadok óta fejtörést okozott a kutatóknak. A salzburgi Mozarteum szakértői szerint a képen látható személy egyértelműen az 1756 és 1791 között élt zenei géniusz.

A szakemberek rámutattak, hogy festmény az eddig ismert 14 Mozart-portré közül azon kevesek egyike, amelyeken a zeneszerző egyenesen a kép szemlélőjére néz, és nem viseli híres fehér parókáját.

 


A múzeum eredményei a képen végzett vizsgálatokon és a korabeli történelmi feljegyzéseken alapulnak.

Ismeretlem Mozart művet fedeztek fel

2012-ben először mutatták be a közönségnek Wolfgang Amadeus Mozart egy nemrég felfedezett zongoradarabját Salzburgban.

 


A 84 taktusból álló, mindössze néhányperces zeneművet valószínűleg 1780 körül, 11 éves korában írta Mozart. A darabot most a zeneszerző salzburgi szülőházában szólaltatta meg Florian Birsak osztrák zongorista.


Az Allegro molto, vagyis "nagyon gyorsan" tempójelzéssel ellátott darab nem Mozart saját kézírásával, hanem egy kortársa, Johannes Reiserer másolatában maradt fenn. "Ha nem is minden kétséget kizáróan, de nagy valószínűséggel bizonyított", hogy Mozart szerzeménye - fogalmazott Ulrich Leisinger, a salzburgi Mozarteum Alapítvány művészeti vezetője.

A kotta egy tiroli lakóház padlásáról került elő március elején, egy több száz, részben kéziratos zongorakottát tartalmazó füzetből. A padláson talált, Sterzing 1780 feliratú mappát Hildegard Herrmann-Schneider, az Innsbrucki Egyetem zenetudósa rendezte katalógusba.


A Köchel-jegyzékben - Mozart műveinek először 1862-ben összeállított és a tudomány mindenkori állása szerint azóta is időről időre frissített jegyzékében - nem szerepel a szerzemény. Nem említik a családi feljegyzésekben sem. Mozartra utal azonban a kutatók szerint a szerzemény minősége, a kézírásos lap keletkezésének körülményei, valamint a kottán olvasható "Del Signore Giovane Wolfgango Mozart" felirat. Egyes motívumai hasonlítanak egy, az úgynevezett Nannerl-füzetben felfedezett és ugyancsak Mozartnak tulajdonított Allegro darabra, valamint a 279-es Köchel-jegyzékszámú zongoraszonátára.

Az elmúlt években is nem egy, korábban ismeretlen Mozart-művet fedeztek fel a kutatók. 2006-ban a Salzburgi Érsekség levéltárában, 2010-ben a Mozarteum Nannerl-füzetében azonosítottak olyan szerzeményeket, amelyeket a zeneszerző fiatal korában írt.