2013. március 28.

Szőrös kiállítás Bécsben

Első alkalommal látható a 20. század egyik legmeghatározóbb művészegyénisége, Meret Oppenheim életműve Ausztriában. A Bank Austria Kunstforum legújabb kiállítása a szőrmebundába öltöztetett teáscsészéről elhíresült művésznő kétszáz alkotását mutatja be.


Első alkalommal látható a 20. század egyik legmeghatározóbb művészegyénisége, Meret Oppenheim életműve Ausztriában. A Bank Austria Kunstforum legújabb, 2013. március 21-én nyíló kiállítása a szőrmebundába öltöztetett teáscsészéről elhíresült művésznő kétszáz alkotását mutatja be.

Mivel idén lenne száz éves, retrospektív kiállítással emlékezik a francia szürrealizmus egyik legjelentősebb képviselőjére, Meret Oppenheimre a Bank Austria Kunstforum. A 2013. július 14-ig látható tárlat kétszáz alkotás mentén mutatja be a svájci-német művésznő rendkívül sokszínű munkásságát. „Az ember nem is gondolná, hogy ugyanattól a művésztől származnak ezek a munkák” - mondja a kiállítás kurátora, Heike Eipeldauer.

 


Meret Oppenheim
Portré tetoválással, 1980 Magángyűjtemény, Bern
Foto: Heinz Günter Mebusch, Düsseldorf © VBK, Wien, 2013


Meret Oppenheim ugyanis festett, kollázsokat készített, verseket írt és ékszereket, ruhákat, bútorokat valamint színpadi kellékeket tervezett, és egyetlen stilisztikai forma mellett sem kötelezte el magát. Néhány téma, mint például a játék mint művészi módszer vagy a tudatalatti megfoghatósága ugyanakkor vezérfonalként húzódik végig művészetén. Oppenheimet különösen érdekelték az ember és állat, természet és kultúra, álom és valóság valamint a nemek közötti átváltozások. Inspirálóan hatottak rá az emberi testrészek, a madarak, a kígyók és a medvék. Így született például a kiállítás keretében most Bécsben is látható „Asztal madárlábakkal”, amelynél két kiaszott gólyaláb tart egy aranyozott asztallapot.

 


Daphne és Apoll, 1943
Lukas Moeschlin, Basel
Foto: Christian Baur Photograph, Basel © VBK, Wien, 2013


Különösen vonzódott Oppenheim a szőrméhez is, egyike volt az első művészeknek, akik ezzel az anyaggal dolgoztak és szexuális felhanggal ruházták fel, mint például az animálisat fetisizmussal párosító „Szőrmekesztyű” esetében. Egyszerre csábító és visszataszító a „Mókus” névvel ellátott söröskorsó, amelynek fülét egy rágcsáló bozontos farkára cserélte a művész. Leghíresebb műve mégis a „Dejeuner en fourrure”, egy kanalastól és csészealjastól szőrmébe öltöztetett teáscsésze, amivel a tárgyművészet egy ikonikus darabját alkotta meg.

 


Szőrmekesztyű, 1936
Ursula Hauser Collection, Switzerland
Foto: Stefan Altenburger Photography, Zürich © VBK, Wien, 2013


A bécsi Kunstforum után a kiállítás a berlini Martin-Gropius-Bauban lesz látható.