2013. július 19.

Dekadencia a bécsi Belvedere-ben

Az osztrák szimbolizmus sokoldalú pozícióinak szenteli a nyarat a Belvedere aktuális kiállítása. Ez az első olyan tárlat, amely átfogóan igyekszik feldolgozni az 1900-as évek osztrák művészetének meghatározó, eddig azonban csak részletekben tárgyalt fejezetét.


Az osztrák szimbolizmus sokoldalú pozícióinak szenteli a nyarat a Belvedere aktuális kiállítása. Ez az első olyan tárlat, amely átfogóan igyekszik feldolgozni az 1900-as évek osztrák művészetének meghatározó, eddig azonban csak részletekben tárgyalt fejezetét.

 


Az osztrák és közép-európai szimbolista művészeti felfogás fejlődéséről ad átfogó képet a bécsi Belvedere „Dekadencia. Az osztrák szimbolizmus pozíciói” című kiállítása. A hiánypótló tárlat – eddig ugyanis mindig csak egy-egy aspektusból tárgyalták ezt a művészeti irányzatot – 2013. október 13-ig látható.

 


„Noha a 20. század számos meghatározó irányzatának alapját képezte, a szimbolizmusnak mindig is nehéz dolga volt a művészet világában, a fantasztikus, a természetfeletti ugyanis régimódinak, irracionálisnak és dekadensnek számított. Ugyanakkor – különösen Ausztriában – fontos szerepet játszott a modern művészet kialakulásában ez a mellőzött stílusirányzat” – magyarázza Agnes Husslein-Arco, a Belvedere igazgatója. Egon Schiele és Oskar Kokoschka a szimbolizmusból merítették expresszionista műveikhez az alapokat, Gustav Klimt és Koloman Moser munkái pedig a szimbolista gondolkodásmódon nyugszanak. Még az absztrakt festészet kialakulásában is jelentős szerepet játszott.

A Belvedere-ben látható kiállítás jól érzékelteti, hogy a Décadence szellemisége miként vezetett a hagyományos esztétikai normák felbomlásához és a képi ábrázolási lehetőségekkel való szabadabb és kreatívabb kísérletezéshez. A historikus ábrázoló festészet helyett a lelki folyamatok kerültek a középpontba, ami szuggesztív szín- és formavilágban nyilvánult meg. A banális realitástól való elfordulás egyes művészeket az idill, másokat pedig a kozmikus víziók irányába mozdított el. Gustav Klimt, Egon Schiele, Giovanni Segantini, Gustave Moreau, Jan Toorop, Oskar Kokoschka műveit a kanadai zeneszerző és installációművész Robin Minard intervenciója változtatja akusztikus élménnyé.