2025. április 14.

Eddig csak Rómában volt látható, most megoldották az ókor egyik rejtélyét Ausztriában

Elveszett ókori római híd maradványait találták meg.


Régészek egy római kori híd alapjait tárták fel a Donau-Auen Nemzeti Parkban. Ezt a dunai átkelőt évtizedek óta keresik, mivel a hidat a római Marcus Aurelius oszlopon ábrázolják. Most megfejtették a rejtélyt a helyét illetően.

Már csak néhány falmaradvány látható egy egykor jelentős római hídfőerődből a Kr. u. II. századból. A Stopfenreuth (Gänserndorf körzet) melletti Donau-Auen Nemzeti Parkban a régészek ősszel először vizsgálhatták meg tudományosan a falmaradványokat. Olyan földalatti alapokat tártak fel, amelyek egy két-három hektáros erődítményre utalnak.

„Ebben az időszakban a római erődöket úgynevezett játékkártya formátumban építették” - magyarázza Christian Gugl régész, az Osztrák Régészeti Intézet (ÖAI) munkatársa - »alapvetően téglalap alakúak voltak, lekerekített sarkokkal«. Stopfenreuthban most az északi sarkot tárták fel, egy védőtoronnyal együtt. Az egész komplexum hosszú oldalai valószínűleg mintegy 100 méter hosszúak lehettek, és a régészek szerint a hídfőerődben 500 római katona szolgálhatott.

Ausztria első hídfőállása

Ausztriában még soha nem dokumentáltak római kori hídfőerődöt; ilyen lelőhelyeket eddig csak a Duna folyásirányában ismertek. „Ahogy a neve is mutatja, egy hídfőerőd a dunai átkelés biztosítására szolgált” - mondja Gugl. A tudósok ebből arra következtetnek, hogy az évtizedek óta keresett dunai hídnak a közvetlen közelben kellett lennie.

Az, hogy Carnuntum római táborának (Bruck an der Leitha járás) közelében létezett egy híd, történelmileg jól dokumentált.

A Marcus Aurelius-oszlopon márványba vésett jelenetek a Duna átkeléséből, amely a Kr. u. 172 és 175 közötti markomann-háborúk képeit mutatja be. A markomannok, a Marchfeld térségében őshonos germán törzs, ebben az időszakban egészen Észak-Itáliáig hódítottak római területeket.

Marcus Aurelius oszlopán a Dunán való átkelés látható

"Ez volt a Római Birodalom első nagy válsága” - mondja Eduard Pollhammer, a római Carnuntum tudományos igazgatója. Marcus Aurelius császárnak módot kellett találnia arra, hogy a csapatokat gyorsan átvezesse a Dunától északra fekvő ellenséges területre, a Barbaricumba. Az oszlop egy úszó pontonhídon átvonuló római légiósokat ábrázol.

Ez volt a legegyszerűbb módja a folyón való átkelésnek, magyarázza Pollhammer: „Több hajót horgonyoztak össze, majd deszkákkal és különböző hídelemekkel szerelték fel őket”. Így a csapatokat gyorsan át lehetett vinni a Duna túlsó partjára, hogy sakkban tartsák a makromannokat.

A híd helyének meghatározása

Egy ilyen pontonhíd maradványait azonban ennek megfelelően nehezebb megtalálni, mint egy falazott átkelőét. Ezért Marcus Aurelius Carnuntumnál lévő hídjának helye a híderőd megtalálásáig puszta spekuláció volt.

A régészek számára a földrajzi adottságokban rejlik az ok, amiért Stopfenreuthot választották a Duna átkelőhelyéül. „A Duna itt természetes szűk keresztmetszetet képez” - mondja Pollhammer, ami valószínűleg már a második században is így volt. Ezenkívül a Marchfeld stratégiai ütköző- és kapcsolattartási zónának számított a germán területekhez.

A lelet most először teszi régészetileg érthetővé a különböző történeti forrásokban átörökített római intézkedéseket a markomann hódítók elleni harcban, mondja Gugl, „mert valójában nem tudjuk, hogy ez a kölcsönhatás a Római Birodalom, Carnuntum és a Limes előtere között valójában hogyan zajlott”.

Kereskedelmi útvonal a Borostyánkő út mentén

A leletek, amelyeket most elemeznek, az első nyomokat szolgáltatják Marcus Aurelius katonai manővereiről a Marchfeldben. Teljes három évet töltött Carnuntumban, hogy az északi határon uralkodó zavargásokat ellenőrzés alá vonja. Ezért valószínű, hogy a császár maga is használta a stopfenreuthi Duna-hidat.

A híd valószínűleg a kereskedelem szempontjából is nagy jelentőséggel bírt, mivel összekötötte a Római Birodalmat a Borostyánkőúttal. A Borostyánkőút, az ókor egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala, a Balti-tengertől egy elágazó útrendszeren keresztül Carnuntumba vezetett, majd tovább a Római Birodalmon keresztül. „A hídfőerődben nyomon lehetett követni az embereket és az áruk mozgását, és esetleg a kiviteli tilalmakat is ellenőrizni lehetett. Ez a hídfőerőd tehát nagyon fontos stratégiai szerepet játszott” - mondja Pollhammer.

Maga a hídfőerőd valószínűleg 100 évig létezett. „A negyedik század második feléből csak nagyon szórványos leleteink vannak, és utána tényleg véget ér” - mondja Gugl. Az erőd és a híd sorsa még nem ismert.