» Szlovákia

» Szlovákia » Kassai kerület


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Kassa 1347-től a 18. század elejéig Magyarország második legnagyobb városa volt, Buda után.


Kassa történelmi központját a 18. századig várfalak vették körül. Ma egy közel egy kilométer hosszú sétálóutca szeli végig a város szívét, amelynek mentén egymás mellett sorakoznak a pompás történelmi épületek, a régi királyok, grófok és nemesek egykori otthonai. A központ telis-tele van legendával, gazdag arisztokraták palotái és kézműves-otthonok váltják egymást, akárcsak templomok és kápolnák, terek és szűk utcák, amelyek elkerülhetetlenül vonzzák az arrajárók tekintetét. Az eredeti középkori tér ma a város domináns helyszíne, amely egyben Szlovákia legnagyobb kiterjedésű műemlékvédelmi területét alkotja.

1941. június 26-án három felségjel nélküli repülőgép bombázta Kassát: a támadás után lépett be Magyarország a Szovjetunió elleni háborúba. A magyar katonai és politikai vezetés 1941 tavaszán mind több információt kapott a Szovjetunió ellen tervezett német támadásról, amely végül június 22-én indult meg. A gyors német diadalra számító vezérkar egyre nagyobb nyomást gyakorolt a kormányra a háborúba való mielőbbi magyar bekapcsolódás érdekében. Bárdossy László kormányfő javaslatára a kormány június 23-án döntött a diplomáciai kapcsolatok megszakításáról - a miniszterelnök elhallgatta, hogy Vjacseszlav Mihajlovics Molotov szovjet külügyi népbiztos a moszkvai magyar követ tudtára adta: a szovjet kormánynak nincs támadó szándéka Magyarországgal szemben, és bizonyos területi revízióhoz is hajlandó támogatást nyújtani.

A németek - bár nem zárkóztak el tőle - hivatalosan nem kérték a magyar katonai közreműködést, ennek híján pedig sem Horthy Miklós kormányzó, sem Bárdossy nem hajlott az önkéntes csatlakozásra. A vezetést ugyanakkor aggasztotta Románia és Szlovákia belépése a háborúba. A "casus belli" végül 1941. június 26-án következett be: ezen a napon 13 óra 7 perckor délkeleti irányból három felségjel nélküli repülőgép közelítette meg Kassát, törzsükön jól kivehető volt a tengelyhatalmak gépeinek szabad mozgását biztosító összefüggő sárga gyűrű. A kötelék 29 közepes bombával szórta meg a várost, de kimondottan hadi célpontokat nem támadott, majd távozott. A támadásnak 29 halálos áldozata, 14 súlyos és 48 könnyű sebesültje volt, károk keletkeztek számos épületben, ezek nagyságát 3 millió pengőre becsülték.

A hadsereg hivatalos közlése szerint az akciót szovjet gépek hajtották végre, a fel nem robbant bombákat ugyancsak szovjet gyártmányúakként azonosították. A politikai vezetés ezt a verziót fogadta el, annál is inkább, mivel Bárdossy a kormányzó és a parlament előtt is eltitkolta a kassai repülőtér-parancsnok jelentését, aki a támadókban német típusú gépeket vélt felismerni.

A kassai bombázás szolgált ürügyként Magyarország belépéséhez a Szovjetunió elleni háborúba: a kormány még június 26-án elfogadta Bárdossy javaslatát, hogy a "...provokálatlan támadás következtében hadiállapotban levőnek tekintsük magunkat Szovjetoroszországgal." A döntést a kormányfő másnap jelentette be a képviselőházban, aznap már magyar gépek támadtak szovjet városokat, majd július 1-jén 40 ezer fős magyar seregtest lépte át a szovjet határt.

A kassai bombázás valódi elkövetői máig ismeretlenek. A provokáció érdekében állhatott a keleti háborúba bekapcsolódni kívánó katonai felső vezetésnek, a németeknek, akik hivatalos felkéréssel nem akarták magukat Budapestnek lekötelezni, továbbá Ion Antonescu Romániájának is: a román diktátort aggaszthatta, hogy a területi igényeket tápláló Magyarország megkímélheti hadierejét. Egy német-román közös akció mellett szól a támadó gépek délkeleti repülési iránya, amely német és a román légiflotta fő erőinek báziskörlete, a Kárpátok és a Prut folyó közötti irányba vezetett. A kevésbé valószínű verziók között szerepel, hogy eltévedt szovjet gépek akciójáról volt szó, valamint, hogy az iglói repülőtérről német gépeken a Szovjetunióba dezertált szlovák pilóták bombázták volna a felvidéki várost.

A bombázással kapcsolatos vita napjainkban is folytatódik, és a rejtély máig megoldatlan. Újabb kutatások szerint - amelyek Werth Henrik vezérkari főnök szovjet fogságban tett vallomásaira hivatkoznak - a kassai bombázástól függetlenül már eldőlt, hogy Magyarország hadba lép 1941-ben a Szovjetunió ellen. Egy másik megközelítés szerint az akció magyarázatát a technikatörténetben kell keresni: a ledobott bombák rögzítésére szolgáló speciális szerkezet csak a szovjet légierőnek állt a rendelkezésére - e verzió értelmében Kassát valóban szovjet gépek szórták meg tévedésből a szlovákiai Eperjes helyett.

Dóm

A legkeletebbre fekvő gótikus székesegyház Európában, amely egyúttal Szlovákia legnagyobb temploma.

A Szent Erzsébet-dóm Európa egyik legszebb gótikus székesegyháza. A 15. században épült templomot 1896-ban Steindl Imre tervei szerint restaurálták és kriptával bővítették. Itt nyugszik II. Rákóczi Ferenc, Bercsényi Miklós, Zrínyi Ilona és a Rákóczi-szabadságharc több vezetője, a templom ezért a magyarság egyik nemzeti zarándokhelye.

Altemplomában található II. Rákóczi Ferenc kriptája. Rákóczi holttestét hű kamarása, Mikes Kelemen 1735. július 6-án Konstantinápolyba vitte, és az ottani galatai, akkor a jezsuiták kezén lévő St. Benoît-, azaz Szent Benedek-templomban helyezte el – végakaratának megfelelően édesanyja, Zrínyi Ilona mellé. A 19. században a fejedelem síremléke előbb a 48-as emigránsok híradásai, majd tudományos expedíciók révén került a hazai érdeklődés homlokterébe. Hosszas előkészítő munka eredményeként Rákóczi hamvait 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra.

A Szent Erzsébet-székesegyház a késői gótika stílusában épült és ahogy a neve is mutatja, Árpádházi (Thüringiai) Szent Erzsébetnek szentelték. Építése 1380-ban kezdődött és több szakaszban zajlott, 1508-ban fejezték be. 

A katedrális a Rajna-menti Xanten Szt. Viktor Templomának mintájára épült. Az évszázadok során több legenda is kialakult a Szent Erzsébet Dóm körül, az egyik szerint például a mesteremberek annakidején egy üreges követ helyeztek el benne ismeretlen helyen, amelyet ha elmozdítanak, összedől az egész épület.

toronyból felejthetetlen panoráma nyílik a városra.

Márai Sándor egykori kassai lakóháza

Kassa belvárosában található Mészáros utcai ingatlan emeleti lakását, amelyben 1913 és 1932 között Márai Sándor és családja élt.

A Márai-emlékkiállítás bemutatja Kassa történetét, az író ott töltött éveit időrendi sorrendben. Emellett fényképek, idézetek, felvételek szemléltetik Márai Sándor (1900-1989) további sikereit és az utána következő életszakaszát. A 220 négyzetméteres, hétszobás házban a család eredeti bútorai és tárgyai várják az érdeklődőket. 

Rodostói ház

Kassa magyarok által egyik leglátogatottabb nevezetessége Rákóczi fejedelem rodostói házának a pontos másolata.

1905-ben, II. Rákóczi Ferenc hamvainak ünnepélyes hazahozatala előtt egy évvel a törökországi Rodostóból Kassára szállítottak 29 ládát, amelyek - valószínűleg Thaly Kálmán válogatása alapján - II. Rákóczi Ferenc ebédlőpalotájának eredeti díszítőelemeit tartalmazták.

Már ekkor tervbe vették a rodostói ebédlőház másolatának felépítését Kassán. Erre vonatkozóan különböző tervek láttak napvilágot: az ebédlőházat a múzeum már meglévő épületének részeként, különálló épületként a város Fő-utcáján, illetve a középkori városerődítés részét képező Hóhérbástya toldaléképületeként is elképzelték. A ládákat azonban az első világháború idején a Fő utca egyik házának pincéjében elrejtették, majd meg is feledkeztek róluk. Akkor kerültek csak elő, amikor a ház pincéjében 1936-ban átalakításokat végeztek.

Az építkezés végül 1942-ben kezdődött meg Lux Kálmán budapesti építész korábbi, 1908-ban készített tervei alapján: a Hóhérbástya egyik toldaléképületét alakították át. Az épületet azonban akkor nem fejezték be, a II. világháború után így a ház múzeumi raktárként szolgált. Az emlékház berendezésére és megnyitására csak a rendszerváltás után, 1990-1991-ben került sor.

Hóhér-bástya

A Rodostó-ház mellett lévő félköríves Hóhér-bástya a középkori kassai városi erődrendszer legszebb példája és a legnagyobb bástya, amely a város egyik bejáratát védte. A bástya belsejében, a szűk folyosón középkori fegyvereket, ágyúkat láthatunk.

Miklós-börtön

A Rodostói házból egy átjárón át jutunk Kassa leghírhedtebb épületébe, a két gótikus ház összeépítésével létrejött Miklós-börtönbe. A 17. századtól egészen a 19. századig funkcionált börtönként és kínzókamraként az épület, és itt is lakott a mindenkori városi hóhér. Nevét Rákóczi fejedelem kegyetlen hírű hóhérjáról Miklósról kapta.

Tartomány:Kassai kerület
Cím:Kassa
GPS: 48° 43′ 2.01792″, 21° 14′ 58.83864″
Honlap: https://www.visitkosice.org/hu

Még nem érkezett hozzászólás!