Pozsony minden látnivalója

Látnivalók Pozsonyban

Óváros

A város legrégebbi szökőkútja a Fő téren található. A Miksa-kút vagy Roland-kút 1572-ben épült II. Miksa, a Pozsonyban megkoronázott első magyar király rendeletére, mivel a koronázási ünnepségek alatt tűz ütött ki a városban. A szökőkút nemcsak díszítette a teret, hanem egyúttal tűzvédelmi célokat is szolgált. A szemérmes lakosság unszolására 1794-ben eltávolították a kútról a 4 pisilő kisfiú szobrát és vízokádó delfineket tartó kisfiúkkal helyettesítették őket, 2005-ben pedig modern kútgyűrűt építettek a kút köré és eltávolították a lépcsőket. Az eredeti állapotot azóta visszaállították.

Mihály-toronyban Fegyvermúzeum van, erkélyéről panorámás kilátás nyílik a várdombra, a város és a Kis-Kárpátok tetőire és tornyaira.

Az Óvárosháza épülete 15. századi, egykori őrtornya 1590-ben földrengés következtében ledőlt, mai tornya barokk. A régi városháza látványát a 13. századból származó gótikus torony, a bejárat feletti diadalív uralja és a színes cseréptető vonzza a tekintetet. Az első emeleti gótikus ablak mellett egy ágyúgolyó van befalazva a francia ostrom idejéből, amely állítólag Napóleon csapataitól származik. A 45 méter magas toronyhoz vezető keskeny lépcsőn való felmászás után csodálatos panorámás kilátás nyílik az óvárosra.

A Mihály-kapu a város erődítményeinek egyetlen megmaradt kapuja a 14. századból. 51 méter magas tornyának felső teraszáról élvezheti a varázslatos kilátást a pozsonyi várra és az óvárosra. A fegyvermúzeum a toronyban található.

A szennyvízcsatornából kikandikáló bronz férfialak (ČUMIL) kétségtelenül a legtöbbet fényképezett szobor a városban. A Halászkapu utcában az 1-es házszámnál áll egy életnagyságú, kezében cilindert tartó férfiszobor. A férfi, mintha egy közeli bejáratból kilépő ismerősét üdvözölné. A nem messze található Čumil szobrával ellentétben, ez a szobor amely élénk ezüstszínben fénylik, egy valóságos pozsonyi lakos hasonmása, akit mindenki Schöner Nazinak nevezett.

Pozsonyi Vár

Eredetileg az uralkodók székhelye, ma Pozsony jelképe és a Történeti Múzeum székhelye. 47 méter magas koronatornyából, ahol egykor a királyi koronázási jelvényeket őrizték, csodálatos kilátás nyílik nemcsak a városra, hanem a szomszédos országokra is.

Az óvárosból kevesebb mint fél óra alatt felsétálhatunk a pozsonyi várhoz. A Duna fölött majdnem 90 méter magasan fekvő vár egykor a magyarok és az osztrákok erődítménye volt. Miután a 19. században leégett, 1968-ban újjáépítették, és az elmúlt években felújították.

A történelmi várból semmi sem maradt, de még az újjáépítés sem csökkenti az épület jelentőségét. Épp ellenkezőleg: a jellegzetes tornyokkal ellátott négyzetes építményt egész Szlovákia leghíresebb épületének tartják.

A vár ma reprezentatív épületként és történelmi múzeumként működik, ahol a kincstár is helyet kapott. A koronatorony múzeumi belépőjeggyel látogatható. Ez a vár egyik legrégebbi fennmaradt része. Egykor itt őrizték a magyar királyok koronaékszereit. Az értékes ékszereket már nem lehet itt fent látni, de a panorámateraszról nyíló kilátást is nagyon szeretik a látogatók.

A múzeum április elejétől október végéig naponta 10 és 18 óra között tart nyitva, novembertől márciusig keddenként zárva tart.

Az óvárosból a pozsonyi várba kevesebb mint 30 perc alatt lehet felsétálni.

Kék-templom

1909-től 1913-ig épült Lechner Ödön tervei szerint, szecessziós stílusban.

Szent Márton-dóm

1563 és 1830 között a pozsonyi dóm volt a magyar uralkodók koronázási temploma. Hiszen 1563 és 1830 között tizenegy uralkodót és hét királyi hitvest koronáztak meg itt - mindannyian a Habsburg-házból. A torony is kétséget sem hagy afelől, hogy ez egy különleges egyházi épület. Egy aranyozott díszpárna a magyar Szent István korona másolatával emlékeztet az egykori királyi funkcióra.

Mai formáját 1877-ben nyerte el, helyén eredetileg román stílusú templom állt. Templomhajóját 1452-ben szentelték fel, majd a XV-XVIII. században további mellékhajókkal bővítették. 

A Szent Márton-székesegyház padlásáról került elő a XII. század derekán keletkezett Pray-kódex, amely egyebek közt a legrégibb összefüggő magyar szövegemléket, a Halotti beszédet is magában foglalja.

Pázmány Péter, a 17. századi magyar katolikus megújulás legnagyobb alakja 1637-ben Pozsonyban halt meg, Szent Márton-székesegyházban van a sírja.

A háromhajós székesegyházban zenei hírességek is megfordultak: Ludwig van Beethoven 1835-ben itt adta elő először Missa solemnis című művét, Liszt Ferenc pedig néhány évvel később magyar koronázási misét vezényelt.

A 14-15. században emelt gótikus épület belsejében különösen lenyűgöző a gótikus kórus és a templom védőszentjének, Szent Mártonnak a koldussal című monumentális lovasszobra. A Szent Márton-templom 2008 óta hivatalosan a pozsonyi érsek székesegyháza.

A látogatási idő hétfőtől péntekig 9.00-11.30 és 13.00-18.00 óra, szombaton 9.00-11.30, vasárnap 13.45-16.30 óra.

Ferences-rendi templom

A Ferences-rendi templom, amelyet  Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szenteltek fel, nagyon hosszú történelemre tekint vissza. Pozsony legrégebbi, a mai napig fennmaradt szakrális építményéről van szó.

A templom építését IV. László király kezdeményezte – fogadalmi templomként a morvamezei csatában Přemysl Ottokár fölött aratott győzelméért. A templomot Jakab püspök, esztergomi érseki helynök szentelte fel 1279. március 24-én, a templomszentelésen az utolsó Árpád-házi király, III. András is részt vett.

A templom átmeneti gótikus-román stílusban, a kolduló rendekre jellemzően egyhajós templomként épült. A templomhajó gótikus presbitériuma és oldalfalai máig megőrizték eredeti állapotukat, ezek a templom legrégibb eredeti részei.

A templomhoz a XIV. században kolostor is épült, amely a legrégebbi ferences rendtartomány központja volt a Magyar Királyságban. A kolostort a XVII. században átépítették, majd folyamatosan több ízben is bővítették és átalakították. A későbbiek során több kápolnát is építettek a templomhoz. 

Jakab városbíró, Szent János evangélista tiszteletére, a XIV. század közepén építtette a templom északi falához a gyönyörű gótikus kápolnát, amelyet a mai Szlovákia egyik legszebb gótikus épületének tartanak.

A Holtak kápolnájának is nevezett oldalsó kápolna művészettörténeti szempontból egy csoda. Egy kétszintes temetkezési kápolna, amely a párizsi Sainte-Chapelle mintájára épült.

A Ferences-rendi templom a magyar királyok pozsonyi koronázásának egyik hagyományos ünnepélyének a színhelye volt. Minden Pozsonyban koronázott magyar királynak itt kellett aranysarkantyús lovaggá avatnia az arra érdemeseket, mindjárt a koronázási szertartás után. Sok olyan vitéz kapta meg itt az aranysarkantyút, egyenesen a királytól, aki a török elleni harcokban vett részt. És többször megtörtént az is, hogy itt ülésezett a magyar Országgyűlés is. A legjelentősebb, amikor 1526 decemberében itt jöttek össze azok a magyar főnemesek, akik nem voltak megelégedve Szapolyai Jánossal, és végül az a döntés született, hogy a magyar rendek Habsburg Ferdinándot választják meg magyar királynak.

Primás Palota

A prímási palotát Batthyány József hercegprímás építtette 1778 és 1781 között, építője Hefele Menyhért volt. 

Itt írta alá Haynau az 1848–49-es forradalom és szabadságharc magyar főtisztjeinek, az aradi vértanúknak a halálos ítéletét.

Szlovák Nemzeti Felkelés Hídja (UFO)

A Szlovák Nemzeti Felkelés hídja Pozsony második legrégebbi hídja, építését 1967-ben kezdték meg, 1972-ben adták át. A 430,8 méteres acélszerkezetű függőhíd felett, 84,6 méter magasban egy kávézó található, amelyet alakja miatt UFO-nak neveztek el. 2001-ben különleges formájával elnyerte Szlovákiában az Évszázad építménye címet.

Az UFO étterem kilátópontja 84,6 m magasan áll a pilonon. A jobb oldali részen található lifttel lehet feljutni, ahonnan jó kilátás nyílik a városra. Az étterem felső részén már 95 méter magasból lehet körültekinteni. A vészlépcső 430 fokos. A vendéglő befogadó képessége 127 fő (nem forog az étterem.)

A Szlovák Nemzeti Felkelés hídjának pillérén álló, futurisztikusnak tűnő kilátó platformról egészen különleges kilátás nyílik a városra, annak minden kontrasztjával: északon a vár, a Szent Márton-székesegyház és az óváros, délen a Petrzalka negyed a szocialista időkből származó panelépületekkel, a háttérben pedig a Duna-alföld. Tiszta időben a kilátás akár száz kilométerre is kiterjed - egészen Ausztriáig és Magyarországig.

A legnagyobb kihívást egyébként sok látogató számára itt nem a magasság jelenti - még ha a 95 méteres 360 fokos platform a szédüléssel nem küzdőknek bizonyára kihívást jelent is -, hanem a feljutás. Azokon a napokon, amikor nagy a tömeg, mindenekelőtt türelemre van szükség. A kis felvonó ugyanis egy-egy út során csak nyolc embert tud szállítani. A csúcson egyébként egy étterem is található, ahol szlovákiai és a környező országok hagyományos ételeit is felszolgálják.

A felnőttek 9,90 eurót fizetnek a lifttel való feljutásért, 1,11 méter alatti gyerekek semmit, 1,11 méter felett 6,90 euróba kerül.

Sokan összetévesztik a Kamzik TV toronnyal: Az 1975-ben épült, 200 méter magas torony Pozsony legmagasabb épülete. Egy „Torony” nevezetű étterem is található benne, amelynek érdekessége, hogy folyamatosan, körkörösen forog, így gyönyörű kilátás nyílik az egész városra.

Duna-part

Nem kérdés: a Duna meghatározza a város hangulatát. Pozsonyban azonban a folyó kevésbé látványosan kerül színpadra, mint más metropoliszokban. Itt nincsenek különleges hidak vagy hosszú sétányok pompás épületekkel. Ehelyett a Duna egyre inkább beépül a város életébe: lépésről lépésre mindkét partja helyi rekreációs területként fejlődik - sétautakkal, játszóterekkel, fitneszállomásokkal és számos étkező- és italozóhellyel. 

Aki dunai sétahajózást foglal, a fedélzetről fedezheti fel a várost. A kirándulóhajók kikötője csak néhány lépésre van a történelmi központtól. A felnőttek 12 eurót, a két és 15 év közötti gyerekek 10 eurót fizetnek. 

Pozsony környéke

Dévényi vár

A vár a történelmi Magyarország nyugati kapuja volt. A Duna és a Morva folyók összefolyásánál lévő 80 m magas meredek hegy csúcsán emelkedik. Romjai ma is impozáns képet nyújtanak. Festői kilátás nyílik innen a Duna túloldalán emelkedő osztrák Hainburg várára.

Szomolányi várkastély

A hegyvonulat alacsonyabb kiszögellésén álló szomolányi vár legrégibb kövei a XIII. században kerültek a helyükre. Először egy 1390-es keltezésű, Zsigmond király kézjegyével ellátott adománylevélben említik. A XVI. században az Országh család, majd Losonczy Anna férje, Ungnád Kristóf volt a tulajdonosa, és a későbbi évszázadokban is jeles magyar nemesi családok tulajdona volt, vagy éppen ostromolták, mint ahogy ezt a Rákóczi-szabadságharc idején Bercsényi Miklós is tette. Utolsó tulajdonosai szintén a Pálffyak és az Erdődiek voltak. A szomolányi vár ma a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) alkotóháza.

Vöröskő vára

Vöröskő hegyormon álló várát III. Béla felesége, Mária építtette, de az ősi falakból csak kevés maradt az utókorra. Mai, monumentális formáját a vár a XVII.-XVIII. század során nyerte el. Szlovákia egyik legnagyobb lakott, múzeumként szolgáló várépületének három szintje alatt a dúsgazdag Fuggerek, Márk és Antal egykori nagyhírű borospincéi rejtőznek. Vöröskő várát korábban a Thurzó-család, majd a Pállfyak és Erdődiek birtokolták, akik 1945-ig lakták a várat és a környék több kisebb kastélyát.

A rendkívül gazdagon berendezett várkastélyt 1949-ben Csehszlovákia állami tulajdonú kulturális műemlékké nyilvánította, egy részét 1992-ben múzeumként nyitották meg a látogatók előtt. A vármúzeumban négy évszázad főnemesi lakhelyeinek berendezési tárgyait, rendkívül nagy értékű bútorokat, régi fegyvereket, gazdag festménygyűjteményt tekinthet meg a látogató. A kiállított bútorok száma meghaladja a kétezret, a porcelángyűjtemény alig kevesebb ötezer darabnál, több száz fegyver, másfél ezer festmény és ugyanennyi metszet is áll a gyűjteményben.

Vöröskő várában sok magyar turista fordul meg, de aki nem járt ott, az Várkonyi Zoltán két filmjének - az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán - képsoraiban tekinthetett be a vár belső termeibe. Várkonyi 1966-ban itt forgatta a Jókai művéből készült filmpáros belső jeleneteit.