Jane Austen Hampshire megyében, azon belül is Steventonban született, de legfontosabb műveit Chawtonban alkotta.
A szülői ház már nincs meg, de a Jane Austen-ház (ma már múzeum) hasonló, mint amilyet helyszínként kiválasztott a legsikeresebb filmes feldolgozás, az 1995-ös Büszkeség és balítélet rendezője: nem hivalkodó, de elég tágas, emeletes, hiszen sokgyerekes családról van szó.
A Büszkeség és balítéletben öt lány alkotja a fiatal generációt, a valóságban Jane-nek hat bátyja és egy nővére volt. De rajtuk kívül természetesen a szülőknek és még a szolgáknak is kellett alvóhely, vendégfogadó nappali, és valahol mosni is kellett ennyi ember számára.
A chawtoni múzeumban nemcsak megtekinteni lehet az emlékeket, hanem bele lehet merülni egy hajdanvolt világba, mintha a tévésorozat elevenedne meg.
A ház különböző szobáiban a regény szereplői által „hátrahagyott” tárgyakat fedezhetünk fel, Marianne kottáitól Elinor akvarelljeiig.
Jane leveleinek nagy részét a nővére megsemmisítette a halála után, a családi intim szféra védelme érdekében. A múzeum az évek során kisebb vagyont költött a fennmaradt kevés tárgy megszerzésére. Ezek közül a legemlékezetesebb az íróasztala, amelyen azírónő leghíresebb regényein dolgozott. Az emeleten látható a jáde gyűrűje, amelyet kétségtelenül viselt, az általa írt levelek töredékei, valamint az ágya.
A látogatók bejelentkezhetnek különféle szórakoztató programokra, amelyek egy-egy regényt dolgoznak fel.
Jane Austen (1775.12.16., Steventon - 1817.07.18., Winchester) angol írónő, a kritikai realizmus egyik úttörője, a Büszkeség és balítélet szerzője.
Lelkészcsaládból származott. Első regényét, az Elinor és Marianne-t 1795-ben írta, s 1811-ben ez a szöveg jelent meg Értelem és érzelem címen. Igazi népszerűséget és sikert második regénye, a Büszkeség és balítélet (1813) hozott számára. Műveiben a vidéki felső középosztály életét ábrázolja. Művészete lélektani realizmusában már a Viktória-kor regényirodalma felé mutat. Írói technikájában miniaturistának vallotta magát, aprólékos részletességgel ábrázolta hőseit és környezetüket. Formailag a jól épített, tömör szerkezet, humoros-ironikus jellemábrázolás, elegánsan könnyed, hajlékony stílus jellemzi regényeit.
Fogadtatásuk meglehetősen ellentmondásos volt. Az olvasók és kritikusok egy része fantáziátlan, szűk látókörű írót látott benne, aki saját világának a foglya, s aki képtelen ebből a kis világból kitekinteni. Az ellenvélemény szerint viszont a modern regényírás Austennel kezdődik, éppen azért, mert azt a társadalmi kört ábrázolja, melyet valóban jól ismert. Legismertebb regényei a Büszkeség és balítélet, A mansfieldi park és az Emma.
Több művét is megfilmesítették. Az Értelem és érzelem című regénye számos filmes feldolgozást megélt, az egyik legismertebb 1995-ben született Ang Lee rendezésében. A regény színpadi adaptációját 2011 októberében állították először színpadra Magyarországon a veszprémi Petőfi Színházban. 2025-ben bejelentették, hogy a regényből új filmes feldolgozás készül, a produkciót Georgia Oakley brit rendezőnő forgatja.
2011-ben a Sotheby's árverésén 993 250 fontért (303 millió forint) kelt el egy befejezetlen regénye. A The Watsons című történet vélhetően 1804-ből származó 68 oldalas kézirata egy javításokkal tűzdelt példány volt. 2017-ben szakértők által közölt információ szerint valószínűleg arzénmérgezés okozta látásnak súlyos romlását, az írónő élete végén már szinte teljesen megvakult. A Bank of England által kibocsátott tíz fontos bankjegyen Jane Austen portréja látható. 2022-ben 181 000 fontért (73,6 millió forint) vették meg öt regényének első kiadását egy gloucestershire-i aukción.
|
Értékeld te is!