Museum of Ancient Eleutherna

Az Ókori Eleutherna Múzeum (Museum of Ancient Eleutherna) Kréta első szabadtéri régészeti múzeuma, amely 2016-ban nyílt meg Rethymno megyében, és az Eleutherna ásatásain feltárt leleteket mutatja be az ókori görög civilizáció és a homéroszi eposzok tükrében

Az Ókori Eleutherna Múzeum (görögül: Μουσείο Αρχαίας Ελεύθερνας) Rethymno megye Eleutherna nevű településén, Rethymno városától mintegy 25–30 kilométerre délkeletre, az Ida-hegység (Psiloritis) északi nyúlványain helyezkedik el. A múzeumot 2016. június 19-én avatták fel a Görög Köztársaság elnöke jelenlétében, és Kréta első szabadtéri régészeti múzeumaként tartják számon –  Olümpia, Delphoi, Vergina és Mükéné intézményeihez hasonlítható.

Az épületet 2012 és 2015 között emelték a Krétai Egyetem telkén, alapterülete mintegy 1800 négyzetméter. Az építészeti kialakítás a mükénéi falakra és a görög belső udvarokra utal, miközben egyértelműen a 21. századi kortárs építészet jegyeit viseli. A múzeumot közösen kezeli a Krétai Egyetem és a Görög Kulturális Minisztérium.

A bejárat előtt kertek, köves sétányok és egy természetes szabadtéri színpad is fogadja a látogatókat; utóbbiból kilátás nyílik az Ida csúcsára és a Chalopota-folyó völgyére.

Az állandó kiállítás három egymást követő teremben mutatja be Eleutherna történetét, amelynek leletei kb. i. e. 3000-től a 14. századig terjednek. Az A terem a város közéletét és magánéletét dolgozza fel az őskortól a bizánci korig, köztük az Égei-tenger medencéjéből, Kis-Ázsiából, Ciprusról, Föníciából és Egyiptomból importált tárgyakkal. A B terem a vallási életet és kultuszokat mutatja be a korai vaskorától a keresztény időkig; itt látható a 4A-s jelzésű herón-szentély is, amelyet egyes kutatók az ismeretlen katona egyik legkorábbi emlékhelyeként értelmeznek, valamint az Eleuthernai Koré szobra, amely szorosan kapcsolódik a párizsi Louvre-ban őrzött, világhírű Auxerre-i Hölgy daidalikus szobrához. A C terem az Orthi Petra nekropolisz feltárásainak eredményeit állítja középpontba: az i. e. 730–710 körülre datálható temetkezési máglyák a homéroszi Iliász Patroklosz-temetési jelenetét (XXIII. ének) idézik, s ezzel a múzeum közvetlen fizikai bizonyítékot kínál a homéroszi eposzok valóságalapjára.

A szisztematikus feltárásokat a Krétai Egyetem 1985-ben kezdte el, és több mint három évtizeden át folytatódtak; a kiemelkedő leletek közt szerepel egy oroszlánfejes bronzpajzs az Idai-barlang típusából.

A belépőjegy ára 10 euró (kedvezményes: 5 euró); a múzeum egész évben nyitva tart, keddek kivételével (nyáron 10:00–18:00, télen 08:30–15:30).