Nicopolis

Az ősi város lenyűgöző romja ma látogatható. Kr. e. 28-án, az Actiumi csata után három évvel az Octavianus (Augustus császár) egy új várost alapított, amelyet Nicopolisnak (a győzelem városának) nevezett el.

Nicopolis ("Győzelem Városa") Augustus császár alapítása a Kr. e. 31-es actiumi csata emlékére – valaha Nyugat-Görögország egyik legnagyobb római városa, ma Epirusz legjelentősebb régészeti lelőhelye Preveza mellett.

Octavianus (a leendő Augustus császár) Kr. e. 29-ben alapította Nicopoliszt, két évvel azután, hogy a közeli Actiumnál tengeri csatában legyőzte Marcus Antonius és Kleopátra egyesített flottáját – ez a győzelem véget vetett a római polgárháborúknak, és megnyitotta az utat Augustus egyeduralma előtt. A stratégiailag az Ambrákiai-öböl és az Jón-tenger közötti földnyelvre épített várost erőszakkal is betelepítették a környező városok (Kasszópé, Ambrakia, Leukasz) lakosaival, s Augustus Apollón Actiacusnak szentelte, akinek tiszteletére újraalapította az Actiumi Játékokat.

Fénykorában a város területe mintegy 150 hektárra, lakossága akár 200 000 főre rúgott – falai, egy 77 sorból álló színháza, egy Ódeionja, a Louros folyótól 50 kilométeren át vizet szállító vízvezetéke, egy nimfaion (díszkút), fürdők és egy mozaikokkal díszített római villa (az Antonius-villa) mind fennmaradtak, részben látogatható állapotban.

A Kr. e. 31-es győzelem emlékére Augustus egy különleges Győzelmi Emlékművet is emeltetett egy dombtetőn, ahonnan a csatát figyelte – ennek falába ágyazva állították ki Antonius és Kleopátra elfogott hajóinak bronz orrait.

A bizánci korban a tartományi székhely Naupaktoszba költözött, ezután Nicopolis fokozatosan hanyatlásnak indult; a 2009-ben megnyílt Régészeti Múzeum (Preveza mellett) ma több mint 10 000 leletet őriz a városból, köztük Augustus és Agrippa márványmellszobrát.