2022. július 27.

Átadták a Pelješac-hidat - több órával rövidebb lett az út Dél-Dalmáciába

A Zágráb és Dubrovnik közötti autós utazás két órával rövidebb lett.


Horvátország kedden ünnepelte a mintegy 2,4 kilométer hosszú Pelješac-híd megnyitását, amely Dalmácia déli csücskét, köztük Dubrovnikot köti össze az ország többi részével. Mostantól kezdve a boszniai terület egy keskeny sávját meg lehet kerülni. Ez az ország történetének legnagyobb infrastrukturális projektje, amelyet főként uniós forrásokból finanszíroztak, és egy kínai állami tulajdonú vállalat épített.

A híd a Peljesac-félszigetet köti össze a szárazfölddel. Megkerüli a Neum-folyosót, Bosznia-Hercegovina mintegy 15 kilométer hosszú tengerparti sávját, amely az északabbra fekvő horvát tengerpart és Dalmácia többi része között húzódik.

A Komarna és Bijesta térségében megépített híddal a két horvát országrész 300 év után "egyesült" újra, ugyanis egy 1699-es békeegyezmény értelmében a Raguzai Köztársaság a neumi területet az Oszmán Birodalomnak adományozta, ezzel pedig elszakította egymástól a horvát részeket.

A projekt ellen Bosznia-Hercegovina többször is szót emelt. Mivel az ország nem tagja az EU-nak, az ingázóknak és a turistáknak néha sokáig kellett várakozniuk a határátkelőkön.

Például a Zágráb és Dubrovnik közötti autós utazás jó hat órát vett igénybe, a híddal ez két órával rövidebb lesz.

Az utazók számára megszűnnek a Bosznián áthaladó, időigényes határellenőrzések is. A híd megnyitása ellenére azonban még mindig várni kell a teljesen torlódásmentes utazásra. A Ston városát elkerülő út csak az év végére készül el.

A teljes projekt - a híd és a több mint 30 kilométernyi bekötőút - beruházási volumene 525 millió euró, amelyhez az EU 357 millió euróval járult hozzá a Kohéziós Alapból. A hidat az állami tulajdonú China Road and Bridge Corporation (CRCB) építette. A kínai csoport a STRABAG-ot és egy olasz-török konzorciumot győzte le egy pályázaton. A STRABAG azonban a bekötőutak egy részét megépítette.

A Pelješac-félszigetre vezető híd ötlete több mint 20 éves. Konkrét tervek korábban pénzhiány miatt nem valósultak meg. A 2007-ben megkezdett építési munkálatokat kezdetben lelassította a gazdasági válság, és 2010-ben leállították az építkezést. A projekt csak Horvátország uniós csatlakozása és az uniós forrásokból történő finanszírozás lehetősége után kapott új lendületet.

2017-ben az EU több százmillió eurót adott, amely a projekt költségeinek mintegy 85 százalékát fedezte. Egy évvel később a kínai állami tulajdonú CRCB vállalatot bízták meg a kivitelezéssel - ez volt az első jelentős kínai részvétel egy horvátországi infrastrukturális projektben.

Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök az ország számára történelmi napról beszélt, amellyel egy nemzeti, stratégiai és összhorvát projekt valósult meg.

"Megvalósítottuk a horvát álmot" - mondta Plenkovic a megnyitó ünnepségen.

Az EU Kohéziós Alapjából származó jelentős finanszírozásra utalva Plenkovic kiemelte az Unió szolidaritási elvét, amely a kevésbé fejlett tagállamokat segíti. Hangsúlyozta, hogy Horvátország így a lehető legjobban ki tudja használni uniós tagságát. A híd egyben olyan projekt is, amely összeköti Horvátországot Kínával - tette hozzá a horvát miniszterelnök.

Dubravka Suica, az Európai Bizottság alelnöke Dubrovnikban született, és gratulált Horvátországnak az Unió által finanszírozott legnagyobb infrastrukturális projekt sikeres befejezéséhez a legfiatalabb uniós országban. A híd az európai értékek, a szolidaritás és az uniós tagok közötti támogatás jelképe - mondta a Bizottság alelnöke.

Bosznia-Hercegovina többször is szót emelt a híd megépítése ellen, mert Szarajevó szerint felépítésével ellehetetlenítik az egyetlen tengerparti boszniai város, Neum idegenforgalmát. A tengerpart "birtoklásáról" szóló vita évek óta húzódik Bosznia-Hercegovina és Horvátország között, mert Bosznia mindössze néhány kilométer széles partszakasszal rendelkezik a Pelješac-félszigettel szemben, és ez a rövid partszakasz mindkét oldalán Horvátországgal határos.

Bosznia-Hercegovina arra is panaszkodott, hogy a híd megnehezítené a Bosznia-Hercegovinából érkező és oda tartó nagy hajók tengerre jutását. Zágráb ekkor beleegyezett, hogy a híd 55 méterrel magasabbra épüljön. Ez lehetővé teszi, hogy a legnagyobb hajók is áthaladhassanak alatta.

Zoran Milanovic horvát elnök a megnyitó ünnepségen mondott beszédében a szomszédos ország tiltakozásával is foglalkozott.

"A Pelješac-híd Horvátország és a horvát nép érdekében épült, de soha senki kárára vagy dacára, különösen nem Bosznia-Hercegovina ellenében" - mondta az elnök.

(Címlapfotó: wikipedia/Ponor)