» Horvátország

» Horvátország » Dubrovnik-Neretva » Sziget


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Pelješac-félsziget a legfinomabb horvát vörösbor szülőföldje. Itt található Európa legnagyobb, és egyben a kínai nagy fal után a világ második legnagyobb falának számító stoni nagy fal.

Pelješac, Isztria után az Adriai-tenger második legnagyobb félszigete, amely a stoni földszorostól az északnyugati Lovišta földfokig 65 kilométer hosszan nyúlik el. Dalmácia déli részében helyezkedik el, ismertebb települései és egyben üdülőhelyei: Ston, Brijesta, Trpanj, Viganj és Orebić. 

Gazdag kulturális és történeti hagyatékán túl Pelješac a Dingač és Postup lokációkról származó minőségi vörös borairól, valamint a Malostoni-öbölben tenyésztett kagylókról – főként a messzeföldön ismert és elismert osztrigák - ismert. Hegyes vidékein muflonra is lehet vadászni, míg az aktív pihenést illetően túrázásra a Sveti Ivan és Sveti Ilija hegyek, a szörfölésre pedig Viganj (itt a misztrál nyugati szél az Adrián megszokott erejének többszörösével fúj) alkalmas, míg a félsziget nyugati részét gyalogos és kerékpáros útvonalak hálózzák be.

Pelješac-híd. Horvátország egy hidat épít, amely közvetlen közúti összeköttetést jelent számára délebbi tengerparti földsávjával, így az oda vagy Dubrovnikba utazóknak nem kell majd két horvát-boszniai határon is áthaladniuk. A híd 2,4 kilométer hosszú és 55 méter magas lesz, a tartópillérei közötti távolság 200 méter lesz, hogy bármilyen hajó akadálytalanul közlekedhessen alatta. A teljes projektnek 2022-re kell elkészülnie.

Orebić 

Orebić 1584-ben kapta a nevét egy nemesi hajóskapitány családjáról, amely Bakar környékéről költözött ide, s melynek tagjai jelentős szerepet játszottak a városka életében. Orebić eredeti neve Trstenica volt. A hely a Sveti Ilija-hegy aljában, a félsziget délnyugati részében, a Pelješaci-csatornában, Korčulával átellenben telepedett meg.

Festői kis település, a néhai hajóskapitányok és matrózok bölcsője, melynek gazdag hagyományát a helyi Tengerészeti Múzeum őrzi. A múzeumban a 17. századtól a 19. század végéig üzemelt pelješaci vitorláshajókat hajózás és a kalózokkal vívott csaták közben ábrázoló képek, hajós szerszámok, fegyverek, atlaszok, hajós és iskolai tankönyvek, egészségügyi és úti okmányok, hajós patika, kitüntetések és tengerészek képei, valamint a tengerészethez kötődő legkülönfélébb iratok vannak kiállítva. Orebić egy másik különlegessége a helyi ferencesrendi kolostor komplexumán belül elhelyezkedő Kapitányok temetője. A tengerészeti hagyomány ugyan is egy sírkert kialakítását is magával hozta, melyben a hajótulajdonos családok alakították ki pazar sírhelyeiket.

Orebić az idelátogatóknak a több száz éves fenyők és cédrusok, olívafák, akácosok, agávék és virágok tiszta, érintetlen természeti környezetet nyújtja. Vannak itt hosszú, homokos strandok és kristálytiszta vízű öblök is. A 200 kikötőhellyel rendelkező sport jachtkikötő biztonságos környezetet nyújt a hajóknak és jachtoknak.

Ston

A vidéknek, melyen ma Mali és Veliki Ston monumentális komplexumai emelkednek és az ő falaiknak a története a dubrovniki térség egyik leggazdagabbika. A mai Stont 1333-ban alapították, akkor, amikor Pelješac a dubrovnikiak fennhatósága alá került. 980 méteres, megerődített fallal vették körül, melyet feltétlenül érdemes megtekinteni. Ez a pazar erődítményrendszer az akkori Európa legnagyobb erőd-urbanisztikai vállalkozása volt. Először is harminc éven keresztül építették a félsziget egyik végéből a másikig nyúló erődfalat, amely akkortájt Európa leghosszabbika volt, majd egyedülálló tervek szerint emelték a két erődített kisvárost: délről Stont északról pedig Mali Stont. 

Ston sólepárlóiról és osztrigatenyésztéséről nevezetes. A városka csatorna mellett húzódó partja és a Prapratno öböl fürdőzésre, horgászatra és víz alatti halászatra egyaránt alkalmasak. A jó állapotban fennmaradt 9. századból származó, Szent Mihályról elnevezett koraromán kori kis templom az azonos nevű hegyen a stoni kultúremlékek egyik legrégebbi és legértékesebb példánya.

Stoni Nagy fal

Az Európa legnagyobb, és egyben a kínai nagy fal után a világ második legnagyobb falának számító stoni nagy falat több évig tartó rekonstrukciót követően pár évvel ezelőtt tették látogathatóvá. A stoni fal a 14. században épült, miután a Ragusai Köztársaság 1334-ben megvásárolta a Pelješac-félszigetet. A nagy falat, amely a korabeli Európa legnagyobb szabású erődváros projektje volt, védelmi célokból építették. Először a félsziget egyik végétől a másikig terjedő védvonalat húzták fel, majd tervszerűen erődítették meg a félsziget déli részén lévő Ston és északi részén lévő Mali Ston városát. Pelješacot az összesen 5,5 kilométer hosszú nagy fal választja el a szárazföldtől. Az eredeti falból öt kilométernyi szakasz maradt fenn, a többi a 17. és 20. századi földrengésekben pusztult el. A falat negyven toronnyal és öt erőddel erősítették meg. A régi dubrovniki feljegyzések szerint a nagy fal építése 18 hónapig tartott. A várakozások szerint a stoni nagy fal, Ston és Mali Ston, illetve a stoni sólepárló kompakt egységként kerül felterjesztésre az UNESCO Világörökségi listájára. 

Mali Ston

Mali Ston egy apró, tagolt öbölben fekszik. Kagylótenyésztéséről nevezetes. Egy négyszögletes fal veszi körbe, tenger felőli oldaláról a Kikötői-kapuval. A település utcái derékszögben metszik egymást. Déli oldalán fekvő magaslaton 1347-ben kezdték meg egy nagy erőd (a tenger felől öt bástyával) építését, amely később a Koruna nevet kapta. Tőle Ston felé húzódik a Nagy fal. Mali Ston kikötőjét 1490-ben építették, a dubrovniki városi kikötő mintájára.

Mali Stont a település szárazföld és tenger felőli oldalán derékszögű falrendszert emelve a raguzaiak alapították a 14. században. Déli részében a 14. században kezdődött az öt tornyos Koruna erőd építése. Ettől az erődtől indul ki a nagy fal, melynek egyik mellékága a 14. században védelmi célokkal emelt Podzvizd erődig terjed ki.

Mali Ston messze földön híres kagylótenyészetéről. Szép öbleinek garmadájával és fürdőhelyeivel ideális hely a pihenéshez. A horgászat szerelmeseinek Mali Ston remek úticél, míg a minőségi és friss halételekre vágyóknak a híres malostoni vendéglőket és éttermeket ajánljuk.

Osztrigafesztivál

A Peljesac-félszigeten minden évben márciusban megrendezik az osztrigafesztivált.

2019-ben elmaradt, mivel norovírussal fertőződtek meg a Malostoni-öbölben tenyésztett kagylók. A norovírus a szennyvízzel, a fekáliával terjedt el a tengerben. A vírus 20 napig is jelen lehet a tengerben, és ha bekerül az élő szervezetbe, ott még tovább is. A nyersen fogyasztott osztriga "egy vírusbomba", a fertőzés nagyon súlyos is lehet.

A Peljesac-félszigeten nem megfelelő a szennyvízelvezetés. Mali Ston és Veliki Ston a mai napig nem csatlakozott a nyolcvanas évek elején kiépült szennyvízhálózathoz. Az emésztőgödröket általában nem ürítik, így azok megfertőzik a vízkészletet, és a szennyezés az öbölbe is eljut. 

A norovírusok világszerte elterjedtek és rendkívül ellenállóak a környezeti hatásokkal szemben. A felületeken több mint 12 órán át életképesek maradnak, és 60 Celsius-fokig ellenállnak a hőhatásnak. Számos fertőtlenítőszer hatástalan velük szemben. Nagyon fertőzőképesek, már egészen kis mennyiségű vírus betegséget és járványt tud okozni.

Tartomány:Dubrovnik-Neretva
Cím:Mali Ston
GPS: 42° 50′ 49.00848″, 17° 42′ 10.9224″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó