» Horvátország

» Horvátország » Dubrovnik-Neretva » Sziget


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Mljetet zöld szigetnek is nevezik, mivel a nemzeti park nagy részét erdők borítják. Nevezetességei a különleges panoráma és a két gyönyörű tó, amelyek valójában a tenger részei, ráadásul az egyik sós, a másik édesvizű.

Mljet 37 kilométer hosszú, 3 kilométer széles sziget Horvátország legdélibb csücskében, Dubrovniktól nyugatra.

Állítólag ez volt az a sziget, ahol Odüsszeusz, Ogügié szigetén történt hajótörése után, hét évet töltött. Innét nézett merengve a nyílt tengerre, otthona és felesége, Pénelopé után sóvárogva. A gyönyörű Kalüpszó nimfa, Poszeidón isten lánya pedig még szomorúbban, szerelmesen nézte az arcát.

A Mljet Nemzeti Park az Adriai-tenger legrégebbi nemzeti parkja, amely a sziget északnyugati harmadát foglalja el. A park 5375 hektáros területe egy szárazföldi részből, és az azt övező tengerből áll.

A különleges – az illír korszaktól a római császárságon és a Dubrovniki Köztársaságon át számos korból származó – műemlékek mellett a sziget elsősorban különleges, „édes-sós” vizű tavai és gazdag növényvilága miatt kapta meg a nemzeti parki címet, illetve a különleges panorámája miatt: a park területéről ugyan is nagyszerűen rálátni a sziklákkal és zátonyokkal tarkított partvidékre, és a mindig zöldellő környékbeli dombokra, amelyek meredeken magasodnak a tenger színe fölé, elrejtve a mészkősziklákkal borított mezőket és a kőházakból épült ősi településeket. A sziget legmagasabb pontjáról, a Montokuc csúcsról szép időben ellátni a Pelješac-félszigetre, sőt, egész Korčuláig is.

A szigeten található sóstórendszer is lenyűgöző. Egy egyedülálló földrajzi és oceanográfiai jelenségről van szó, amely világszinten is unikumnak számít. A Veliko jezero és a Malo jezero tavak felfedezetlen titkaik sokaságával már évtizedek óta vonzzák a természettudósokat és más érdeklődőket – főként az érintetlen természetet kedvelő turistákat. A nyílt tenger felőli részen a tenger benyúlik a sziget testébe; ez alkotja a Veliko jezerót, majd egy még szűkebb csatornán (kanal Soline) ömlik át, feltöltve a Malo jezero medrét. Jóllehet valójában a tenger részeiről beszélünk, ránézésre mégis úgy fest, mintha két tóval lenne dolgunk, ezért is kapták ezt a nevet.

Mljet szigete szépen fejlett, dús, őshonos fenyőerdő-takaróval büszkélkedhet. Régen a Földközi-tenger partjait mindenütt ilyen erdő fedte, de mára már kevés helyen maradt meg eredeti formájában. A szigetet buja növényzete miatt az ókorban zöld szigetnek nevezték el.

Az, hogy a szigeten ma öt különféle erdő nő, főként a bencés szerzetesek érdeme, akik Mljet földesuraiként nagyon sokat tettek a szigetért, és a 18. század végéig szigorúan megtiltották a sziget nyugati részén való bármilyen letelepülést. Ma éppen ezen a részen található a nemzeti park legnagyobb hányada. Az eredeti, magyaltölgyekből álló mediterrán őserdő azonban csak foltokban maradt fenn. A legtöbb magyaltölgy alacsony tönkerdő formájában lelhető föl, a Velika dolina nevű területen. Másutt a magyaltölgy-erdőket fokozatosan macchia váltotta fel, vad olajfákkal, szentjánoskenyérfákkal, pineafenyőkkel, kövirózsákkal és nagy kiterjedésű, spontán kialakult alpesi fenyő-erdőkkel, amelyek később átvették az uralmat a másfajta igényekkel rendelkező növényfajok fölött.

A Veliko jezero mellett még egy érdekes természeti, kulturális és idegenforgalmi különlegesség várja a látogatókat: a festői Sveta Marija-sziget, a 12. században épített egykori templommal és bencés kolostorral. Különleges szépsége és az erős vallásos és kulturális atmoszférája okán az apró sziget Mljet és a nemzet park sajátos szimbóluma lett. A helyiek manapság inkább Melita néven emlegetik, a régi kolostorépületben működött, hasonló nevű szálloda és étterem után.

Mljet vizei a mediterrán barátfókák kedvenc tartózkodási helye. Jacques Cousteau, a híres francia tengerkutató negyven évvel ezelőtt, egy mljeti merülését követően azt mondta, hogy az itteni tenger a világ legtisztább tengerszakaszainak egyike.

A Mljet Nemzeti Park Dubrovnikból menetrendszerinti hajójárattal, Korčuláról, Hvarról és Splitből pedig a sok-sok turistahajó egyikével közelíthető meg. A hajók többnyire a Polače és Sobra kikötőkben állnak meg. Polače és Pomena falut gyalogutak kötik össze a tavakkal.

Tartomány:Dubrovnik-Neretva
Cím:Mljet, Općina Mljet, Horvátország
GPS: 42° 46′ 18.18426″, 17° 22′ 27.30565″
Honlap: www.np-mljet.hr

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó