Március 15-én először mértek vereséget a kalandozó magyarok felett

2019. március 15.

Hetedhétország.hu

Március 15-én először mértek vereséget a kalandozó magyarok felett

933. március 15-én a németországi Merseburg mellett I. Madarász Henrik súlyos vereséget mért Lehel és Bulcsú seregei felett. A csata bebizonyította, hogy a magyarokkal szemben a siker reményében föl lehet venni a harcot.

924-ben a magyarok újra Szászországba törtek. Maga a király, Madarász Henrik is kénytelen volt egyik várába zárkózni előlük. Henriknek ekkor egyik vezérüket sikerült fogságba ejtenie, ily módon 9 évnyi békét tudott vásárolni a Németország-szerte rettegett támadóktól. 926-ban egy magyar sereg ugyan végigportyázta Bajorországot, Svábföldet és Lotharingiát, de ez a hadjárat valószínűleg a nagyfejedelem tudta nélkül történt, és nem is ismétlődött meg a béke időtartama alatt. Henrik békekötésre és adó- (pontosabban hadisarc) fizetésére kényszerült.

Amikor Henrik a 9 éves béke lejártával, 932-ben megtagadta a magyaroknak a további adófizetést, már minden téren alaposan felkészült – királyi birtokokon épített várak, páncélos lovasság felállítása, szabadok hadi kötelezettségre fogása, fegyverforgató városi polgárság szaporítása, a magyarok módjára betanított könnyű lovasság szervezése –, így amikor azok a következő évben rátörtek országára, 933. március 15-én a merseburgi csatában a vereséget mért rájuk.

Liudprand cremonai püspök leírása szerint a merseburgi csatában pogány magyarok „huj, huj” csatakiáltással vetették rá magukat a „Kyrie eleison” (Uram, irgalmazz) fohászát éneklő németekre. De a németek vezetője nagy taktikai érettségről tett tanúbizonyságot az összecsapás előtti utolsó eligazítás során. Henrik király a csata megkezdése előtt a következő tanácsot adta: „Amikor elkezditek a harcot, senki ne próbálja előzni a bajtársát, … , hanem egyik oldalról a pajzsoktól védve a pajzsokon fogjátok fel az első nyíllövéseket, azután … rohanjatok rájuk, hogy másodszor ne tudják kilőni rátok a nyilaikat mindaddig, amíg nem érzik a fegyvereitek által ütött sebeiket”.

A magyar sereg megfutamodott, azonban jelentős emberveszteséget nem szenvedett el. A csata következményeképpen megszűnt a német birodalom adófizetői jogállása, mindaddig Madarász Henrik a magyarok adófizetője volt.

Bulcsú hadvezér már 937-ben győzedelmes hadjáratot vezetett német és francia területekre, a merseburgi csatavesztés hatása inkább lélektani volt: bebizonyította, hogy a magyarokkal szemben a siker reményében föl lehet venni a harcot. A németek olyan döntő csapást mértek itt a magyar seregekre, hogy támadásaikat ebben az irányban később már csak szórványosan folytatták.

Merseburg Németországban, azon belül Szász-Anhalt tartományban található.