» Olaszország » Toscana » Toszkána
2009-ben Leonardo da Vinci élénk színekben pompázó portréját fedezték fel az arezzói dóm ólomüvegablakán.
Az ominózus portré egy szeretetreméltó szakállas idős urat ábrázol vörös kalapban. A figura egyike az alakoknak, "akik" a katedrális jobb falának színes üvegablakain megelevenedő bibliai történet, Lázár feltámasztásában láthatók.
A szépséges üvegablakok a korabeli neves francia üvegablakfestő, Guillaume de Pierre di Marcillat (1475-1529) keze munkáját dicséri.
Az ólomüveg-ábrázolás 1520 körül készülhetett, vagyis egy évvel azután, hogy Leonardo a franciaországi Amboise-ban elhunyt. A feltételezést alátámasztja az a tény, hogy a jelenetben felsejlik Az utolsó vacsora egyik alakja. A szakállas aggastyán melletti alak erősen emlékeztet Máté arcélére Leonardo mesterművéből.
Guillaume de Pierre di Marcillat Itáliában Donato Bramante építésszel és Raffaellóval együtt dolgozott. Legismertebb tanítványa Giorgio Vasari festő, építész és művészettörténész volt.
Senki sem tudja, hogy valójában hogyan is nézett ki Leonardo da Vinci, ugyanis nincs egyetlen hiteles portréja sem. Leonardo esetében ötféle portrétípus ismert, ám ezeknek vannak hasonló elemei, például a szakáll. Az egyetlen hiteles ábrázolás egy önarckép, pontosabban vázlat, egy rejtélyes kalapos alak sziluettje, amelyet a művész 40 éves korában vetett papírra.
A történeti források, beleértve Giorgio Vasarit Leonardót rendkívüli szépségű férfiként írják le, ám az évek múlása nyomot hagyott a valamikor jóképű firenzei géniusz arcán. Különbözőforrások szerint hatvanévesen Leonardo da Vinci lényegesen idősebbnek tűnt koránál, s több portrén a balkezes művész jobb keze élettelenül lóg, ami arra utal, hogy élete utolsó éveiben a reneszánsz nagy mesterét szélütés érte.
Látogatható az olasz reneszánsz egyik kiemelkedő alkotása, a "Kereszt legendája" című freskósorozat az arezzói Szent Ferenc bazilikában. A csodálatos képzőművészeti alkotást Piero della Francesca toszkán mester készítette a XV. században. A modern kor restaurátorai 15 év alatt adták vissza a freskósorozat eredeti szépségét, színeinek ragyogását.
A helyreállított falfestménysorozat tizenkét önálló képből áll, s annak a keresztnek a történetét meséli el, amelyen Krisztust megfeszítették.
A restaurálás nyomán új tájrészleteket ismerhet meg a nagyközönség, eddig soha nem látott színek: világoszöldek, kékek, pirosak ragyognak a freskókon.
Az 1452 és 1466 között készült gyönyörűséges festmények összesen 290 négyzetméternyi falat foglalnak el, készítésüknél a mester egyedi technikát alkalmazott: a falfestményeket előrajz segítségével vitte fel a felületre.
A "Kereszt legendája" sokat szenvedett az évszázadok alatt: vízszivárgás, esőzések, földrengések, villámcsapások okoztak károkat a képekben.
De nem csak a természet, hanem emberi kezek is ártottak a ragyogó képzőművészeti alkotásoknak. A XX. században háromszor is restaurálták a sorozatot, vízben és ásványi sókban gazdag cementet használva, különösen megnehezítve a későbbi restaurátorok munkáját.
Chiesa di S. Francesco [piazza S. Francesco], Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolófreskó. A freskó a fő oltártól távolabb eső tagozó oszlopon, bal oldalon található.
Chiesa di Santa Maria in Gradi, piazza Santa Maria in Gradi. Szent Zoerard-András (Spórád) ábrázolása bárom freskón. — Szent István uralkodásásnak első éveiben egy Zoerard nevű remete jött Magyarországra, egyes nézetek szerint Lengyelországból, mások szerint Isztriából, és a Zobor-hegyi bencés apátságba lépett be szerzetesnek, ekkor kapta az András nevet. Először a Zobor-hegy környékén, majd a Trencsén közelében lévő Szkalka hegységben remetéskedett. A nyitrai székesegyházban temették el. Legendáját Pannonhalmi Boldog Mór pécsi püspök írta meg 1064 és 1070 között.
Arezzóban, a kamalduliak egykori (1591 és 1611 között épült) templomában — írja Sólymos Szilveszter a szentről szóló monográfiájában - „Szent Szórádnak van egy kis kriptája, ahol három kép és az ábrázolásokat magyarázó írás olvasható. A freskók nagyon megviselt állapotban vannak... az egyiken Szent Szórád látható egy előtte térdeplő férfival, valószínűleg az akasztásra ítélt bűnössel, mert a kép alatt ez a felirat olvasható:
“Un certo reo essendo stato per malefici da lui commessi nella cittá di Nitria impiccato, e quivi lasciato per morto. II qual reo da che fu condannato alla morte, non restö mai infino a que fu a quella condotto, di raccomandarsi a S. Andrea Zoerardo e fu da lui invisibilmente aiutato, prima con sostentarlo e appresso dopo essere tutti partiti mostrarsi visibile come spiccarlo e scioglierlo e lasciare liberamente partire.” /Egy bizonyos bűnös embert az általa elkövetett gaztettért Nyitra városában halálra ítéltek. Ez a bűnös halálra ítélésétől fogva nem hagyott fel azzal, hogy Zoerard András oltalmába ajánlja magát, aki meg is segítette; láthatatlanul fenntartotta, és miután a szemlélők eltávoztak, feloldotta és hagyta szabadon elmenni./
A másik képen a jelenet még kevésbé vehető ki. Templom látható rajta, ahol az emberek földre roskadva imádkoznak. A felirat is olvashatatlan. Bizonyos elemekből arra lehet következtetni, hogy... arról a jelenetről van szó, amikor egy templomban megjelenik Szent Szórád, és az eretnekeket kiveri onnét....Van egy harmadik kép is, amely Szórádot ábrázolja térdeplő helyzetben, kivágott fatörzsben, fehér ruhában. A felirat sokatmondó:
“S. Andreas Zoreardus Conf. Polonus monachus camaldulensis. ----- Obiit in Ungaria in monte Ferreo an. 1009. die 16. iulii, in Ecclesia S. 37 Emmerami Martiris sepultus est. Et dum viveret et post mortem miraculis clarus. A Callisto III. P. Max. in numerum Sanctorum relatus.”
A felirat kétségkívül lengyel eredetre mutat, minden tévedésével. Lengyelországból származik a félreértés, hogy' Szórád Vashegyen, tehát Pécsváradon halt meg. — A festmények korát nem ismerjük, a jelek szerint a XVII-XVIII. századból valók.”
A freskókat 2003-ban restaurálták.
Szent Zoerard-Andrást ábrázoló festmény. — A freskókon kívül a templomban a Szentnek még egy ábrázolása található, Vincenzo Dandini vászonra festett olajképe 1658-ből, melyen Szent Szórád Borromeo Szent Károllyal együtt látható.
Arezzo ad otthont Közép-Olaszország egyik legnagyobb és legnépszerűbb antik vásárának minden hónap első vasárnapján (és az azt megelőző szombaton). Mind a régiségkereskedők, mind a nagyközönség kedvence.
A vásár egy toszkán kincsesláda, több mint 500 standdal a város történelmi központjában, a Piazza Grande-ra koncentrálva, és a környező utcákon húzódik. Az ezüsttárgyaktól a szőnyegeken át az ajtókopogtatókon át a századközepi olasz bútorokig minden megtalálható. Húsvét után a főszezonban a tömegek lepik el, ezért úgy tervezze, hogy kora reggel érkezzen, hogy elkapja a legjobb vételeket. Az árusokon kívül rengeteg antik üzlet, valamint étkezde és ivóhely található az útvonal mentén.
|
Értékeld te is!