» Olaszország » Lazio
A San Martino ai Monti, hivatalos nevén Santi Silvestro e Martino ai Monti egy kisebb bazilika Rómában, a Rione Monti negyedben. A Parco del Colle Oppio szélén található, a Via Equizia és a Viale del Monte Oppio sarkán, körülbelül öt-hat háztömbnyire a Santa Maria Maggiore- tól .
Magyar vonatkozása, hogy Bakócz Tamás bíborosi temploma (1500. október 5. - 1521. június 11. meghalt) volt.
A 17. század közepén freskók, építészeti kiegészítések és oltárképek sorozatát rendelték meg, beleértve Gaspar Dughet (Gaspard POUSSIN) freskóit.
Gaspard POUSSIN (1615.06.07., Róma - 1675.05.25., Róma) francia festő, a 17. század kiváló tájképfestőinek egyike. Főleg temperával festett képei a természet dinamikus erejét érzékeltetik. Viharos tájakat, széltől tépett fákat, gomolygó felhőket, villámsújtotta fatörzseket ábrázolt. Tájaiba szervesen komponálta a hangulatos épületrészleteket. Az emberi alaknak kisebb szerep jut kompozícióin. Hatalmas falképeket is festett, például Éliás próféta legendáját a karmeliták San Martino ai Monti temploma számára. Képzeletbeli táj című képét a budapesti Szépművészeti Múzeum őrzi.
I. Márton pápa (590 körül, Todi (Umbria) - 655.09.16., Cherson (Herszon) (Ukrajna) a 74. római pápa (649-653), a katolikus egyház szentje, vértanúja. Ünnepe: április 13.
649-655 között töltötte be a római egyház vezető tisztét. 649 októberében tartotta az első lateráni zsinatot, amelynek állást kellett foglalnia egy, az ötödik század óta húzódó teológiai vitában, miszerint Krisztusban egy, isteni, avagy kettő, egy isteni és egy emberi akarat lakozik-e? A 451-ben Kalkedonban megtartott zsinat előzőleg elutasította azt a nézetet, hogy Krisztus egy természetű, azaz benne az emberi természet mintegy elnyeli az istenit. Ez a teológiai tétel azonban főleg a keleti világban tovább élt és újabb viták tárgyát képezte. Az 649-es lateráni zsinaton a pápa leszögezte: Krisztusban két akarat van. A zsinat pedig elvetette "az összes monotelete (azaz az egy akaratra) vonatkozó tévelyeket". A vita miatt az egyház szétválásától félő II. Constans császár 653-ban mint "felségsértőt" elfogatta a pápát és Konstantinápolyba vitette.
Még mielőtt a császári bíróság elé állították, Konstantinápolyban megalázó börtönt kellett elviselnie. (Márton így ír erről: "Már 47 napja nem kapok vizet mosakodásra. Megdermedek a hidegtől és végtelenül gyenge vagyok.") A császárnak nem sikerült azonban rávennie a zsinati határozat visszavonására, ezért halálra ítéltette, majd kegyelemből a Krím félszigeten lévő Chersonba (Kherszonészoszba) száműzte az akkor már súlyosan beteg egyházfőt. 655. május 15-én érkezett meg száműzetésének helyére, ahol szeptember 16-án meghalt. Testét a Kherszonészosz közelében emelt Miasszonyunk (vagy más néven Blachernae) templomban helyezték örök nyugalomra.
Relikviáit később Rómába szállították, a San Martino ai Monti templomban temették el . Szentté avatták, ünnepét április 13-án tartják.
|
Értékeld te is!