» Olaszország » Lazio
Minden évben nagyon sokan töltik a húsvétot Rómában, hogy részt vegyenek Olaszország egyik legfontosabb eseményén, a Via Crucison a Colosseumnál.
Via Crucis 2026. április 3.
Húsvét Rómában: Leó pápa húsvéti ünnepségének időpontjai
Kitűzték XIV. Leó pápa első húsvéti ünnepségeinek időpontját és helyszínét. A Vatikán kedden hozta nyilvánosságra a közelgő ünnepségek részleteit. A pápa március 29-én, 10 órakor virágvasárnapi misével ünnepli a nagyhét kezdetét a Szent Péter téren.
Nagycsütörtökön (április 2-án) reggel a Szent Péter-bazilikában krizmaszenteléssel ünnepli a krizmaszentelést. 17:30-kor a Lateráni Bazilikában az Úrvacsora szentmiséje következik, amely magában foglalja a hagyományos lábmosást. Még nem tudni, hogy XIV. Leó kiken fogja elvégezni ezt a szertartást. Elődje, Ferenc pápa (2013–2025) többek között menekültek és foglyok lábát mosta meg.
Számára a 2025-ös húsvét volt az utolsó ünnep. Húsvét vasárnap Ferenc pápa még kimondta az „Urbi et Orbi” áldást, és a pápamobillal átment a Szent Péter téren. Húsvét hétfőn (április 21-én) reggelén a Vatikánban hunyt el 88 éves korában.
A pápa személyesen elnököl majd az összes tervezett eseményen.
Miután a tavalyi húsvéti ünnepségek nagyrészt a pápa távollétében zajlottak, XIV. Leó pápa vezeti majd az összes tervezett ünnepséget: a nagypénteki liturgiát április 3-án 17:00 órakor a Szent Péter-bazilikában, és az azt követő keresztút állomásait 21:15-kor a római Colosseumban.
Nagypéntek este a Colosseumnál tartott keresztúton újdonság lesz, hogy a Vatikán bejelentése szerint XIV. Leó minden stáción maga viszi a keresztet. A stációkon elhangzó meditációkat az idén Francesco Patton ferences szerzetes írta, aki 2016 és 2025 között szentföldi kusztosként szolgált.
A húsvéti virrasztást április 4-én tartják a vatikáni Szent Péter-bazilikában. XIV. Leó pápa vezeti a virrasztást, amely este kilenc órakor a Szent Péter-bazilika előcsarnokából indul, ahol megáldják a tüzet, majd előkészítik a húsvéti gyertyát, vagyis keresztet vésnek bele, az alfa és az omega görög betűt, és az idei évszámot. Papok és hívők a bazilika főhajóján az oltárig haladnak. A hívőkkel teli Szent Péter bazilika teljes csendben és sötétben várakozik majd, a fények felkapcsolásakor szólalnak meg ismét a Szent Péter-bazilika harangjai, amelyek visszaindulnak a világ templomaiba. A szertartáson felnőtteket a keresztség szentségében részesítenek.
Húsvétvasárnap reggel 10:15-kor szentmise következik a virágokkal díszített Szent Péter téren. A különleges "Urbi et Orbi" áldást XIV. Leó mondja el a Szent Péter-bazilika loggiájáról 12:00 órakor.
Hétfőn a pápa rövid beszédet mond a Regina Coeli (Mennyek királynője) imádsággal egybekötve.
A rendkívüli biztonsági gyűrűvel körbevett Colosseumhoz több tízezer hívőt és turistát várnak. A római keresztutat első alkalommal 1750-ben XIV. Benedek pápa helyezte a Colosseumhoz. Majd 1959-ben XXIII. János pápa tartotta a Via Crucist az amfiteátrumnál, majd 1965-től VI. Pál tette minden évben megismétlődő hagyománnyá. Nemzetközi közvetítéssel 1977 óta sugározzák a televíziók, és ma már interneten is követhető.
A római keresztúti meditációkat főleg az elnyomó hatalmak, a háborúk és kiszolgáltatottság áldozatainak szentelik
Az elnyomó hatalmak, a háborúk és a kiszolgáltatottság áldozatainak szentelik a meditációkat a péntek esti keresztúti ájtatosságon a római Colosseumnál a Szentszék előzetes közlése szerint. XIV. Leó pápa végig maga viszi a keresztet az elsőtől az utolsó stációig.
A keresztút állomásain elhangzó szövegek megírását a pápa Francesco Patton olasz ferences szerzetesre bízta, aki 2016 és 2025 között szentföldi kusztos volt, jelenleg pedig Jordániában szolgál.
Patton atya a mai Jeruzsálemet és a Szentföldet, szélesebben a Közel-Kelet, még tágabban pedig a világ összes olyan helyszínét megemlíti, ahol most is háborúk vagy más hatalmi, gazdasági, társadalmi konfliktusok szenvedést okoznak.
A bevezetőben hangsúlyozza, hogy Jézus keresztútja Jeruzsálemben az óváros szűk utcáin vezetett végig, ahol nem odaadó tisztelet és csend kísérte szenvedését, hanem zaj és káosz, "amilyen a mindennapi élet", sőt, egyesek kinevették és bántalmazták is.
"Témaként a háborúkat, a hatalomgyakorlás felelősségét, a nők szenvedését választottam" - mondta Patton a RAI olasz közmédiának nyilatkozva.
Hozzátette:
a Rómában életre kelő Via Crucis azt idézi fel, amit a világ számos részén a mindennapokban oly sokan végig járnak.
A Colosseum és az amfiteátrummal szemközi Palatinus-domb közötti tizennégy stáció mindegyikénél először egy részlet hangzik el János evangéliumából, majd egy-egy idézet Szent Ferenctől. A szent halálának 800. évfordulójáról az egyház idén emlékezik meg.
Az első állomáson Jézus és Pilátus találkozása arra mutat rá, hogy minden hatalomgyakorlásról Isten előtt el kell számolni.
Legyen szó akár mások feletti ítélkezésről, háború kirobbantásáról vagy lezárásáról, erőszakra vagy békére való nevelésről, a bosszúvágy vagy a megbékélés táplálásáról, vagy akár a gazdaság irányításáról, ami felhasználható a népek elnyomására, de a nyomorúság alól való felszabadításukra is. Van választási lehetőség az emberi méltóság eltiprása vagy védelme, az élet támogatása vagy elutasítása és elfojtása között.
A keresztre feszített fiát sirató Szűz Mária azokat az édesanyákat idézi fel, akik ma is szemtanúi annak - amint Mária is volt -, hogy miként tartóztatják le, kínozzák meg, ítélik el, ölik meg fiukat. A szövegben azokról az anyákról van szó, akiket az éjszaka közepén tragikus hírek ébresztenek föl, akik kórházban virrasztanak haldokló gyermekeik mellett.
"Ahol szenvedés vagy szükség van, ott vannak a nők: a kórházakban, az idősotthonokban, a terápiás és befogadó közösségekben, a családotthonokban a legvédtelenebb kiskorúakkal, a legtávolabbi állomáshelyeken, ahol iskolákat és orvosi ellátást biztosítanak, a háborús övezetekben, ahol sebesülteket látnak el, és a túlélőket vigasztalják" - olvasható a meditációban.
A nők évszázadok óta sírnak gyermekeik után: azokért, akiket elhurcolnak tüntetésekről és bebörtönöznek, azokért, akiket kíméletlen politikai döntések következtében deportálnak, azokért, akik elkeseredettségükben vállalják a menekülést és a hajótörés veszélyét, azokért, akiket legyilkolnak háborúkban, megsemmisítenek táborokban - olvasható a stációkat kísérő szövegben.
A meditációk megemlékeznek a világ minden szegletében jót cselekvő önkéntesek munkájáról, akik életüket kockáztatják azokért, akiknek élelemre, oktatásra, orvosi ellátásra, igazságosságra van szükségük.
Noha Jézus többször földre esik a kereszt terhe alatt, felemeli azokat, akiket az igazságtalanság, a hazugság, a kizsákmányolás, az erőszak, az egyéni hasznot leső gazdaság okozta nyomor a földre dönt - hívja fel a figyelmet Patton atya.
Jézus ruháinak széttépése méltóságától való megfosztását jelenti, ami ma is megtörténik, amikor a raboknak félmeztelenül kell ülniük cellájukban, amikor kínzóik nemcsak ruháikat, hanem bőrüket és húsukat is leszakítják róluk, amikor az emberi méltóságot semmibe vevő motozásnak vetik őket alá, vagy amikor az erőszakot elkövetők tárgyként kezelik áldozataikat.
"A szórakoztatóipar is ezt a gyakorlatot követi, amikor a meztelenséget használja fel a nézőszám növelésére. Ezt követi az információ világa is, amikor lemezteleníti az embereket a közvélemény előtt. És néha mi is megtesszük ezt kíváncsiskodásunkkal, amikor nem tiszteljük sem a szégyenérzetet, se az intimitást, sem mások magánéletét"
- írta Patton atya a meditációban, párhuzamot vonva Jézus kora és a jelen között.
Holttestek ne maradjanak temetetlenül, édesanyák, rokonok, barátok ne kényszerüljenek megalázkodásra a hatóságok előtt csak azért, hogy visszakaphassák mártírszenvedést átélő szeretteik maradványait! - írja.
Amikor a nők és az édesanyák szenvedésére gondol - jegyzi meg -, akkor nem tud nem gondolni azokra az anyákra, akik a közel-keleti háborúkban veszítették el gyermekeiket. Hasonlóképpen a halottak tiszteletben tartása is a szentföldi szolgálata idején szerzett tapasztalatokra utal.
A Colosseumnál először 1750-ben tartottak keresztutat, később 1965-től vált hagyománnyá.
Ez lesz az első alkalom, hogy a pápa maga viszi a keresztet. A Famiglia Cristiana, az olasz püspöki kar lapja erős jelzésnek nevezte ezt, amellyel XIV. Leó a háborúktól szenvedő világnak akar üzenni.
Az oldalon felhasznált képek forrásai:
: (c) hetedhetorszag.hu
: (c) hetedhetorszag.hu
|
Értékeld te is!