Lago di Bracciano

Rómától 33 km-re található Olaszország egyik legfontosabb, vulkáni eredetű tava. A Bracciano-tó partján lévő, nagy kiterjedésű park védett, kerékpárral, gyalog is be lehet járni.

A Bracciano-tó Róma víztározója, ezért tisztaságát nagyon szigorúan szabályozzák és ellenőrzik, ez Olaszország egyik legtisztább vizű tava. A motorcsónakokat kitiltották a tó területéről, de a vitorlások, kenusok, kajakosok számára paradicsomiak a körülmények.

A tó csupán 15 km-re fekszik a tengertől és a fővároshoz is közel van, a turisták térképére mégis csak nemrég került fel. A partmenti házak többsége rómaiaké, akik hétvégente és nyáron járnak le ide pihenni, ahogyan tették azt őseik is már több mint 2000 évvel ezelőtt. Aki megteheti, márciustól októberig itt tölti az év egy részét.

Lago di Bracciano partjánál egy repüléstörténeti múzeumot is találunk (Museo Storico dell Aeronautica Militare). Az l. világháború során itt az olasz légierő hidroplánjainak és prototípusainak tesztjei zajlottak és az alakulatok állomáshelye is volt egyben. Mivel a tó mentes a tengeren tapasztalható nagyobb széltől és erősebb hullámzástól, ezért a hidroplánoknak és amfíbiáknak tökéletes központot adott. A hidroplánbázis néhai területén található a múzeum. A kiállításon megtekinthető gépek tökéletes állapotban vannak. A múzeum állami tulajdonban van, ezért ingyenesen látogatható. Aki Róma környékén jár, és a repülés szerelmese, annak érdemes ide ellátogatnia.

Castello Orsini-Odescalchi. A 15. századi reneszánsz kastély egykor az orsini és a Borgia családok tulajdona volt. A kastély ma látogatható, esküvőket is tartanak benne.

Anguillara Sabazia és Trevignano Romano középkori városok. A tó mentén középkori városkák sorakoznak, amelyek között hajó összeköttetés is van. 

La Marmotta a víz alatti lelőhely

A Bracciano-tó nyugodt felszíne alatt egy kivételes neolitikus település rejtőzik. La Marmotta mintegy 300 méterre fekszik a mai partvonaltól, 11 méter mélyen. A falut i. e. 5635 és 5230 között lakták. A tóparton álló faházak idővel víz alá kerültek.

Az üledéktakaró és az oxigénszegény környezet ideális feltételeket teremtett a szerves anyagok megőrzéséhez. Ennek köszönhetően a faeszközök kivételes állapotban maradtak fenn. Az 1993 és 2005 közötti víz alatti ásatások során legalább 35 íjat találtak. Emellett evezőlapátok, ásott kenuk, karók és mezőgazdasági eszközök is előkerültek.