Palazzo Uffizi - Galleria degli Uffizi

Az Uffizi a Mediciek gyűjteményeiből keletkezett, művészeti kincseit és gazdagságát tekintve egyike a világ leghíresebb múzeumainak.

A Palazzo Uffizi a Palazzo Vecchio szögletén az Arno felé áll. 1560-tól 1574-ig Vasari építette kormányzati célokra. Jelenleg a Nemzeti Könyvtár (Biblioteca Nazionale), a Toscanai Központi Archívum és az Uffizi-képtár (Galleria degli Uffizi) helyezkedik el az épületben.

Eredetileg bírók, hivatalnokok és kereskedők irodái számára épült, mára a világ egyik legrégebbi és leghíresebb művészeti gyűjteményét tartalmazza. Mintegy 50 teremben, kronologikus sorrendben láthatók a 13. századtól a 18. századig készült festmények.

Különlegesen gazdag festmény és antik szoborgyűjteménye. Az alkotások között Giotto, Simone Martini, Piero della Francesca, Beato Angelico, Filippo Lippi, Botticelli, Mantegna, Correggio, Leonardo, Raffaello, Michelangelo, Caravaggio művei sorakoznak. Német és flamand mesterek alkotásai - Dürer, Rembrandt, Rubens - ugyancsak megtekinthetők.

A gyűjtemény egyik leghíresebb alkotását a művészet iránt kevésbé érdeklődő közönség is ismerheti: Botticelli Vénusz születéséről van szó.

De három Leonardo da Vinci, egy Michelangelo, néhány Raffaello és sok Tiziano mű is látható az Arno folyó fölötti Ponte Vecchióra és a városra néző termekben.

Az Uffizi része a Corridoio Vasariano (Vasari-folyosó) is - tele értékes gobelinekkel és más műtárgyakkal, mely a Pitti-palotából kiindulva a Ponte Vecchión át vezet az Uffiziig, s onnan a Signoria (Nagyhercegség) épületéig, a Palazzo Vecchioig.

Nemrég az Uffiziben nyolc új termet nyitottak Caravaggio és a 17. század festői számára. A cinóber vörösre festett termek olyan mesterműveknek adnak otthont, mint Caravaggio Medusa című képe, illetve Annibale Carracci, Guido Reni, Rembrandt, Rubens, Van Dyck és Artemisia Gentileschi festményei. A galéria ezek mellett 2018-ban végre megnyitotta a nagyközönség előtt a Contini Bonacossi-gyűjteményt is, mely sok időn keresztül csak kérésre volt látható.

2021 decemberétől újra látogatható a Térképek terme, ahol a reneszánsz korabeli Toszkána térképe látható, és ahol Dario Argento olasz filmrendező A Stendhal-szindróma című 1966-os filmjének ikonikus jelenetét forgatta. A Terrazzo delle Carte Geografiche falain három, Toszkánát a 16. század végén ábrázoló térkép látható: az egyik Firenzét és környékét, a másik a frissen bekebelezett Sienát és környékét, a harmadik pedig Elba szigetét mutatja. A sziget térképe mellett a falra erősítve látható egy drágakőberakásos asztallap a livornói kikötő látképével. Ezek az első nagyméretű térképek Toszkánáról, összesen 1200 város és falu nevét írták fel rájuk arany betűkkel. 

Az Uffizi 2021-ben Olaszország leglátogatottabb múzeuma volt.

Uffizi alapítása

Látogatható a Mediciek híres folyosója

Teljes renováláson esett át, és 2024 december végétől látogatható a firenzei Vasari-folyosó.

A Vasari-folyosó (Corridoio Vasariano) az egykor a Mediciek lakóhelyéül szolgáló Pitti-palotát és a Palazzo Vecchiót köti össze az Uffizi Képtár termein keresztül.

Az Arno folyó feletti Ponte Vecchión is áthaladó, 960 méter hosszú folyosót eddig csak privát vezetés keretében lehetett látogatni, átlagosan egy éves előjegyzéssel. A folyosót 2016-ban biztonsági okokból lezárták, és megkezdődött az átfogó renoválás, amelynek keretében új világítást és légkondicionáló berendezést is beszereltek.

A Vasari-folyosó eredetileg arra szolgált, hogy a Medici család tagjai biztonságosan és észrevétlenül tudjanak mozogni a két rezidenciájuk között.

A mintegy 10 millió euróból eredeti egyszerűségében helyreállított látványosságot az Uffizi Képtár belépőjegyének 20 eurós kiegészítésével látogathatják az érdeklődők. A látogatók az Uffizi Szobrok és festmények galériáján keresztül lépnek be a folyosóra, majd miután végigsétáltak a Ponte Vecchio belsejében a Pitti-palotához, a Boboli-kertnél fejezik be útjukat.

Az Uffizi-képtárban korlátozni akarják a szelfizést

A firenzei Uffizi-képtár igazgatója bejelentette, hogy szigorú szabályozáson dolgoznak a múzeum termeiben szelfizők korlátozására, miután egy látogató fényképezkedés közben nekiesett egy festménynek, és megrongálta.

Simone Verde, aki 2024 januárjától vezeti a világ egyik leglátogatottabb képtárát, azt mondta, hogy véget akarnak vetni a képtárhoz és a kulturális örökséghez "nem illő magatartásformáknak".

Az igazgató a mobiltelefonokkal képeket készítő látogatókra utalt, akik egy-egy híres alkotás előtt saját magukat akarják megörökíteni.

Az Uffiziben nem tiltják a saját használatra készülő felvételeket, aminek következtében a képtár legismertebb festményei előtt hosszú sorokban várakoznak a szelfizők. A Corriere della Sera napilap beszámolója szerint Sandro Botticelli híres alkotása, a Vénusz születése megközelíthetetlen a szelfizők tömege miatt.

"Elég volt! A múzeumokba kizárólag a közösségi oldalaik megtöltése miatt járó látogatók problémát jelentenek" - mondta Simone Verde bejelentve, hogy korlátozáson dolgoznak a szelfizők megfékezésére.

A kérdés azt követően került napirendre, hogy egy negyven éves olasz férfi szelfizés közben nekiesett egy festménynek.

Az 1700-as évek művészetének szentelt ideiglenes kiállítás egyik festménye rongálódott meg, Anton Domenico Gabbiani alkotása, amely Ferdinando de’ Medici nagyherceget ábrázolja.

A látogató beállt a festmény elé, és a képen ábrázolt nagyherceg testtartását akarta utánozni, de megbotlott, valószínűleg a képet tartó pódium szegélyében.

A férfi ellen feljelentést tettek, a festményt restaurálni kell, és a kiállítást 2025. július 2-ig lezárták.

Az Uffizi-képtár közel 5,2 millió látogatóval tavaly a harmadik leglátogatottabb nem egyházi idegenforgalmi helyszín volt a Colosseum és a pompeji régészeti ásatások mögött.

A képtár korábbi igazgatójának ötlete volt 2020-ban, hogy a fiatalabb generációk múzeumba csábítása érdekében influenszereket hívott meg az Uffizibe, akik szabadon szelfizhettek a művészeti remekművek előtt. A legismertebb közöttük Chiara Ferragni volt, aki azonban fizetett a fotózásért, és a felvételeket látogatási időn kívül készítette.