» Olaszország » Lazio
A legenda szerint egy római kereskedőnek és a feleségének megjelent a Szűzanya, és azt kérte tőlük, építsenek neki templomot azon a helyen, amelyet másnap hó fog borítani. Így épült fel Róma egyik dombján a Santa Maria Maggiore-bazilika Havas Boldogasszony tiszteletére. A bazilikában temették el Ferenc pápát.
Hagyománynak számít, hogy az egyházfő a december 8-i ünnepnapon a belvárosban található Szűz Mária-szoborhoz látogat, és itt a hívők és turisták gyűrűjében Róma és a világ üdvösségéért imádkozik, majd virágkoszorút helyez el, amelyet tűzoltók tesznek a szobrot tartó 27 méter magas oszlop tetejére.
A szeplőtelen fogantatást IX. Piusz pápa emelte dogmává 1854. december 8-án. Azóta egyházi ünnepnek, és Olaszországban piros betűs állami ünnepnapnak számít. A Szűz Mária szobrával díszített kegyoszlopot ugyanabban az évben emelték a Spanyol-lépcső melletti téren. Az emelésben résztvevő tűzoltók 1923 óta koszorút helyeznek el a kegyoszlopnál, 1958 óta pedig az ünnepnapon a pápák is ellátogatnak a szoborhoz.
Madonna della Neve - augusztus 5.
A Madonna della Neve (a hóesés csodája) évente megrendezett esemény, amelynek eredete Kr. e. 358-ra nyúlik vissza.
A város egyik legfontosabb római katolikus bazilikája, az impozáns Santa Maria Maggiore-templom előtt minden nyáron megrendezett Madonna della Neve szerencsehozó ünnepén lelkesen vesznek részt hívők és világi bámészkodók egyaránt.
A város, a Vatikán és a kulturális minisztérium támogatásával megrendezett látványosság augusztus 5-én, 21.00 órakor van a Piazza di S. Maria Maggiore téren.
A hóesést és a fényjátékot hagyományosan a Carabinieri zenekar fellépése kíséri.
A 10.00 órai szentmisét a La Madonna della Neve tiszteletére, amelynek keretében a mennyezetről lehulló fehér virágszirmok záporoznak - ezt 17.00 órakor a vesperás alatt megismétlik - a hagyományoknak megfelelően augusztus 5-én a bazilikában tartják.
Mit jelképez a hóesés?
A legenda szerint egy IV. századi római házaspár a templomnak kívánta adományozni vagyonát, és isteni útmutatásért imádkozott.
A 352. év augusztus 4/5-én éjjel Szűz Mária látomásban jelent meg a házaspárnak, és azt mondta nekik, hogy egy csoda során feltárul a hely, ahol új templomot kell építeniük.
Ugyanazon az éjszakán - így szól a történet - csodás hóesés hullott Róma Esquiline negyedének egyik dombjára. Liberius pápa állítólag elutazott a hófödte helyszínre, és megrajzolta a tervezett templom körvonalait, amelynek építését a gazdag házaspár finanszírozta.
432-ben a bazilikát a Szűzanya tiszteletére szentelték fel. A templom ma is a kereszténység fontos zarándokhelye, és többek között IX. Kelemen pápa, V. Pál, IV. Miklós, Szent Jeromos és Gian Lorenzo Bernini művész végső nyughelyéül szolgál.
A Santa Maria Maggiore bazilikában található mozaik a csodálatos hóesést ábrázolja.
Bár a történetnek nincs történelmi alapja, az eseményt a mai napig minden évben megünneplik az égből hulló hószerű habok szürreális látványával.
Salus populi romani, Lukács evangélista festménye
A Cappella Paolina Borghesiana kápolnában látható Salus populi romani bizánci ikont (Szűz Mária festett képe, XII-XIII. század) a hagyomány szerint Szent Lukács festette.
Történelmileg ez a legfontosabb Mária-ikon Rómában, bár az évszázadok során a rajongása csökkent más szentképek, például az Örökké Segítő Szűzanya javára. Ennek ellenére legalább a 15. század óta csodatévő képként tisztelik, és később különösen a jezsuiták vették át, hogy a Szűzanya iránti tiszteletet a Szűzanya mozgalom révén terjesszék.
XII. Pius pápa volt az, aki előmozdította a tiszteletét. Valójában a kép számos ünnepség főszereplője volt, különösen Mária mennybevétele dogmájának 1950-es kihirdetése alkalmából. 1953-ban, az egyháztörténelem első Mária-évének előestéjén (a Szeplőtelen Fogantatás dogmájának századik évfordulóját ünnepelték) ünnepélyes körmenetben vitték végig Róma utcáin. 1954-ben a Szent Péter-bazilikában maga a pápa koronázta meg az ikont "a világ királynőjévé". Ma már eltávolították az ékszereket, a nyakláncot és a drága koronákat, amelyeket ez alkalommal helyeztek az alakra.
Mindazonáltal az ikon mindig is a pápák különleges áhítatának tárgya volt: 593-ban I. Gergely pápa körmenetben vitte a Mária-ikont, hogy véget vessen az akkor Rómában tomboló pestisjárványnak. 1571-ben V. Piusz pápa a lepantói csatában aratott győzelemért könyörgött az ikonhoz. 1837-ben XVI. Gergely pápa imádkozott hozzá, hogy véget vessen a kolerajárványnak. A pápai áhítat újabb példái: VI. Pál, II. János Pál, XVI. Benedek, aki több alkalommal is tisztelte a Salus populi romani-t.
Ferenc pápának különleges kapcsolata volt a római Szent Mária-bazilikával, ahová halála után szeretne temetkezni. Hivatali ideje alatt már több mint százszor látogatott el a templomba. Különösen nemzetközi utazások vagy kórházi tartózkodás előtt és után imádkozott a "Salus Populi Romani" Mária-ikon előtt, amelyet a rómaiak védőszentjének tartanak.
2020. március 15-én, a COVID-19 világjárvány közepén is imádkozott Ferenc pápa az ikon előtt, hogy könyörögjön az Olaszországot és a világot oly súlyosan sújtó járvány befejezéséért. 2020. március 27-én a Szent Péter térre vitte az ikont, hogy ismét könyörögjön a világjárvány befejezéséért; ezen a napon tetőzött a COVID-19 első hullámának napi halálesete Olaszországban, amely a következő naptól kezdve csökkenni kezdett.
Arnolfo di Cambio betleheme
A történelem első betlehemét, a szoborcsoportot 1288-ban IV. Miklós pápa rendelte meg a leleményes toszkán szobrásztól, aki Nicola Pisano műhelyében tökéletesítette tudását. Az egyszerű és elegáns alkotás öt márványfigurából áll: József, Mária a kis Jézussal a karjában, a bölcsek - kettő állva egy tömbben, egy pedig térdelve -, az ökör és a szamár.
A csodálatos kompozíciót a Santa Maria Maggiore-bazilikában található Sixtus-kápolnában őrzik, amely szimbolikusan a „Nyugat Betleheme” néven ismert, és Sancta Maria in Praesepium néven is ismert, mivel ott őrzik a kis Jézus bölcsőjének szent ereklyéit.
Francesco Mancini gyönyörű festménye
Francesco Mancini gyönyörű festménye a Születést ábrázolja. A meleg és magával ragadó színek és a jellegzetes barokk stílus jellemzi ezt az 1750-ből származó festményt: a Szent Család kifelé tekint, a szerény, szénával borított jászol lábánál pedig néhány pásztor imádkozik, köztük egy gyermek, aki a kis Jézust jelzi édesanyjának. Fent angyalok örömmel hirdetik az eseményt. A mű Jacopo Torriti csodálatos mozaikjai között kapott helyet az impozáns bazilika apszisában.
IX. Kelemen pápa síremléke
IX. Kelemen pápa / Giulio Rospigliosi (1600.01.28., Pistoia - 1669.12.09., Róma) a 238. pápa.
Giulio Rospigliosi néven Pistoia nemesi családjában született. A Seminario Romanón, majd a Pisai Egyetemen tanult a jezsuiták tanítványaként, 1623-ban teológiából, filozófiából, valamint kánon- és polgárjogból doktorált, ezután 1623 és 1625 között teológiát tanított. VIII. Orbánnal különösen szoros viszonyt alakított ki. Az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bíróságának referenseként szolgált egy ideig, 1644-ben címzetes érsekké, majd a Vatikánban püspökké szentelték fel. Spanyolország apostoli nunciusaként is szolgált 1644-től 1653-ig.
X. Ince pápa személyes ellenségének tartotta Giuliót, és csak a pápa halála után, 1653-ban tért vissza Rómába VII. Sándor pápa hívására, aki 1657-ben presbiter-bíborossá nevezte ki. A pápa halála után, 1667. június 20-án a konklávé pápának választotta, Szent Péter trónját elfoglalva a IX. Kelemen nevet választotta magának.
Pontifikátusa elején felvásárolta az összes gabonaellátást garantáló jogot (macinato), ezzel a pápa döntésétől függött a gabona és a kenyér ára. Hamar a legnépszerűbb pápa lett, a szegényeknek mindig bőséges adományt adott. Külpolitikájában a békére törekedett, segítette a függetlenedő Portugália egyházának újjászervezését, majd központi szerepet játszott az 1668-as aacheni béke aláírásában is. A kereszténység védelmében hadsereget küldött Magyarországra a törökök ellen, Krétát pedig anyagilag segítette a harcban, azonban az európai keresztény uralkodókat hiába kérte, hogy segítség Krétát, az elesett 1669-ben. Rajongott a művészetekért, őt tartják a római opera egyik meghonosítójának is, 1668-ban megnyitotta az első nyilvános operaházat Rómában.
1669. december 9-én halt meg, végrendelkezésében azt kívánta, hogy földi maradványait a Santa Maria Maggiore-bazilika padlója alá temessék el, és mindössze egy egyszerű felirat hirdesse nyughelyét. Utódja, X. Kelemen azonban pompás síremléket állíttatott neki.
Ferenc pápa nyughelye
Ferenc pápa végső nyughelye a római Santa Maria Maggiore-bazilikában kapott helyet – a síremlék egyszerű, méltóságteljes, és különlegességét az adja, hogy a Liguriából származó kőből készült, abból a régióból, ahonnan a pápa olasz nagyszülei is származnak. A síron csupán ennyi olvasható: „Franciscus”, valamint látható rajta a pápa mellkeresztjének másolata is.
A sír a bazilika oldalhajójának egyik fülkéjében található, közel Szent Ferenc oltárához, a Pauline-kápolna és a Sforza-kápolna között. Rolandas Makrickas bíboros, a bazilika társprímása egy televíziós interjúban mesélte el, hogy Ferenc pápa kívánsága volt, hogy a nagyszülei földjéről származó kőből készüljön a síremléke – Liguria palaköve így vált örökre a pápai örökség részévé.
Cogorno, ez a festői ligur kisváros nemcsak az egyházfő családfáján kapott helyet: itt emléktábla őrzi dédapja, Vincenzo Sivori nevét, aki a 19. században vándorolt ki Argentínába. Itt alapított családot, amelynek egyik ága Ferenc pápa édesanyja, Regina Maria Sivori által folytatódott.
A pala, amelyből a sír készült, nem a fényűzés köve – ahogyan azt Franca Garbaino, a Ligur Palarégió elnöke is hangsúlyozta. „Nem nemesi kő, hanem a nép köve. Melegséget ad.” A régió 18 bányájából és 12 cégéből álló közösség már vállalta is, hogy elkészítik azokat a kőtáblákat, amelyek elkísérik a pápát az örökkévalóságba.
Cogorno már Ferenc pápa előtt is kötődött az egyház történetéhez: innen származott IV. Incze és V. Adorján pápa is. Ez a kisváros ezzel a váratlan, mégis szívhez szóló ajándékkal mintha csak Ferenc pápa életfilozófiáját idézné meg: egyszerű, emberközeli, őszinte. Egészen az utolsó útjáig.
Rendkívüli biztonsági zóna lesz a Santa Maria Maggiore-bazilika Ferenc pápa sírja miatt
Rendkívüli biztonsági övezetté alakítják át a Santa Maria Maggiore-bazilikát és környékét a Ferenc pápa sírját látogató zarándokok védelme érdekében.
Rómában már második Szent Péter-bazilikának és második Vatikánnak keresztelték át a Santa Maria Maggiorét a vasárnap óta sorban álló hívek miatt. A Ferenc pápa temetését követő első napon mintegy hetvenezren, hétfőn pedig több mint negyvenezren látogattak el az elhunyt egyházfő sírjához. Kedden ismét reggel hét órakor nyitottak, és este fél nyolcig tartanak nyitva. Korábban a bazilika napi látogatói száma átlagban háromezer körül volt.
A hatóságok számításai szerint a május elsejét követő hosszú hétvége után csökkeni fog a sorban állók száma, de nyáron ismét megemelkedhet, és az egész mostani jubileumi szentévben magas maradhat.
A Santa Maria Maggiore-bazilika a Rómába érkező zarándokok egyik kiemelt célpontjává válhat Ferenc pápa sírja miatt
- hangoztatta Lamberto Giannini római prefektus.
Már vasárnaptól megerősítették a biztonsági intézkedéseket, amelyek egyelőre csak a bazilikánál sorban állók útvonalára vonatkoznak. A következő hetekben viszont a bazilikát övező egész városnegyedben, az Esquilino-dombról elnevezett kerületben új biztonsági rendszert vezetnek be, amelynek első szigorításai keddtől léptek életbe.
A Santa Maria Maggiore-bazilika a város egyik legforgalmasabb pontján található, az ország legnagyobb vasútállomása, a Termini-pályaudvar szomszédságában, ahol két metróvonal találkozik és tucatnyi autóbusz végállomása van. A Termini térségében naponta félmillió ember halad át.
A Santa Maria Maggiorét lakóépületek, iskolák, szupermarketek, szállodák övezik. A közelben áll a belügyminisztérium épülete is. A bazilika előtti tér forgalmi csomópontnak számít, így teljesen mások a biztonsági feltételek, mint a Vatikánhoz tartozó, sokkal tágasabb Szent Péter téren, amely könnyen lezárható.
A hatóságok terve szerint a Santa Maria Maggiore egész térségét rendkívüli biztonsági zónává alakítják át. Növelik a rendőrök számát, és ahol lehet, gyalogosövezetet hoznak létre, helyet biztosítva elsősegélypontoknak is.
A környékbeliek aggódnak a már eddig is nagy közlekedési káosz rosszabbodása miatt, de örülnek a fokozott hatósági jelenlétnek, mivel a pályaudvar közelsége miatt az utcákon sok volt a tolvaj, a kábítószerárus és a hajléktalan.
Az oldalon felhasznált képek forrásai:
: (c) hetedhetorszag.hu
: (c) hetedhetorszag.hu
: (c) hetedhetorszag.hu
A bölcső ereklyetartója: (c) hetedhetorszag.hu
IX. Pius: (C) hetedhetorszag.hu
Cappella Paolina Borghesiana, Salus populi romani ikonja, a Szűz Mária festett, orientalizáló római típusú képe (XII-XIII. század) : (C) hetedhetorszag.hu
Salus populi romani : (c) hetedhetorszag.hu
Sixtus-kápolna: (c) hetedhetorszag.hu
: (c) hetedhetorszag.hu
: (c) hetedhetorszag.hu
: (c) hetedhetorszag.hu
A bölcső ereklyetartója: (c) hetedhetorszag.hu
IX. Pius: (C) hetedhetorszag.hu
Cappella Paolina Borghesiana, Salus populi romani ikonja, a Szűz Mária festett, orientalizáló római típusú képe (XII-XIII. század) : (C) hetedhetorszag.hu
Salus populi romani : (c) hetedhetorszag.hu
Sixtus-kápolna: (c) hetedhetorszag.hu
|
Értékeld te is!