Templomok völgye Agrigentóban

Az itt található ókori templomok a mai Görögország területén kívül eső legnagyobb és legjobban megőrzött ókori görög emlékek közé tartoznak. 1997 óta a Világörökség része.

Agrigento az ókori görög Akragasz (latinul Agrigentum) város helyén fekszik. A i.e. 582-580 közötti időben alapították a Gela városából érkező görög telepesek. Akragasz gyorsan fejlődő város volt, és az ókori Görögország leggazdagabb és leghíresebb gyarmatává lett.

Róma i.e. 210-ben elfoglalta és a neve Agrigentum lett, lakói Julius Caesar halála után megkapták a római polgárjogot. A Római Birodalom bukása után a Bizánci Birodalom része lett. 828-ban a szaracénok elfoglalták, a város új neve Kerkent lett. Ebből származik szicíliai elnevezése, a "Girgenti", amely 1927-ig maradt érvényben. Ekkor Mussolini úgy döntött, hogy a latin elnevezés olaszosított változatát teszi meg a város hivatalos nevévé.

Ma az egy főre jutó jövedelem alapján Agrigento Olaszország egyik legszegényebb városa.

Templomok Völgye

Az ősi Akragasz nagy területen feküdt, egy részét még máig sem tárták fel. Az ősi város déli részén hét dór stílusban épült görög templom látható, amiket a Kr. E. 5. és 6. század között építettek. Néhány a mai Görögország területén kívül eső legnagyobb és legjobban megőrzött ókori görög emlékek közé tartozik. A terület 1997 óta a Világörökség része.

Két olyan épület maradt meg a legjobban, amelyeket Héra és Concordia istennőknek szenteltek. A Concordiának szentelt templom 597-ben keresztény templommá alakították át. A környező területet a korai keresztények katakombaként használták, a kriptákat a sziklákból vájták ki.

A többi templom már nincs ilyen jó állapotban, mivel számos földrengés rongálta meg őket, és köveiket is előszeretettel használták fel későbbi építkezésekhez. A legnagyobb közülük Zeusz temploma, amelyet a himérai csata (i.e. 480) emlékére állítottak, és a valaha épült legnagyobb dór templomnak tartják. Annak ellenére, hogy használatban volt, láthatóan sohasem fejezték be, és a munkálatokat a karthágóiak i.e. 406-os inváziója után abbahagyták. A 18. században a templom maradványaiból sok követ elszállítottak és fölhasználtak Porto Empedocle kikötőjének építésénél is.

Héphaisztosz, Héraklész és Aszklépiosz tiszteletére is építettek templomokat. Démétérnek és Perszephonénak is van itt szentélye.

Számos egyéb hellén és római lelet is található a város környékén. Ezek között egy, a hellenisztikus kor előtti barlang Démétér temploma mellett helyezkedik el, a San Biagio temploma alatt.

A környéken feltártak egy görög-római települést is.

Agrigento városában található régészeti múzeumban állították ki az ókori város leleteit.

Hatalmas Atlasz-szobor

A kolosszális Atlasz-szobrot, amely évszázadokig az ókori romok között feküdt eltemetve, 20 éves kutatási és restaurálási projektet követően rekonstruálták, hogy elfoglalja méltó helyét a szicíliai Agrigento görög templomai között.

A Kr. e. 5. századból származó, 8 méter magas szobor egyike volt annak a közel 38 szobornak, amelyek a Zeusz-templomot díszítették, amelyet a valaha épült legnagyobb dór templomnak tartanak, annak ellenére, hogy soha nem fejezték be.

Az Atlasz-szobor maradványait 1812-ben találta meg a brit Charles R. Cockerell, amikor a görög templom romjait próbálta meg feltárni. Cockerell később a szobor többi darabját is azonosította. Most egy 20 éves kutatómunka után rakták össze megint a szobrot, amit bárki megnézhet a szicíliai Agrigentóban található Templomok völgyében.