A svájci házaspár magángyűjteménye 1990-ig nagyrészt ismeretlen volt. Aztán a gyáros házaspár villáját múzeummá alakították át, és a műalkotások nyilvánosan megtekinthetővé váltak.
Sidney Brown (1865–1941), a BBC (Brown, Boveri und Cie.) elektrotechnikai vállalat műszaki igazgatója, később igazgatósági tagja, amelyet testvére, Charles alapított, és Jenny Sulzer-Brown (1871–1968), egy winterthuri iparmágnás család sarja, nászútjukon vásárolták meg első festményüket. Kezdetben gyűjtői szenvedélyüket még a müncheni szecesszió köré csoportosuló művészet határozta meg. 1908-tól, egy párizsi látogatás után, ez a francia impresszionizmus felé fordult.
A házaspár „hatalmas összegeket költött” arra, hogy Claude Monet, Camille Pissarro vagy Paul Gauguin műveit megvásárolja szecessziós villájához.
Mindannyian olyan művészek voltak, akik akkoriban még alig kaptak figyelmet Svájcban. Így például Paul Cézanne csendélete, a „Őszibarackok, kancsó és személy” volt az első festménye, amely a Svájci Államszövetségbe került. A Brown házaspár különös figyelmet fordított Pierre-Auguste Renoir műveire.
A Langmatt Múzeum 2026 tavaszán nyitja meg újra kapuit.
Lenyűgöző műalkotások a gyűjteményben: például a „Jégtáblák alkonyatkor”, amelyet Monet 1893-ban, csengő hidegben festett meg a szabadban, hogy megörökítse a különleges fényhatást. Vagy Gauguin „Csendélet gyümölcstállal és citromokkal” című műve: a 1909-ben megvásárolt kép a Brown-gyűjteménybe korán bekerült francia modern műalkotások közé tartozik.
|
Értékeld te is!