Bouzov vár

A Bouzov várat a 14. században építették azzal a céllal, hogy megfigyeljék az Olomouc-tól Loštice- ig tartó kereskedelmi utat.

Bouzov Morvaország egyik legfestőibb középkori vára, amely soha nem vált romba – ma a Német Lovagrend egykori rezidenciájaként fogadja a látogatókat.

A vár első említései a 13. század végéről, 14. század elejéről származnak, amikor még határőrző erődítményként és védelmi bástyaként funkcionált. A hagyomány szerint itt született 1420-ban Podjebrád György, aki később Csehország királya lett. A várat 1558-ban tűzvész pusztította, majd a birtokosok sora – morva nemesek, cseh és német arisztokraták – során fokozatosan reneszánsz stílusúvá alakult át.

1696-ban a Német Lovagrend nagymestere, Pfalz-Neuburgi Ferenc Lajos vásárolta meg a birtokot, és a vár egészen 1939-ig, illetve az első világháború végéig a lovagrend tulajdonában maradt. A vár mai, mesébe illő megjelenését a 19-20. század fordulóján, Jenő Habsburg főherceg (a lovagrend akkori nagymestere) megbízásából végzett grandiózus neogótikus átépítésnek köszönheti – a müncheni Georg von Hauberrisser tervei alapján, aki München és Saarbrücken városházáinak is tervezője volt. A hosszú felújítás célja kifejezetten az volt, hogy a vár egy részét megnyissák a nagyközönség előtt.

A második világháború alatt a németek foglalták el, itt állomásozott az az SS-egység is, amely felelős volt a közeli Javoříčko falu 1945-ös elpusztításáért. A háború után csehszlovák állami tulajdonba került; a Német Lovagrend több alkalommal, legutóbb 2016-ban próbálta visszaszerezni, sikertelenül. Ma két látogatható körsétán fedezhető fel a lovagterem, a gótikus boltívekkel megmaradt fegyverterem, a berendezett lakószobák és a neogótikus kápolna a lovagrend nagymestereinek 1395–1515 közötti síremlékeivel – a festői díszletek miatt számos cseh mesefilm és nemzetközi produkció is itt forgatott.