Sainte-Chapelle

A templomban 13. századi színes üvegablakok lenyűgöző sokasága látható. IX. Lajos a Szentföldről hazahozott ereklyéknek építette meg a Sainte-Chapelle-t Párizsban.

Sainte-Chapelle

Párizs egyik legimpozánsabb temploma: a Sainte-Chapelle mindössze néhány méterre található a Notre-Dame-tól, de viszonylag ismeretlen.

Amikor a napfény beesik a Sainte-Chapelle több mint 1000 ólomüveg ablakán, olyan, mintha egy kaleidoszkópba néznénk: a színek, minták és formák valóságos tűzijátékká olvadnak össze – ez szinte túlvilági látvány.

A Sainte-Chapelle IX. Lajos egykori francia király palotakápolnája. 1244 és 1248 között épült, és a király vallási ereklyéinek tárházaként szolgált. A hagyomány szerint IX. Lajos megszerezte Krisztus töviskoronáját, a Szent Kereszt egy darabját és a Szent Lándzsa hegyét.

A francia forradalom idején a templomot kifosztották, súlyosan megsérült a tűz, és bontásra ítélték – de szerencsére a 19. században úgy döntöttek, hogy inkább restaurálják, és kicserélik a sérült ablakokat. Az 1113 eredeti ólomüvegből 720-at ma is megőriztek.

Minden információ a látogatáshoz:

Cím: Boulevard du Palais 10, Île de la Cité, 75001 Párizs. A Sainte-Chapelle a Palais des Justices udvarán található, így biztonsági ellenőrzések vannak a kapuknál.

Útvonalterv: A Sainte-Chapelle az Île de la Cité-n található, mindössze tíz perces sétára a Notre-Dame-tól. A szigetet számos híd köti össze a városközponttal, köztük a híres Pont Neuf. A legközelebbi metróállomások a Cité (4-es vonal) és a Châtelet (1-es, 7-es, 11-es, 14-es vonalak), valamint a Saint-Michel (RER B és C).

Nyitva tartás: A Sainte-Chapelle mindennap 9-19 óráig tart nyitva. áprilistól szeptember végéig, valamint 9-17 óráig október és március között.

Belépő: A jegyek ára személyenként 13 euró, a 26 éven aluliak ingyenes. Ha nem szeretne sorban állni, érdemes előre lefoglalni a jegyét online. Tippünk: A belépés ingyenes január, február, március, november és december első vasárnapján. Ugyanez vonatkozik az Európai Örökség Napjaira is, amelyekre minden év szeptemberében kerül sor – 2025-ben szeptember 19. és 21. között.

IX. Lajos

A gyerekkorában trónra kerülő IX. Lajos vallási neveltetése részben anyjának, Kasztíliai Blankának köszönhető, részben magának a történelmi helyzetnek, a Lajos apja által épp ekkor győzelemre vitt albigens keresztes háborúnak, illetve az ennek nyomán felemelkedő koldulórendeknek. A kormányzást 1235-től a régensként mellette uralkodó anyjától saját kezébe vevő Lajos – nyilván nem függetlenül az udvarban levő koldulórendi gyóntatók és egyetemi doktorok hatásától – törvényhozásában nagy figyelmet szentel a vallási kérdéseknek. A más hitűek kereszténységre térítésének céljából koldulórendi misszionáriusokat küld a mongol udvarba (Wilhelmus de Rubruk). Elrendeli a királyságában élő zsidók erőszakos áttérítését vagy kiűzését és 1242-ben szekérszámra égetteti el a királysága területén összegyűjtött Talmud példányokat. 1244-ben felveszi a keresztet és Egyiptomba megy keresztes hadjáratra. Vállalkozása kudarccal végződik, 1249-ben fogságba esik, ahonnan csak hatalmas váltságdíj fejében szabadul ki.

A Szentföldről 1254-ben hazatérve nagy hatást gyakorol rá egy spirituális ferences próféta: Hugues de Digne. Sorra kiadott rendeleteiben (ordonnance) számos olyan elemet figyelhetünk meg, ami a hatalom gyakorlására vonatkozó koldulórendi ideálokra vezethető vissza. Ilyen a (zsidó és lombard) uzsorások elleni fellépés, a káromkodás, a feudális magánháborúk, a bírósági párbaj tilalma. Megreformálta az igazságszolgáltatást, szabályozta a párizsi céhek működését (Livre des métiers), rendszeresen összehívta a parlamentet. Az új vallásosságot hirdeti, hogy a király rendszeresen jótékonykodik, előszeretettel gyakorolja a francia „királyi csodát” a scrofulum (görvélykór) betegségében szenvedők kézrátétellel történő gyógyítását.

A Szentföldről hazahozott ereklyéknek megépítteti Párizsban a Sainte-Chapelle-t, s emellett anyjával együtt számos kolostort alapít: a „családi” monostor a ciszterci Royaumont lett; kolostorba vonuló Izabella húga számára alapította Longchamp klarissza monostorát. Saját gyerekeinek neveléséért a népszerű Domonkos-rendi enciklopédista, Vincent de Beauvais volt felelős (aki erről De eruditione filiorum nobilium címmel külön királytükörszerű traktátust írt), de hozzászólt a gyerekek neveléséhez az udvarában a ferences Robert de Blois is. Lajost nemcsak koldulórendi gyóntatói látták el tanácsokkal, de eljutottak hozzá a királyi hatalom működéséről író teológusok – így Aquinói Szent Tamás – erről szóló nézetei is. Ennek a koldulórendi befolyástól átitatott (ugyanakkor a gazdasági és hatalmi sikereket sem nélkülöző) királyságnak méltó befejezése lett IX. Lajos második keresztes hadjárata, melynek során, 1270-ben Tuniszban lelte a halálát.

Pierre Montreuilnek, a Sainte-Chapelle építőjének sírfeliratán a doctor lathomus megnevezés áll.