Kastoria

Kasztória (görögül: Καστοριά) Görögország Nyugat-Makedónia régiójában fekvő festői tóparti város, amely közel nyolcvan bizánci templomával, gazdag prémkereskedelmével és lenyűgöző Oresztiász-tavi környezetével az ország egyik legegyedibb turisztikai célpontja.

Kasztória az Oresztiász-tó nyugati partján, a Grammosz és Vici hegyek övezte völgyben helyezkedik el, egy szűk félszigeten, amelynek három oldalát víz veszi körül. A város Nyugat-Makedónia régiójában, a tó nyugati partján kinyúló félszigeten található, mészkőhegyekkel körülvett völgyben.

Az antik korban Celetrum névvel ismert települést Kr. e. 200-ban a rómaiak foglalták el. A 6. századi bizánci történetíró, Prokopiosz szerint a helyet később Justinianopolisznak nevezték; 1083-ban Normann Róbert Guiscard foglalta el; a 12. században az epiruszi despotátus és a nikai bizánci császárok között folyt érte a harc, 1331 és 1380 között a szerbek kezén volt, majd 1385 körül az Oszmán Birodalom szerezte meg, egészen 1912-ig

A 9–14. század között a város egyedülálló vallási központtá alakult: több mint hetven bizánci és posztbizánci templom épült, amelyek sűrű városi szövetet alkotva Kasztória kulturális örökségének alapját képezik, és „múzeumvárossá" tették a települést.Eredetileg 72 bizánci és középkori temploma volt, amelyből 54 maradt fenn gyönyörű freskóival együtt. A legismertebb templomok közé tartozik a Panagia Koumbelidiki egyedi kupolaszerkezetével és freskóival, valamint az Agiosz Sztefanosz részletes falfestményeivel. A félsziget körüli sétán érinteni lehet a Mavriotissza-kolostort is, amelynek két fennmaradt temploma a 11., illetve a 14. századból való, és jól megőrzött freskókat rejt.

A prémkereskedelem globalizációja a 17–18. században következett be: a helyi mesterek bővíteni kezdték piacaikat, és kereskedelmi útvonalakat hoztak létre Bécs, Lipcse, Konstantinápoly és Oroszország felé; a beáramló külföldi tőke virágzóvá tette a várost az oszmán uralom alatt is, gazdag kereskedőréteget formálva. A prémkereskedelem legalább a 14. századig nyúlik vissza, amikor a város a bizánci udvari méltóságok palástjainak hermelin-bélését szállította.

Az éves Kasztóriai Prémvásár máig a városba vonzza a látogatókat és vevőket a világ minden tájáról.

A városképet a 17–18. századi gazdag prémkereskedők által emelt archontika-paloták (kőmánsziók) határozzák meg. A Doltso negyed Kasztória óvárosának szíve, jellegzetes kavicskő utcáival és a 17–18. századból fennmaradt, jól megőrzött palotáival.A Dexameni téren álló Bizánci Múzeumban több mint 700 figyelemre méltó alkotás – ikonok, falfestmények és szobrok – tekinthető meg. A városban a Néprajzi Múzeum is megér egy hosszabb látogatást, amelyet az Aivazi-palota épülete tesz különlegessé. A közelben található egy húszmillió éves fosszilis erdő trópusi és szubtrópusi növényekkel, pálmatörzsekkel és tengeri fosszíliákkal. A Dispilio szabadtéri múzeumban egy őskori tóparti település rekonstrukciója látható, ahol Európa legrégebbi ismert írott dokumentumát fedezték fel.

Kasztória szerepel az UNESCO Világörökségi Várományos Listáján is, ami nemzetközi szinten is elismeri kulturális és történelmi jelentőségét.