» Horvátország

» Horvátország » » Isztria


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Horvátország nemzeti parkjai.

Plitvicei-tavak

A Plitvicei-tavak Nemzeti Park egy különleges geológiai és hidrogeológiai mészkő képződmény. A Plitvicei-tórendszert 1949-ben nyilvánították nemzeti parkká. Ez a legnagyobb, legrégebbi és leglátogatottabb horvát nemzeti park, amely tulajdonképpen egy erdővel borított hegyes vidék, melyben a 16 kisebb-nagyobb, türkizkék színű tó füzére helyezkedik el. A tavakat, melyeket kisebb folyók és patakok vize táplál, vízlépcsők és zuhatagok kötik össze.

A park és egyben egész Horvátország legnagyobb zuhataga a 78 méteres Veliki slap, amely magasságán túl abban is különbözik a többi vízeséstől, hogy létét a meredek sziklába mélyen belevájódó pataknak köszönheti, míg a többi vízesések a tavak vizeiből táplálkoznak.

A park legkülönlegesebb képződményei a mésztufa gátak, melyek mint egy tízezer évvel ezelőtt keletkeztek.
Kiterjedt erdő-populációk, különleges természeti szépségű tavak és a zuhatagok, gazdag növény- és állatvilág, friss hegyi levegő, az őszi színek orgiája, az erdei ösvények és fapallosok, valamint sok más elem képezi a részét annak a megismételhetetlen természeti egységnek, melyet az UNESCO 1979-ben, a világon az elsők között vett fel a Világörökségi listára.

A Plitvicei-tavak területén található a Korana-folyó forrása, mely a tavakból táplálkozik. A Plitvicei-tavak azonban nem csupán vízben, de erdőkben is gazdag, melyekben az Európában élő három nagytestű ragadozó - a barna medve, a hiúz és farkas – is megtalálható. A helyi erdők az Európa ezen részének tősgyökös növényzetében – mint például a nyalábcsengőke, vagy a gyilkos boglárka - is gazdagok. Az endemikus fajok csupán egy részét képezik a növényfajok gazdag populációjának, melyből 1146 fajta – köztük 44 Horvátországban védett faj – képviselteti magát. 

A Plitvicei-tavak turizmusának kezdetei 1861-ig nyúlnak vissza, tavaly rekordszámú, több mint egymillió látogatót regisztráltak.

A Nemzeti Park területe 29 685 hektár, ebből 200 hektárt tesznek ki a tavak, illetve 13 320 hektárt az erdők, míg a fennmaradó részeken mezők és egyéb területek sorjáznak.

www.np-plitvicka-jezera.hr

Paklenica

A Paklenicát 1949-ben, alig pár hónappal a Plitvicei-tavak nemzeti parkká nyilvánítása után nevezték ki nemzeti parkká. A 96 négyzetkilométernyi terület legkülönlegesebb természeti képződményei az erdők, ugyan is a Velebit-hegység gyakorlatilag erdőtlen déli részében lévő Paklenicában egy különösen dús erdő-poluláció van jelen, melynek legjelentősebb tagja a feketefenyő erdő. A Paklenica egyébként a fekete fenyőből nyert gyantáról (Paklina), kapta a nevét. A gemorfológiai képződmények közül a Mala és a Velika Paklenica szurdokai a legérdekesebbek és leglenyűgözőbbek, melyek mélyen belehasítanak a hegy gyomrába. A Paklenicát évente mint egy 100 000 látogató keresi fel, közülük a legtöbben a hegymászók, akik tavasztól egészen őszig tünedeznek fel a Paklenica szirtjein, különösképpen Horvátország legtekintélyesebb sziklaképződményén, a 712 m magas Anića kuk-on.

A nemzeti parkban több barlang és üreg is van, melyek közül a legismertebb és egyben legnagyobb a Velika Paklenica szurdoka feletti Manita peć, illetve a Velika és Mala Paklenica kanyonjai között elhelyezkedő Jama Vodarica. 
A park növényvilágának gazdagsága az eddig 1000-féle regisztrált növény fajban és alfajban ölt testet, melyek közül 79 endemikus fajta.

A Paklenica különféle élőhelyei és a szintkülönbségek változatos állatvilágnak adnak otthont. A park területén 230 fajta madár, 53 fajta emlős, 31 fajta kétéltű és csúszómászó, valamint 11 fajta kígyó honos.

www.paklenica.hr

Risnjak

A Risnjak Nemzeti Park Nyugat-Horvátország legerdősebb részében, a Gorski kotarban helyezkedik el, légvonalban alig 15 kilométernyire a tengertől, Rijeka és a kvarneri tengerpart hátországában. 

A Risnjak hegymasszívumot 1953-ban nyilvánították nemzeti parkká. A park kezdeti 3014 hektárnyi területét 1997-ben összesen 6350 hektárnyi területre terjesztették ki, melynek köszönhetően a Risnjak-hegység középső részén túl a Snježnik-hegységet és a Kupa-folyó forrását, valamint annak felső folyását is magában foglalja. 

A park területe kész részre oszlik: egyik fele szigorú, míg másik fele mérsékelt védettség alatt áll. Összterületéből mint egy 4300 hektár szigorúan védett, ahol kizárólag a természet erői munkálkodhatnak. A park szűkebb sávjában nagy számban találhatók különleges szépségű természeti képződmények, melyeknek a park a magas fokú védettségét is köszönheti.

A lenyűgöző Risnjak-hegység égre meredő, a legnagyobb csúcsokat képviselő kopár szikláinak fehérségével dominánsan magasodik a gorani erdők zöldje felett. A kőmeredélyek koronája az 1528 méteres Veliki Risnjak, Horvátország egyik legszebb kilátóhelye, amelyről végtelen panoráma nyílik a Kvarner-öbölre, a Kamniki- és a Julija-Alpokra, a Slovenski Snežnikre, a Klekre, a Bjelolasicára, a Velebitre…

A közvetlenül a Risnjak csúcsa alatti gyönyörű Šloserova mezőn lévő Dr. Josip Schlosser Klekovski turistaházban pihenhetünk meg, amely május elejétől október végéig tart nyitva és 43 főt tud fogadni.

A Kupa-folyó forrása, amely a mészkő megannyi eleddig fel nem tár titkai közé tartozik, Horvátország egyik legnagyobb, legkiterjedtebb és legmélyebb forrása. A tengerszint feletti 321 m-es magasságon a víztömeg egy türkizkék színű kisebb tavat formált. A Kupa-folyó felső folyásvidéke, amely a park határain belül helyezkedik el, a pillangók csodálatos völgyeként híresült el, mivel területén nem kevesebb, mint 69 lepkefajt regisztráltak. A Risnjak Nemzeti Park gazdag állatvilágát tanúsítja az is, hogy területén nagyszámú emlőspopuláció él, melyek között az Európában élő három nagytestű emlősállat - a medve, a farkas és a hiúz – illetve 114 madárfaj is megtalálható.

A Risnjak valamelyest magasabb csúcsától észak-nyugatra emelkedő Snježnik-hegy gazdag növénytakarója okán jelentős. A Snježnik1506 méteres köves csúcsát karéjozó virágos erdei rétekről csodás kilátás tárul a szemünk elé.
A Risnjak hegycsúcsain felül a természet szerelmeseinek különösképpen ajánlott a 4,2 km hosszú, és 23 információs táblával ellátott Leska-tanösvény, a Lazac és Šegina erdei rétek, valamint az eredeti állapotában megmaradt erdő bejárása.

www.risnjak.hr

Mljet

A Mljet Nemzeti Park az Adriai-tenger legrégebbi nemzeti parkja, amely a sziget északnyugati harmadát foglalja el. A park 5375 hektáros területe egy szárazföldi részből, és az azt övező tengerből áll. A területet 1960 novemberében nevezték ki nemzeti parkká, a tengeri részt pedig 1997-ben csatolták hozzá. A különleges – az illír korszaktól a római császárságon és a Dubrovniki Köztársaságon át számos korból származó – műemlékek mellett a sziget elsősorban különleges, „édes-sós” vizű tavai és gazdag növényvilága miatt kapta meg a nemzeti parki címet, illetve a különleges panorámája miatt: a park területéről ugyan is nagyszerűen rálátni a sziklákkal és zátonyokkal tarkított partvidékre, és a mindig zöldellő környékbeli dombokra, amelyek meredeken magasodnak a tenger színe fölé, elrejtve a mészkősziklákkal borított mezőket és a kőházakból épült ősi településeket. 

A szigeten található sóstórendszer is lenyűgöző. Egy egyedülálló földrajzi és oceanográfiai jelenségről van szó, amely nemcsak hazai, hanem világszinten is unikumnak számít. A Veliko jezero és a Malo jezero tavak felfedezetlen titkaik sokaságával már évtizedek óta vonzzák a természettudósokat és más érdeklődőket – főként az érintetlen természetet kedvelő turistákat. A nyílt tenger felőli részen a tenger benyúlik a sziget testébe; ez alkotja a Veliko jezerót, majd egy még szűkebb csatornán (kanal Soline) ömlik át, feltöltve a Malo jezero medrét. Jóllehet valójában a tenger részeiről beszélünk, ránézésre mégis úgy fest, mintha két tóval lenne dolgunk, ezért is kapták ezt a nevet.

Mljet szigete szépen fejlett, dús, őshonos fenyőerdő-takaróval büszkélkedhet. Régen a Földközi-tenger partjait mindenütt ilyen erdő fedte, de mára már kevés helyen maradt meg eredeti formájában. A szigetet buja növényzete miatt az ókorban zöld szigetnek nevezték el. 

A Veliko jezero mellett még egy érdekes természeti, kulturális és idegenforgalmi különlegesség várja a látogatókat: a festői Sveta Marija-sziget, a 12. században épített egykori templommal és bencés kolostorral. Különleges szépsége és az erős vallásos és kulturális atmoszférája okán az apró sziget Mljet és a nemzet park sajátos szimbóluma lett. A helyiek manapság inkább Melita néven emlegetik, a régi kolostorépületben működött, hasonló nevű szálloda és étterem után.
Mljet vizei a mediterrán barátfókák kedvenc tartózkodási helye. Jacques Cousteau, a híres francia tengerkutató negyven évvel ezelőtt, egy mljeti merülését követően azt mondta, hogy az itteni tenger a világ legtisztább tengerszakaszainak egyike.

A Mljet Nemzeti Park Dubrovnikból menetrendszerinti hajójárattal, Korčuláról, Hvarról és Splitből pedig a sok-sok turistahajó egyikével közelíthető meg. A hajók többnyire a Polače és Sobra kikötőkben állnak meg. Polače és Pomena falut gyalogutak kötik össze a tavakkal.

www.np-mljet.hr

Kornati

A horvát Adria középső részében elhelyezkedő Kornati egy különálló és sok tekintetben különleges szigetcsoport. Kivételes tájrajzi szépsége, érdekes geomorfológiája, szigetvonalának páratlan tagoltsága és a tengeri ökorendszer gazdag biocönózisai miatt a kornati tengerterület nagyobb részét 1980-ban nyilvánították nemzeti parkká.

A Kornati Nemzeti Park területe kb. 220 km2, és 89 kisebb-nagyobb szigetet és kliffet foglal magába. A Kornati szigetek földjeinek 90 százalékban a Murter-szigeten élők a tulajdonosai.

A park bővelkedik természeti és kulturális különlegességekben. Legnevezetesebb képződményei az ún. „koronák”, a kornati szigetek nyílt tenger felé néző függőleges sziklameredélyei, melyek valójában az Isztriától a Közép-Dalmáciáig terjedő nagy tektonikus árok kőlemezei.
A Kornati bővelkedik szép kilátóhelyekben, melyek közül a legmagasabban fekvő és leglenyűgözőbb a Kornat-szigeti Metlina.

A kornati „koronák” tenger alatti világ egy külön történet, amely mindenkit elvarázsol. A nemzeti park területén hét merülési övezet van, melyekben csak a szervezett és engedéllyel rendelkező búvárcsoportok merülhetnek.
A Kornatit az idegenforgalmi kiadványokban joggal nevezik a hajósok paradicsomának, hiszen a 89 feledhetetlen kisebb-nagyobb sziget és kliff közötti hajós szlalomozás feledhetetlen élményt jelent.

A park területén lévő 20 egynéhány étteremben és vendéglőben finom helyi étkekeket, főleg tengeri specialitásokat és kornati báránysültet kínálnak.

A Kornatiban kizárólag a hajón éjszakázhatunk. A park területén csak az erre kijelölt 20 öbölben engedélyezett a horgonyzás. 

A Kornati szigetcsoport első „gyarmatosítói” az illírek voltak. Az általuk hátrahagyott apró négyszögletes települések arról tanúskodnak, hogy a szigetcsoport az őskorban is jelentősen lakott hely lehetett. A bizánci időkből maradt fenn a Kornati sokak szerint legmarkánsabb építménye, a Kornat-szigeti Tureta-erőd, amely a vélekedések szerint a 6. századból ered. Azt gondolják, hogy az akkoriban kevéssé biztonságos Adriai-tengeri hajózás felügyelete és ellenőrzése, azaz katonai célból épült. Szintén bizánci eredetű a Tureta-erőd lábánál lévő ókeresztény bazilika. A középkorból származik a megkapó Gospa od Tarca-templomocska. Szintén középkori eredetű látványosság egy sóraktár maradványa valamint egy sólepárló elsüllyedt hagyatéka a Lavsa-öbölben, minden valószínűség szerint a 14. század második feléből. A 16. század elején a Vela Panitula kis szigeten egy velencei várat építettek, melyben a kornati halászoktól szedték be az ún. haladót. A Kornatin a 19.- 20. század fordulóján volt a legintenzívebb a mezőgazdasági tevékenység. Ebből az időből maradtak ránk azok a szárazfal labirintusok is, melyek napjainkban a park területén lévő egyik legérdekesebb látványosságnak számítanak. 

www.kornati.hr

Brijuni

A sok által a „Földi paradicsom”-nak tartott Brijunit, a luxus és a csillogás szinonimáját 1983-ban nevezték ki nemzeti parknak. Az isztriai partoktól nyugatra, a Fažana nevű településsel átellenben fekvő, 14 kisebb-nagyobb szigetből álló szigetcsoport a hozzá tartozó tengeri övezettel kb. 34 négyzetkilométert tesz ki. Legnagyobb és legismertebb szigetei a Veliki Brijun és Mali Brijun. 

Egy legenda szerint az angyalok ezen a helyen gyűjtötték egybe az Édenkert maradványait, hogy azok a hullámok által védve ily módon maradjanak meg örök mementóként az emberiség számára.

A szigetcsoport gazdag múlttal rendelkezik; az itt letelepedett népek több kultúrtörténeti nevezetességet is ránk hagytak. Ezek egyike a Kastrum nevű szabályos alaprajzú ősi település, melyet vastag falak vettek körbe. Közvetlen közelében helyezkedik el a 6. sz.-i Szűzanya-bazilika, amely mellett az idők folyamán egy bencés kolostor települt meg. 
A sziget másik jelentős kistemploma a 15. századi Sv. Germana, melyben jelenleg az isztriai és kvarneri glagolita feliratok és freskók másolatainak kiállítása lakik. 

A Verige-öböltől nem messze, ott ahol a római kori vidéki villakomplexum (bennük szentélyek, fürdők, halastó...) maradványai láthatók, helyezkedik el a bronzkori település maradványa, a Gradina, fennmaradt várfalakkal és temetkezési hellyel.

Jóllehet a Brijuni a történelem folyamán a leghosszabb ideig a Velenceiek fennhatósága alatt állt, az általunk ismert Brijuni valójában Paul Kupelwieser osztrák mágnás műve, aki a 19. század végén a szigetcsoportot megvásárolva egy exkluzív nyaralóhelyet alakított ki a korabeli arisztokráciának. Aki számított az jelen volt – akár a golf-pályán vagy a lovaspólón, a hotelben vagy a kaszinóban. 

Így volt ez az elkövetkező évtizedekben is, amikor a Brijuni lett a nyári elnöki rezidencia. A politikai elit mellett rendre tünedeztek fel itt a film- és zenei-csillagok, mint pl. Elizabeth Taylor, Richard Burton, Sophia Loren, akik közül néhányan hosszabb ideig is a luxusvillákban időztek. A Brijunit napjainkban is szívesen keresik fel az ismert emberek, mint például Placido Domingo és Caroline monacói hercegnő. 

A Brijuni szafari- és etno-parban a világ minden részéről elszármazott állatok láthatók, úgy mint zebra, rénszarvas, láma, elefánt és antilop, valamint helyi fajták, úgy mint a boškarin isztriai szarvasmarha, isztriai juhok és szamarak.
További érdekesség, hogy a szigeten több, mint 200 megkövült dinoszaurusz láblenyomatot találtak. 
A Brijunin a Neptun-Istra és Karmen szállodákban, valamint a Lovorka, Primorka és Dubravka villákban szállhatunk meg.

www.brijuni.hr

Krka

A Krka Nemzeti Park nagyszámú taváról és zuhatagáról nevezetes. Nevét a park részét képező Krka-folyóról kapta, 1985-ben nyilvánították nemzeti parkká. Közép-Dalmáciában, Miljevcitől a folyón lefelé, Šibenik városától alig pár kilométernyire észak-keletre helyezkedik el és a Krka-folyót karélyozó területet foglalja magában. A Krka Kninnél, a Dinara-hegység lábánál ered. Egy 75 kilométer hosszú szurdokon áttörve, majd a Prokljansko jezero tavon áthaladva a Šibeniki-öbölbe ömlik bele. Területe 142 négyzetkilométer. A Krka-folyónak jelenleg hét mésztufa zuhataga van; szépségeit a természetes mészkő képződmény alkotja. A parkot tavasszal vagy nyáron érdemes meglátogatni, mivel akkor a legszebb és a látogatók még a tiszta vízben is csobbanhatnak.

Jóllehet a Krka zuhatagai nem túlságosan magasak, kítűnik a Roški slap és a Manojlovac vízesés, mely utóbbi 32 méteres magasságával a legnagyobb a parkban. A Roški slap zuhatag 22,5 méteres magasságból zubog alá a Visovaci-tóba – ez a park egyik legmozgalmasabb pontja. Itt van egy vízimalom komplexum is, amely a néprajzi örökség féltett kincse.

A Krka folyása a Skradinski buk felé vezet tovább, amely vélhetően a park legszebb zuhataga. 17 mésztufa vízlépcsőből áll, melyek 800 méter hosszan sorjáznak. A Skradinski buk-nál is van egy néprajzi gyűjtemény és több vízimalom, illetve kiállított mosókosarak, melyeket régen a szőttesek, ruhaneműk, házi lenvásznak mosására használtak. 

A látogatók számára az egyik „kötelező” itteni látványosság a Visovac kissziget az azonos nevű tó kellős közepén. A szigetnek a ferencesek viselik gondját. A ferences barátok évszázadokon keresztül gondoskodtak a kultúra fennmaradásáért is a területen, ami a kolostor múzeumában kiállított holmikból is látható. Néhány tárgy még a római korból, az 1. századból való, de gazdag anyag van a török hódoltság idejéből is. A ferencesek azon túl, hogy számos történelmi emléket őriztek meg, a növénykultúrákat is odaadóan ápolták: a szigeten nem kevesebb, mint 195 növényfajta él. 

A park érdekessége a Jaruga vízierőmű a Skradinskog buk zuhatag alatt. Ez a világ második legöregebb vízierőműve: 1895 augusztus 28-án kezdte meg működését, mindössze három nappal a Niagarán felépített erőmű után. 

A többi nemzeti parkhoz hasonlatosan a Krka is gazdag növény- és állatvilággal büszkélkedik: 860 növényfajt, valamint 20 halfajt számlál, ez utóbbiból 10 endemikus. Ennek köszönhetően a Krka a legbecsesebb természeti kincsnek, és egyben Európa egyik leggazdagabb folyójának is számít. Él itt két tősgyökös gyíkfajta is: a krčka gušterica és a mrki ljuskavi gušter, míg a 221 itt tanyázó madárfajnak köszönhetően a Krka a leggazdagabb ornitológiai területek egyike. A park különlegességének számít az a 18 denevér faj, melyek nagyobb része veszélyeztetett és egész Európában a kihalás réme fenyegeti őket. 

www.npkrka.hr

Észak-Velebit

Az Észak-Velebitet 1999-ben nyilvánították nemzeti parkká, a mészkő képződmények különleges változatossága, valamint a viszonylag kis kiterjedésű területén lévő gazdag növény- és állatvilága okán. A parkon belül elhelyezkedő Hajdučki és Rožanski kukovi szigorúan védett rezervátum különleges geomorfológiai képződmény, melyben eddig 150 üreget fedeztek fel. Ezek legismertebbje az 1999-ben feltárt Lukina jama, a világ egyik legmélyebb ürege. A Visibaba és a Zavižan-Balinovac-Velika kosa botanikus rezervátumok utóbbika a magashegyi növényzet gazdagságával tűnik ki. A rezervátumon belül van a híres Velebiti Botanikus Kert, melyet még 1967-ben alapítottak. A rezervátum déli részében helyezkedik el a Štirovača, az erdei vegetáció különleges rezervátuma.

A 109 négyzetkilométer területű parkot tucatnyi túraútvonal szabdalja, melyek közül a legismertebb a Premužićeva staza, amely az Észak-Velebit legszebb és legérdekesebb részein halad át. A hegycsúcsokról lenyűgöző kilátás nyílik az Adriai-tengerre, Pag, Rab, Goli, Prvić és Krk szigetekre, illetve a kontinentális részre letekintve Lika vidékére. 

Még nem érkezett hozzászólás!