A máriagyűdi Sarlós Boldogasszony-kegytemplom

A Siklóshoz tartozó Máriagyűd a Mária-tisztelet egyik legrégebbi magyarországi kegyhelye, több jelentős zarándokút csomópontja, végpontja. A rómaiak idején is lakott településen 1333-ban már plébániatemplom állt, és a török időkben is folyamatosak voltak ott a keresztény istentiszteletek.

A településről 1689-ben, majd 1706-ban is Mária-jelenéseket jeleztek, ezért két alkalommal is kegyszobor került oda, 1738-tól pedig tömeges zarándoklatok indultak a kegytemplomhoz. A csodás gyógyulások miatt 1805-ben VII. Pius pápa Máriagyűdöt hivatalosan is kegyhellyé nyilvánította.

1006-ban az akkor megtalált Mária-szobor fölé kápolnát emeltek, 1148-ban II. Géza király templomot építtetett, majd a 15. században gótikus stílusban újjáépítették. A ma is álló barokk stílusú templomot a 18. században emelték.

XVI. Benedek pápa 2008. szeptember 14-ével bazilika címet adományozott a kegytemplomnak.

A barokk stílusban épült kegytemplomtól keletre található a szentkút. Ennek vizét a „gyűdi korsókban” vitték haza az idelátogató zarándokok. 

Máriagyűdön évente minden Márianapkor és jelesebb katolikus ünnep alkalmával búcsút tartanak 25-27 alkalommal. Az évente idelátogató zarándokok számát ötszázezerre becsülik.

Csodabogyó- tanösvény

A Csodabogyó- tanösvény a máriagyűdi Sarlós Boldogasszony-kegytemplom előtt elhelyezett tájékoztató táblától indul, és a sárga sáv turistaútvonalat követve járható be. A templomtól a Tenkes-hegy csúcsa alatt található kunyhóig vezető tanösvény körülbelül 2,5 kilométer hosszú. A tájékozódást segítik a nyomvonal mellé kihelyezett facölöpök, amelyeken a szúrós csodabogyó rajza látható. A végállomástól célszerű felkapaszkodni a hegygerincre, majd a kék sáv jelzésen keleti irányban haladva a sárga kereszt vagy a piros sáv jelzésen visszaereszkedni Máriagyűdre.