Bugac látnivalói. A Bugac mellett fekvő Monostordomb környezetében 2010-ben kezdődtek meg a feltárások. A tudomány számára korábban ismeretlen régészeti lelőhely mára megkerülhetetlenné vált az Árpád-kor kutatásában.
A Bugac mellett fekvő Monostordomb környezetében 2010-ben kezdődtek meg a feltárások. A tudomány számára korábban ismeretlen régészeti lelőhely mára megkerülhetetlenné vált az Árpád-kor kutatásában. Az egykori Péterin az 1050-es években indult az élet, minden bizonnyal tudatos királyi telepítés következtében. A rendi monostort 1130 és 1140 között alapította a kor kiemelkedő főúri családja, a Becse-Gergely nemzetség. A fontos hadi és kereskedelmi út mentén fekvő stratégiai helység a 12-13. század fordulójára a Duna-Tisza köze szakrális és gazdasági központjává nőtte ki magát. A korszakot tekintve hatalmas kiterjedésű és városias település életének végét, egyértelműen az 1241-42. évi tatárjárás okozta.
A helyszínen folyamatosan zajló régészeti feltárások tömegesen hozzák felszínre az Árpád-kori Magyarország kiemelkedő gazdagságának, nagyhatalmi státuszának bizonyítékait.
A tatárjárás pusztításának újabb bizonyítékaira leltek a régészek Bugacon
Az 1241-42-es tatárjárás pusztításának újabb bizonyítékaira leltek a régészek a bugaci Aranymonostornál folyó ásatások során.
Az Árpád-kori Pétermonostora területén hat, 14 és 18 év közötti fiatal maradványait találták meg, akik feltehetően a mongolok támadásának estek áldozatául 1241 nyarán.
Az ásatás eredményei csak megerősítették, amit a régészek már eddig is sejtettek, hogy a mongolok nyílt színi csatában ütköztek meg az itt élőkkel. A férfiak a csatamezőn estek el, majd a harcosok tömegesen végezték ki a nőket és a gyerekeket, utána pedig kialakítottak egy átmeneti hadtestet, mongol egységet itt.
A régész szerint a leletek azt is bizonyítják, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben a mongolok nem érezték annyira biztonságban itt magukat, ezért is húzódtak be az erődített monostorba, ahonnan szemmel tartották a környéket.
Egyelőre egy nagyjából 60-70 méteres szakaszt tártak fel az összetett védelmi árokrendszerből, ami a feltételezések szerint akár 500 méteres is lehet. Ezekkel a föld- és fasáncokkal erősítették meg az amúgy is erős monostor és bazilika hatalmas kőépületeit.
A néhány éve feltárt, sorba ültetett vagy guggolva kivégzett, akár alig pár éves gyermekek maradványai is arra utaltak, ami most is beigazolódott, hogy teljesen elfoglalták az egykori települést.
A holtesteket a fertőzés veszélye miatt sok esetben a foglyaikkal, a keresztény magyarokkal és szlávokkal épp, hogy csak elkapartatták.
A mongol hadtest birtokba vette és be is rendezkedett a monostorban. Ennek egyértelmű nyoma a megtalált "állatcsont-szőnyeg" is, ami sok ezer állat maradványa.
Az archeozoológiai - régészeti állattani - jelentés rámutatott, hogy fiatal és idős, házi- és vadállatok maradványai egyaránt megtalálhatók az árokban, ami arra világít rá, hogy nem egy békeidőben történt mészárszéki feldolgozásról volt szó, hanem egy átmeneti jellegű ellátásról. Gyorsan kellett nagy népességet, ez esetben egy hadsereget etetni.
A feltárás nyomán Magyarországon elsőként azonosították a kecskeméti régészek azt, hogy egy mongol hadtest itt töltötte 1241 telét, rátelepülve az elfoglalt infrastruktúrára.
A bugaci monostor a Homokhátság szakrális, gazdasági és kereskedelmi központja volt egykor. A település határában feltárt Árpád-kori Pétermonostorán 2010 óta folyamatosan zajlik a feltárás. Eddig 26, a tatárok által legyilkolt gyermek és nő rendellenes pózban elhelyezett holttestére bukkantak a szakemberek. Ugyanakkor hatalmas mennyiségű leletanyag és információ került napvilágra, ami világszinten is egyedülálló.
A műtárgyak közül a Szent Péter ereklyetartót, valamint a megtalált több mint 10 ezer fémtárgyat. Ezek alapján elmondható, hogy mind mennyiségében, mind pedig minőségében kiemelkedik a bugaci lelőhely a ma ismert és feltárt Árpád-kori kolostorok közül.
Aranymonostor Látogatóközpont
A látogatóközpontban a Bugac határában több mint tíz éve folyó ásatássorozat eredményeként feltárt Árpád-kori monostort és a körülötte elterülő település életét, valamint az ott talált leleteket mutatják be. A látogatók felpróbálhatják a korabeli öltözetet, megfoghatják a szakrális tárgyakból készült nemes másolatokat.
A tájba illeszkedő fogadóépület külső megjelenése, építészeti megformálása lapos, kerek, rovátkolt ezüst oldalával a homokban fellelt pénzdarabot idézi. Formája utal még az egykori kolostorok kerengőire is. Az épület földszintes kialakítása miatt teljesen akadálymentes, a korszerű technológiai és szerkezeti megoldásai következtében pedig energiahatékony.
Az egykori Péterin az 1050-es években indult az élet, minden bizonnyal királyi telepítés következtében. A rendi monostort 1130 és 1140 között alapította a kor kiemelkedő főúri családja, a Becse-Gergely nemzetség. A fontos hadi és kereskedelmi út mentén fekvő stratégiai helység a 12-13. század fordulójára a Duna-Tisza köze szakrális és gazdasági központjává nőtte ki magát. A korszakot tekintve hatalmas kiterjedésű és városias település életének végét az 1241-42. évi tatárjárás okozta. A helyszínen folyamatosan zajló régészeti feltárások tömegesen hozzák felszínre az Árpád-kori Magyarország kiemelkedő gazdagságának, nagyhatalmi státuszának bizonyítékait.
A vendégfogadó és kiállítóterekkel rendelkező 1900 négyzetméter területű látogatóközpontban helyet kapott egy különleges vetítőterem is, ahol 360 fokos vetítésben nézhetik meg az érdeklődők az Árpád-kori monostor életét élményszerűen bemutató filmet. A projekt keretében elkészült és felállították Szent István, Szent László, Szent Erzsébet, Szent Margit és a feltámadt Krisztus szobrát is a látogatóközpontnál, illetve a romterületen.
A fejlesztés második ütemében, még ebben az évben a látogatóközpont egy fedett szabadtéri színpadnak helyet adó rendezvénytérrel és egy közösségi térrel bővült. Kialakítottak továbbá egy kertet, illetve járdával kötik össze a már elkészült parkolót és a látogatóközpontot.
Az érdeklődők a főépület körüli sétányon körbe haladva az Árpád-kori kolostorok évelő gyógy- és fűszernövényeivel ismerkedhetnek meg. Az egyes növényfajok magyar és latin nevét tartalmazó táblákon elhelyezett QR-kódok segítségével a látogatók okostelefonjaik használatával minden növényről botanikai és történeti információt kapnak. A fűszernövények esetében olvashatnak a növények felhasználási lehetőségeiről az ételkészítésben, lementhető receptekkel, a gyógynövények esetében pedig ismereteket érhetnek el azok hatóanyagairól, gyógyászati használatukról.
A tervek szerint a projekt harmadik ütemében fogadóépület, játszótér, növénylabirintus és kilátó épül, továbbá a látogatóközpontot és a romterületet kiépített sétaút köti össze, ahol további magyar szentek szobrai sorakoznak majd.
A látogatóközpont 2024. március 22. óta látogatható.
Régészeti élménysátorral bővült az Aranymonostor Látogatóközpont
A látogatóközpont három rendezvénysátorral is kiegészült. A fejlesztésnek köszönhetően az év minden hónapjában lehetőség van a régészeti munka játékos, interaktív megismertetésére.
Puszta kapuja
Erdei xilofon, rovarhotel, szelfipont és játéktávcső is várja a vendégeket.
Új információs központ és kültéri bemutatóelemek is készültek a természeti, kulturális és történelmi örökségeink bemutatását, fogadótér kialakítását célzó projekt keretében.
A projekt keretében megépült a Puszta Kapuja Információs Központ, mely fogadó- és bemutató épületként is szerepet tölt be.
Bócsa-Bugac buckavilága a Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb, és domborzatát tekintve is legváltozatosabb része. A területen két nagy buckavonulat húzódik végig, a buckasorokat északkelet felől a bugaci puszta váltja fel.
A Puszta Kapuja Információs Központtól lehet eljutni a nemzetközi szinten is ismert élőhelyre.
A látogatók bepillantást nyerhetnek a homokpuszták világába, a táj történetébe, változásaiba, a múltban itt élt emberek hétköznapjaiba. Arra is választ kaphatnak, miért lettek az itteni homokterületek természetvédelmi oltalom alá helyezve és miért váltak a Natura 2000 hálózat részévé.
Az épületben két kiállítási egységet alakítottak ki interaktív elemekkel dúsítva.
A „Pásztorélet” című az egykori pásztorvilágot mutatja be. A külterjes állattartás évszázadokon keresztül hatással volt a tájra, ami nagyban befolyásolta a terület ökológiai viszonyait. A „Bugaci buckák között” című kiállítás átvezet a pusztai természetbe, közelebb hozza a közönséghez a puszta különleges élővilágát, felvillantja a változatos ökoszisztéma értékeit.
Az információs központ kertjébe rovarhotelt, és egy ökológiai társasjátékot is elhelyeztek. A Pásztormúzeumhoz vezető földút mellett pihenőhely készült, további ismereteket adva a puszta növény- és állatvilágáról, a Pásztormúzeumnál pedig fotópont található.
Az 1100 m hosszú Boróka tanösvény is kiegészült új információs táblákkal és élményelemekkel, mint például erdei xilofon és játéktávcső. A projektből készült kültéri helyszínek már látogathatók, a Puszta Kapuja Információs Központ 2024 tavaszán nyitja meg a kapuit.
Ősök napja
Minden évben megtartják az Ősök napját augusztusban Bugacon.
Az Ősök Napja 2011 óta kelti életre a honfoglalás korát antropológus, régész, néprajzkutató és történész szakemberek segítségével, hogy látványos és minden korosztály számára élvezhető módon mutassa be a régmúlt időket.
Az Ősök napján a Kárpát-medence minden szegletéből érkező magyar közösségek együtt ünnepelnek, és méltósággal emlékeznek közös, történelemformáló őseikre.
Az ünnepségsorozat révén a szervezők kétévente augusztusban méltó emléket kívánnak állítani Atilla és Árpád nagyfejedelmeknek, a hun, avar és honfoglaló magyar ősöknek, valamint tisztelegnek a pozsonyi csata hősei előtt és minden, a hazájáért életét áldozó magyar hős emléke előtt.
A Kárpát-medence legnagyobb hagyományőrző ünnepségén tradicionális seregszemlével, harci bemutatókkal, lovas versenyekkel és vetélkedőkkel, íjász programokkal, szakmai kiállításokkal, valamint zenei rendezvényekkel készülnek.
Az Ősök Napjára épül jurtatábor, van kézműves bemutató és vásár, szerveznek gyermekprogramokat, és nem maradnak el az ismeretterjesztő előadások sem.
Kurultaj Bugacon
A Magyar Turán Szövetség minden év augusztusában megrendezi a Kárpát-medencei magyarság legnagyobb hagyományőrző rendezvényét, a Kurultajt a Bács-Kiskun vármegyei Bugacon.
A Kurultaj a magyar ősöknek és a magyar történelem nagy alakjainak állít emléket, és mára olyan összekötő kapoccsá vált, amely az egész Kárpát-medencei magyarságot egyesíteni tudja. A magyarokkal mintegy 25 keleti rokon nép kulturális találkozója - a sztyeppei lovas-nomád népekkel való rokonság révén - egy nagy törzsi gyűlés is egyben.
A Turán Szövetség meghívására a háromnapos rendezvényre több mint száz csapat érkezik Bugacra, ahol képviseltetik magukat Erdély, Kárpátalja, a Felvidék és a Délvidék hagyományőrzői is.
Megtartják a csaknem 600 lovas és számos lovasíjász-csoport részvételével a seregszemlét. Emellett a szervezők harci bemutatókkal, lovasversenyekkel és lovasvetélkedőkkel, íjászprogramokkal, a magyar, hun és avar örökséget bemutató kiállításokkal, valamint népzenei rendezvényekkel is készülnek.
A honfoglaláskori táborban a kézműves mesterek a fegyverkovácsolás és bronzöntés tudományát mutatják be az érdeklődőknek. A mesteremberek a korabeli technikát alkalmazva övcsatokat és szíjvégeket készítenek majd.
A hatalmas jurtatáborban felállított előadósátorban a tudományos élet képviselői szakmai előadásokon osztják meg ismereteiket a honfoglalók viseletéről, fegyverzetéről, az ősi sztyeppei népek istenképéről, kultúrájáról és szokásairól.
A Kurultaj programjai ingyenesen látogathatóak.
Értékeld te is!