» Magyarország » Budapest
A 11. kerületi Kamaraerdőben található, 12 állomásos tanösvény négy kilométer hosszú, kényelmes sétával két óra alatt bebarangolható, és kiváló helyszín egy nyugodt erdei sétához. Tavasszal virágzó galagonyák, orgonabokrok, ibolyák és vadgyümölcsfák is színesítik a látképet. Sok védett faj nő a környéken, mint pl. a leánykökörcsin vagy a salátaboglárka. Az ösvényen szinte mindig hallhatunk madárcsicsergést, láthatunk mókusokat vagy akár vadnyulat is.
A tanösvényen több informatív tábla mutatja be a környék növény- és állatvilágát, geológiáját és a hely történetét. Ideális gyerekes családoknak is.
Mivel nem tartozik a legtöbbet felkeresett budapesti túraútvonalak közé, tényleg csend és magány uralkodik itt. Szuper hely piknikezni, elvonulni, olvasgatni, relaxálni. Tömegközlekedéssel a 41-es villamos végállomásánál, a Kamaraerdei Ifjúsági Park megállónál érdemes leszállni, ahol egyébként parkolni is lehet. Ha hosszabb túrára vágyunk, akkor menjünk át innen a Tétényi-fennsíkra vagy a Budaörsi Kopárokra és az Odvas-hegyre.
A tanösvény kiindulópontja a Kamaraerdei Ifjúsági Parknál található, az útvonalak találkozási pontja a Nagy-rét, ahol egy interaktív játszótér található.
A tanösvény állomásai:
1. állomás - Tanösvény Kamaraerdőn
2. állomás - A Kamaraerdő talajai
3. állomás - A környék geológiája
4. állomás - Ökológia
5. állomás - Táj, történet
6. állomás - Természetvédelem
7. állomás - Ízeltlábúak az erdőben
8. állomás - Madarak az erdőben I.
9. állomás - Madarak az erdőben II.
10. állomás - Emlősök
11. állomás - Az erdő növényvilága és gombái
12. állomás - Az erdő
Megközelíthetőség: 87-es és 187-es autóbuszokkal, 41-es villamossal a végállomásig utazva (Kamaraerdei Ifjúsági Park megálló)
Szabadon látogatható.
A Tétényi-fennsíkot északról a Hosszúréti-patak völgye, illetve a Budaörsi-medence választja el a Budai-hegységtől. A fennsík északkeleti részén található a Kamaraerdő közel 180 hektáros erdőtömbje.
A Kamaraerdő környéke már a kora középkorban is állandóan lakott terület volt. A terület elnevezése az 1700-as években betelepített németektől eredeztethető: az erdő a királyi kamara birtokához tartozott, németül Kammerwaldnak hívták. Ennek tükörfordítása a magyar Kamaraerdő név, amely Döbrentei Gábor 1847-es „dűlőkeresztelője” óta használt.
A terület legmagasabb pontja a Vadász-hegy, amely 225 méteres tengerszint feletti magasságával mintegy száz méterrel emelkedik a völgy fölé. A csúcsról jó kilátás nyílik észak felé: a budaörsi-hegyekre, a repülőtérre és a Budai-hegység középső részére.
A terület jellemző erdőtársulásai a cseres-kocsánytalan tölgyesek és a gyertyános-kocsánytalan tölgyesek voltak, de a második világháború idején a fákat kivágták, azokat tüzelőként hasznosították. Az 1950-es évek közepéig nem volt üzemtervezett erdőművelés, így az erdő szerkezete átalakult. Az őshonos állományt felváltotta egy újonnan betelepített és természetesen felnövekvő egyedek keveréke, amelynek jellemző fafajai a magas kőris és a fehér akác. Az erdő védettséget nem élvez, de számos védett rovar, madár és növényfaj élőhelye.
Az erdő a legszebb arcát március végén, április elején mutatja, amikor megjelenik a tavaszi hérics és tömegesen virágzik az odvas keltike. Szintén a tavaszt jelzi a sárga virágú salátaboglárka. Minden erdőtagban megtalálható az őshonos széleslevelű salamonpecsét. A védett magyar zergevirág kis foltokban megtalálható a betelepített akáctelepek szélén. Az egyik legszebb sztyeppnövény, mely a Tétényi-fennsíkról bekerült, a júniustól augusztusig virágzó selymes peremizs. A Kamaraerdőnek igen gazdag kalaposgomba-flórája is van: a nagy őzlábgomba, a májusi pereszke, a lomberdei csiperke és az ízletes kucsmagomba is megtalálható.
A Kamaraerdőben sétálva a kékszárnyú sáska, a zöld lombszöcske, a mezei tücsök, a selymes futrinka és a szarvasbogár gyakran látható. Állandóan itt élő madárfajok közül az egyik legelterjedtebb a szajkó, ragadozómadarak közül megfigyelhető az egerészölyv, a héja és a karvaly. Az erdő vegyes fajösszetételű faállománya miatt a harkályok egészen nagy faj-, és egyedszámban fordulnak itt elő. Énekesmadarak közül gyakori a feketerigó és az énekes rigó. Az erdő jellegzetes lakója a vörösbegy, és a faágakon ügyesen mozgó csuszka. Leggyakoribb odúlakó madarak aszéncinege és a kékcinege.
|
Értékeld te is!