» Magyarország

» Magyarország » Bács-Kiskun


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Látnivalók Kecskeméten.

Régészeti eredmények igazolják, hogy Kecskemét már ezer éve is lakott volt

Írásos emlékek a 14. század közepétől említik a mezőváros Kecskemétet, de a régészeti feltárások azt támasztják alá, hogy a terület már ezer éve is lakott hely volt, és szerepe már az Árpád-korban is jelentős lehetett.

Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója elmondta: a legújabb leletek és a több mint 100 éve folyó régészeti feltárások eredményei alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a mai Kecskemét területén a 10. század közepétől folyamatosan magyarok élnek.

Kiemelte: a környező településeken zajló kutatások, mint a bugaci monostor és az egyéb, tatárjáráskor elpusztult települések feltárásai, rávilágítottak arra, hogy a legfontosabb kereskedelmi és hadi utak már ezer évvel ezelőtt is pontosan itt haladtak el.

Az igazgató szerint nehéz megmondani írásos források nélkül, hogy a várost milyen névvel illették korábban, de nagy valószínűséggel már akkor is Kecskemétnek.

A városban az elmúlt évtizedben a régészek több 10-11. századi temetőre leltek, illetve a Mercedes-gyár területének feltárása során egy még korábbi jelentős, az avar korra tehető hatalmas településközpontot is találtak.

Wilhelm Gábor, a Kecskeméti Katona József Múzeum régészeti osztályvezetője elmondta: már a 10. század előtt, a 8. századtól megjelent a korábbi, avar közösséghez illeszkedő fontos településkoncentráció.

Kecskemét egykori polgármestere, Kada Elek a 19. században a város belterületén végzett feltárások során egy 10-11. századi temetőre lelt, amely szintén a magyar megtelepedés korai indulását jelzi.

Később gyakran kerültek elő mélygarázsépítéseket megelőző régészeti munkálatok során további korai Árpád-kori emlékek is, amelyek közül kiemelkedik a Balaton utcán végzett feltárás, ahol szintén 10-11. századi településnyomokra leltek.

Ezek és Kecskemét középkori, kora újkori története mind azt bizonyítják, hogy a honfoglalás korától biztosan folyamatosan éltek magyarok ezen a területen, így Kecskemét legalább egy évezredes múltra tekinthet vissza - tette hozzá az osztályvezető.

Fazekas András Kristóf, a Kecskeméti Katona József Múzeum régésze kiemelte: jelenleg is zajlik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetének felújítását megelőző feltárás Kecskemét belvárosában.

A régész felidézte, a ferencesek az 1640-es években kapták meg a területet, ahova több, feltehetően faépületet építettek, de ez az épületegyüttes 1678-ban leégett. A most is álló barokk kori, négyzet alaprajzú kolostort a tűzvész után kezdték el építeni, beleásva a középkori Kecskemét városközpontjába.

A Kéttemplom köz felől látható, toronyszerű kiugró rész viszont sokkal korábbi. A kulcslyukszerű lőrések alapján feltehetőleg még az 1400-as évek kezdetén építhették. Az intézet szobáinak mélyítése során ezt, az alapfalak között megmaradt magot tárják fel.

A régész régóta keresi Kecskemét belvárosában az Árpád-kori emlékeket. A Kodály Intézetnél zajló feltárások során félig földbe mélyített, jelentős méretű lakóházat találtak, valamint további gödröket és cölöphelyeket, amelyekből egyértelműen Árpád-kori, az 1200-as évekre tehető kerámiák kerültek elő. Ez alapján is elmondható, hogy itt ismét bizonyítást nyert, hogy Kecskemét mindenképpen 650 évnél idősebb - fogalmazott.

Az épület oldalából kiugró tornyot azonban még csak ezután fogják átvizsgálni, és itt is komoly eredményekre számítanak. A régészek egybehangzó véleménye szerint a belvárosban minimum háromméteres mélységben fekszik Kecskemét ezeréves történelme.

Nyíri-erdő

Kecskemét-Hetényegyházán a - több mint ezer hektáros - Nyíri-erdőben elhelyezkedő Szent Hubertus Parkerdő csodálatos természeti környezetben sokak kedvelt pihenő- és kirándulóhelye.

Minden évben március 15-én nagyszabású, hagyományőrző ünnepség idézi itt fel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékét, és a Nyíri Erdészházban kialakított 1848-1849-es Gyűjtemény bepillantást enged a régmúltba. 

Kecskeméti Arborétum

A több mint 35 éves Kecskeméti Arborétumban a 14 tematikus ösvény mellett pihenőhelyek, játszótér, erdei tornapálya várja a természetben kikapcsolódni vágyókat. A 62 hektáros növénygyűjtemény kedvelt futó- és kirándulóhely, valamint fontos kísérleti terület, egyben az alföldi díszkertkultúra fellendítését is segíti.

Kecskeméti Vadaskert

Láma, dámszarvas borjú és indiai ludak is születtek a Kecskeméti Vadaskertben, de a ritkaságnak számító himalájai fényfácán-kakas is látható már az állatkertben.

A Kecskeméti Vadaskertben már három éve tartanak fényfácán tojót, és nemrégiben egy színpompás, a hátán vörös, aranysárga, bíbor, zöld és kék színben csillogó hím társat is kapott a Szegedi Vadasparkból. A madarak összeszoktak, és már együtt láthatóak a kibővített röpdéjükben.

A Nepál és az indiai Uttarakhand állam nemzeti jelképeként tisztelt himalájai fényfácán (Lophophorus impejanus) Közép- és Dél-Ázsiában őshonos, több ország területén megtalálható a magasabb hegységek erdeiben.

A madárfajnál kifejezetten érzékelhető, hogy a hím és a nőstény egyedek jelentősen eltérnek egymástól. A tojó barnás színű, a kakas rendkívül színes, jellegzetes a tollbóbitája. Testméretük is különböző, a hím 2-2,5 kilogramm súlyú, a tojó 1,8-2 kilogramm tömegű.

A Himalája hegységeinek cserjés, erdős területein élő díszfácán többnyire rovarokkal, növények friss hajtásaival, magvakkal, bogyókkal táplálkozik. Erős a csőre és a karma. Főként kis létszámú csapatokban, párban él, de előfordulnak magányos példányok is.

A fácánfélékhez mérten többféle hangjelzést ad, és különféle testtartást, mozdulatot vesz fel, például területfoglaláskor, párválasztáskor vagy veszélyhelyzetben.

A himalájai fényfácánok egyedszámának csökkenése következtében a faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján. Magyarországon csak a Szegedi Vadasparkban, a Debreceni Állatkertben, és most már a Kecskeméti Vadaskertben látható.

Pár hete láma csikó (Lama glama) is született a kecskeméti állatkertben. A tevefélék családjába tartozó Dél-Amerikában őshonos állat, a születése után a szemét keretező fekete foltok miatt a Panda nevet kapta gondozóitól. A kis patás ugyan zoo csemegével még nem etethető, de már látható a többi láma társaságában kifutójukban.

Három mentett őzgidát is befogadott a Kecskeméti Vadaskert mentőközpontja, akik szépen fejlődnek. Nemrégiben született egy dámszarvas (Dama dama) borjú, de gyarapodott a fehér fejű, tarkójukon két jellegzetes fekete csíkkal bíró indiai lúdcsalád (Anser indicus) is.

Bács-Kiskun megye leglátogatottabb közgyűjteményében az elmúlt évben 115 ezer látogatót köszönthettek. Tavaly több mint 700 állatot mentettek meg.

Kiránduló erdők

Nemcsak természetjárásra, hanem a szabadidő aktív eltöltésére, sportolásra, kerékpározásra is nagyszerű lehetőséget kínálnak a KEFAG Zrt. által fenntartott kiránduló erdők Kecskemét közelében a Csalánosi-, továbbá a Császártöltési-, és a Sáskalaposi Parkerdő Tompán.

Alföldi Kéktúra

Az Alföldi Kéktúra csaknem 60 km-en a Társaság erdeiben halad. Ezen az úton gyalogolva a magasból is rátekinthet a túrázó a homokos, dimbes-dombos tájra a Kisszállás határában lévő Jánosteleki kilátóról.

A Leskowszky Albert Emléktúra mintegy 100 km hosszú Ladánybenétől Bugacon át Petőfiszállásig, valamint a 24 kilométeres Kápolnák Útja a Kecskeméti Arborétumtól a Nyíri-erdei Szent Hubertus Kápolna érintésével Lajosmizséig kínál remek lehetőséget a testi-lelki feltöltődésre. Ezek az utak gyalogszerrel, kerékpárral, s némelyik lóháton is bejárható áthaladási engedéllyel. 

Tartomány:Bács-Kiskun
Település:Kecskemét
GPS: 46° 54′ 29.08476″, 19° 41′ 34.10484″

Még nem érkezett hozzászólás!