Vörösmarty Mihály emlékhely Kápolnásnyéken

Apja gazdatiszt, majd bérlő volt, ő maga a fehérvári ciszter, majd a pesti piarista gimnáziumban tanult. 1817-től a pesti egyetemen jogot hallgatott, 1824-ben tett ügyvédi vizsgát. Apja halála után, 1818-tól a Perczel-családnál volt házitanító. Diákkori verseiben Perczel Etelka iránti szerelme, s a hazafiúi érzés dominált. 1823-tól dolgozott eposzán, a Zalán futásán, amely 1825-ben a reformkori magyar irodalom nyitánya lett. Számos íróval, köztük Szemere Pállal, Toldy Ferenccel került kapcsolatba, az Aurora munkatársa, Kisfaludy Károly körének tagja lett. 1828-tól a Tudományos Gyűjtemény szerkesztője volt. 1834-ben a Várszínház adta elő darabjait, műveinek gyűjteményes kiadásáért akadémiai jutalmat kapott. 1837-ben a későbbi Nemzeti Színházat Árpád ébredése című darabjával nyitották meg. 1837-43 között az Athenaeumot szerkesztette Bajzával és Toldyval. Kapcsolatba került Kossuthtal, Wesselényivel, Széchenyivel, utóbbi híve lett, de a Kelet népe vitájában Kossuth mellé állt. 1841-ben ismerkedett meg a 26 évvel fiatalabb Csajághy Laurával, akit később feleségül vett. 1848. március 15-ét Szabad sajtó című versével üdvözölte, az első népképviseleti országgyűlés tagja lett. A szabadságharcot verseivel és cikkeivel támogatta, a trónfosztás után a kegyelmi szék bírája lett.

Világos után bujdosott, majd feladta magát, végül felmentették. 1850-től Baracskán, majd Nyéken élt, gazdálkodott, nem sok sikerrel. A beteges, egyre komorabb kedélyállapotú költő 1855-ben halt meg, temetése az önkényuralom elleni tiltakozássá vált.

Hírnevét a nemzeti tudatot erősítő honfoglaláskori eposza, a Zalán futása alapozta meg, amely a harcok megjelenítése mellett magyar mitoló giát próbált teremteni. Későbbi eposzai is részben a nemzeti múlttal foglalkoznak, részben egy elképzelt tündérvilágot mutatnak be (Cserhalom, Eger, Tündérvölgy, A Délsziget, Magyarvár, A rom, Széplak, A két szomszédvár). Korai drámái is hasonló világot ábrázolnak.

Jelentős néhány balladája (Szilágyi és Hajmási, A búvár Kund), tündérmese, filozófia népiesség egyesül Csongor és Tünde című drámai költeményében, melyet Gergei Albert Árgigusa nyomán írt. Politikai lírája támogatja a letiport lengyeleket (A hontalan, Az élő szobor), hazai kérdésekkel foglalkozik A magyartalan hölgyhöz, Az úri hölgyhöz, Az unalomhoz, Mit csinálunk? A sors és a magyar ember, Országháza című verseiben.

Lírájából kiemelkedik a Szózat, amely a haza iránti rendületlen hűségre buzdít, a nemzeti történelem dicső és tragikus eseményeit idézi, a jobb jövő hitét árasztja, de a nemzeti tragédia lehetőségét is felmutatja. Liszt Ferenchez írt ódája a reformkor képeit tárja elénk, Honszeretet és Jós lat című verseiben a nemzet és a nép egységének megvalósítására hívja fel a figyelmet. Történetfilozófiai megközelítésben tárgyalja az emberiség sorsát a Guttenberg albumba, Az emberek és a Gondolatok a könyvtárban című verseiben. Utóbbi, a magyar líra legnagyobb ívű gondolati költeménye, a haladás szerepét vizsgálja a történelemben.

Írt humoros zsánerképeket és rövidebb elbeszélő költeményeket, legszebb köztük a lírai Szép Ilonka. Szerelmi költészete fellángol a Laura-versekben, ezek kiemelkedő darabjai a Késő vágy, A merengőhöz és az Ábránd, melyekben az ifjúi vágy és a korral járó életbölcsesség elegyedik.

Drámáiban eleinte a végzetes szenvedélyek domináltak (Vérnász, Marót bán), később a történelem sokrétű ábrázolása érvényesült (Czillei és a Hunyadiak). Kiválóak Shakespeare-fordításai (Lear király, Julius Caesar). Időskori lírájának kiemelkedő darabjai az Előszó és A vén cigány, mindkettő kozmikus képekkel fejezi ki a nemzetnek a szabadságharc bukása utáni életérzését. A magyar költői nyelv egyik megteremtője volt, s első világirodalmi léptékű költőnk, akinek hatása a későbbi korok irodalmára is meghatározó volt. Az MTA 1830-ban választotta rendes tagjai sorába.

Az ország egyik legjelentősebb Vörösmarty-emlékhelye - 2023 óta történelmi emlékhely - a Fejér megyei Kápolnásnyéken található, ahol a költő gyermekkorát töltötte.