Karlskirche: a barokk remekmű

A 72 méter magas kupola, amely ellipszis alakban épült, látványos. A Karlskirche homlokzata görög templomra emlékeztető oszlopcsarnokkal rendelkezik. A két diadaloszlop a római Traianus oszlop mintájára készült.

Karlsplatz, Karlskirche (Károly templom) 1968-ban (c) Fortepan/Inkey Tibor

Az utolsó nagy pestisjárvány idején VI. Károly császár megfogadta, hogy templomot építtet. A pályázatot Johann Fischer von Erlach, az egyik legjelentősebb barokk építész nyerte meg.

A császár 1713-ban, a nagy pestisjárvány idején tett fogadalmat, hogy névadó szentje, Borrommei Szent Károly tiszteletére templomot épít. Fischer von Erlach olyan templomot tervezett, amely az építészet nyelvén a császárság eszméjének állít emléket: az épület múlt és jelen építészeti motívumainak jelképes együttese. Az alaprajz magva az elliptikus kupolatér, amely a szentéllyel, a mellékkápolnákkal és az előcsarnokkal a kilencosztású teret alkot. A főhomlokzat uralkodó motívuma a kupola és a hatoszlopos portikusz a római Pantheont idézi. A kupola kontúrját két magas diadaloszlop kíséri, Trajanus oszlopának krisztianizált utódai, amelyek, ugyanakkor a Királyok könyve leírásának megfelelve, Salamon jeruzsálemi templomát is követik. A tágasan elnyúló homlokzat két szélén, miként a római San Pietro homlokzatán, alacsony harangtornyok állnak, s a szélekre húzott tornyok motívuma a római Sant’Agnese megoldására is emlékeztet. A számos analógia és utalás nemcsak külsőség, célja nem csupán a reprezentáció. A formák mély értelemmel rendelkeznek, és céljuk, hogy Bécset, a császárság új székhelyét új Rómává nyilvánítsák.

A látogatókat egy üvegpanorámás felvonó szállítja a templom közepén lévő, 32,5 méter magasan lévő emelvényre. Innen közelről megcsodálhatók Johannes Michael Rottmayr festő színes kupolafreskói.