Mont-Saint-Michel újra sziget lett

2015. november 1.

Mont-Saint-Michel újra sziget lett

Az 1879-ben épült gátat elbontották és október 16-án hivatalosan is átadták a normandiai Mont-Saint-Michelbe vezető új, 760 m hosszú hidat.

Az 1879-ben épült gátat elbontották és október 16-án hivatalosan is átadták a normandiai Mont-Saint-Michelbe vezető új, 760 m hosszú hidat. 

 


Mont-Saint-Michel évezredeken át volt egyszerre sziget és félsziget. A normandiai parttól egy kilométerre fekszik benn a tengerben: Európa legnagyobb árapály jelensége figyelhető meg ennél a zarándokhelynél, így apálykor száraz lábbal lehetett bejutni az ezer éve alapított bencés kolostorhoz, amely Rómával és Santiago de Compostelával együtt a középkori Nyugat egyik legfontosabb spirituális központja.

 


1879-ben épült fel a szigetet a szárazfölddel összekötő gát és ezzel megszűnt szigetnek lenni. 2006. június 15-én a francia állam bejelentett egy 150 millió eurós projektet, amelynek megvalósulását követően Mont-Saint-Michel ismét árapályszigetté vált. A gátat elbontották és október 16-án hivatalosan is átadták a normandiai Mont-Saint-Michelbe vezető új, 760 m hosszú hidat.

Az új híd lehetővé teszi, hogy a dagály szabadon körbefogja az apátságot, és abban is segít majd, hogy az öblöt feltöltő homokot kimoshassa a tenger. Apály idején félsziget, dagálykor sziget válik Mont-Saint-Michelből.

A turisták ezentúl a szárazföldön hagyják majd autóikat egy parkolóban, és a szigetre gyalog vagy a helyi ingajárattal juthatnak el. 


A Couesnon folyó torkolatában, az öböl közepén, a parttól egy kilométernyire emelkedő sziget és a rajta álló középkori bencés apátság 1979-ben lett a világörökség része. Évente csaknem hárommillió turista keresi fel.

Mont Saint-Michel Párizs után a második leglátogatottabb turisztikai látványosság Franciaországban.